Lezárultak az egészségügy informatikai fejlesztéséhez igénybe vehető pályázatok, startra kész az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, már csak a jogi háttér, a kapcsolódó törvények és rendeletek elfogadása hiányzik az utolsó gombnyomás előtt. Minderről az IME egészségügyi szaklap XIII. Vezetői Eszköztár Konferenciáján beszélt dr. Schiszler István, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) Dél-Közép-Magyrországi Térségi Egészségszervezési Igazgatóságának vezetője. A szerdai rendezvényen dr. Molnár Attila, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) elnöke arra figyelmeztetett, a januártól életbe lépő, új számviteli törvény komoly gondokat okozhat a kórházi betegellátásban. Minden információ egységes felületen válik elérhetővé az egészségügy valamennyi szereplője, az orvosok, a betegek, és az ágazati irányítás számára a Szócska Miklós által az elmúlt években oly sokszor emlegetett, és jövőre minden bizonnyal felálló Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér elindításával. Ambivalens a kép az egészségügyi informatika területén. Bár a kórházakban, a járóbeteg- és háziorvosi rendelőkben egyaránt számítógépen rögzítik az adatokat, amelyeknek egy része el is jut a központi adatbázisokba, de az ellátók sok esetben még ma is papíron cserélnek információt a betegekről – elemezte a jelenlegi helyzetet Schiszler István, hozzátéve, a GYEMSZI elkészült az egységes felület beindításához szükséges informatikai fejlesztésekkel. Az utolsó nagy, intézményi informatikai projekt kiírása ezen a héten megtörtént, a hardver- és szoftverbeszerzések tavasszal várhatók. Már csak a megfelelő jogszabályok parlamenti elfogadása, és a kapcsolódó rendeletek kimunkálása van hátra. A minden résztvevő számára csak az adott helyen releváns információt közlő Szolgáltatási Tér biztosítja az együttműködést az ágazat szereplői között, racionalizálja a jelentési tevékenységet, az eddig széttagoltan küldött adatok egy kapun érkeznek a rendszerbe, egységes kódolások alapján. Lehetővé teszi közhiteles publikációs rendszer üzemeltetését, és ide kerül az e-Recept modul is. Ellátásért cserébe adatot kérnek Ha a betegnek joga van a magas szintű ellátáshoz, akkor az orvosnak hozzáférést kell biztosítani azokhoz az adatokhoz, amelyek alapján tájékozottan dönthet a szükséges kezelésekről – vélekedett Schiszler István. Így a jövőben nem csak háziorvosnak, hanem a beteget gyógyító bármelyik doktornak lehetősége lesz lekérdezni a páciens korábbi kezeléseinek, gyógyszeres terápiáinak, diagnosztikai vizsgálatainak eredményeit, megismerni az általános egészségügyi állapotára, krónikus betegségeire vonatkozó adatait. Itt nyílik meg a TAJ-alapú ügyfélkapu is, ahol azonban nem csak a saját kezelésével kapcsolatos adatokat kérheti le az állampolgár. A rendszer lehetővé teszi az előjegyzést, az időpontfoglalást a rendelésekre, kivizsgálásokra. Emellett célja az állampolgár hiteles tájékoztatása, informálása a különféle betegségekről. Kiemelt fejlesztési terv még a beteg és az ellátó intézmény közötti kommunikáció erősítése, egy olyan betegség-menedzsment program elindítása, amelynek segítségével végigkísérhető és felügyelhető az ellátás a kivizsgálástól a terápián keresztül a rehabilitációig. A betegek adatait vélelmezett hozzájárulás alapján kezelik a rendszerben. A szabályozási környezet egyelőre nem biztosított, a rendszer működését megalapozó törvény-javaslat csomaggal elkészültek a GYEMSZI-ben, amely a tavaszi ülésszakban kerülhet a parlament elé – zárta előadását Schiszler István. Az egységes betegadat-hozzáférésről szóló rendelkezést egyébként már az őszi, egészségügyi salátatörvény is tartalmazta, de végül kikerült a tervezett módosítások közül, ezt a Parlament Egészségügyi Bizottságának korábbi ülésén szóvá is tettek egyes képviselők. Lapunk információi szerint a késlekedésnek nem szakmai, mint inkább politikai okai voltak, ugyanis a kormány már nem kívánt a választások előtt belemenni egy adatvédelmi kérdéseket firtató vitába. Nem csoda a VIR Harminc intézmény pályázott arra a nyolcvanmilliárd forintos TIOP forrásra, amelyet a Vezetői Információs Rendszer (VIR) kialakítására költhetnek a kórházakban jövő év végéig. A VIR lehetővé teszi az adott intézmény valamennyi adatának összefuttatását, a beteg- és műtéti információk mellett a gyógyszer- és raktárkészletezés, a gazdasági, számviteli, munkaügyi és bérszámfejtési adatokét is. Minden probléma megoldásaként tekintenek a VIR-re az intézményekben, ám Molnár Attila, az EGVE elnöke arra figyelmeztetett, a VIR nem csodaszer, hanem a vezetői eszköztár része, feladata az adott szervezet működésével kapcsolatos információk rendszerezése, elemzése, amely önmagában nem gyógyír a problémákra, de segíti a megfelelő döntések meghozatalát intézmény- és ágazatvezetői szinten egyaránt. Számvitel vagy ellátás? A betegeket el kell látni, ám a 2014. január elsejétől életbe lépő, új számviteli rendszer ezt szinte lehetetlenné teszi – hívta fel a figyelmet az EGVE elnöke. A jogszabály ugyanis előírja az éves szinten, de havi lebontásban megadott előirányzatok, kötelezettségvállalások. Mivel ezt az idei év kiadásai alapján kell tervezniük, így az intézmények 2013-ban felhalmozódott adósságai a következő év előirányzatait terhelik. A számviteli rendszer a kórházak számára azért is erős korlát, hiszen a finanszírozási díjtételeket eleve alacsonyan állapították meg, ám a kiadások csak a bevételek mértékéig tervezhetőek. Ezt a különbözetet eddig a beszállítók viselték, ennek áthárítására a jövőben nem lesz lehetőség, az előirányzatoktól ugyanis nem lehet eltérni. És ha az elfogy a tervezett keret, nincs több kifizetés, nincs több megrendelés, így a betegellátás is veszélybe kerül. A rendszer bevezetésével járó jelentős többletmunkát egyébként éppen azoknak a dolgozóknak kell elvégezniük, akik két éve folyamatosan kimaradnak az egészségügyi béremelésből – tette még hozzá Molnár Attila, aki szerint ezek a kollégák amúgy is kevesen vannak a feladat ellátásához, hiszen a könyvelendő tételek darabszáma az új rendelkezések miatt megháromszorozódik. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2013-12-05