Hírvilág

Minden a betegről egy helyen

2013. DECEMBER 05.

Lezárultak az egészségügy informatikai fejlesztéséhez igénybe vehető pályázatok, startra kész az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, már csak a jogi háttér, a kapcsolódó törvények és rendeletek elfogadása hiányzik az utolsó gombnyomás előtt. Minderről az IME egészségügyi szaklap XIII. Vezetői Eszköztár Konferenciáján beszélt dr. Schiszler István, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) Dél-Közép-Magyrországi Térségi Egészségszervezési Igazgatóságának vezetője. A szerdai rendezvényen dr. Molnár Attila, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) elnöke arra figyelmeztetett, a januártól életbe lépő, új számviteli törvény komoly gondokat okozhat a kórházi betegellátásban.

Minden információ egységes felületen válik elérhetővé az egészségügy valamennyi szereplője, az orvosok, a betegek, és az ágazati irányítás számára a Szócska Miklós által az elmúlt években oly sokszor emlegetett, és jövőre minden bizonnyal felálló Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér elindításával.

Ambivalens a kép az egészségügyi informatika területén. Bár a kórházakban, a járóbeteg- és háziorvosi rendelőkben egyaránt számítógépen rögzítik az adatokat, amelyeknek egy része el is jut a központi adatbázisokba, de az ellátók sok esetben még ma is papíron cserélnek információt a betegekről – elemezte a jelenlegi helyzetet Schiszler István, hozzátéve, a GYEMSZI elkészült az egységes felület beindításához szükséges informatikai fejlesztésekkel. Az utolsó nagy, intézményi informatikai projekt kiírása ezen a héten megtörtént, a hardver- és szoftverbeszerzések tavasszal várhatók. Már csak a megfelelő jogszabályok parlamenti elfogadása, és a kapcsolódó rendeletek kimunkálása van hátra.

A minden résztvevő számára csak az adott helyen releváns információt közlő Szolgáltatási Tér biztosítja az együttműködést az ágazat szereplői között, racionalizálja a jelentési tevékenységet, az eddig széttagoltan küldött adatok egy kapun érkeznek a rendszerbe, egységes kódolások alapján. Lehetővé teszi közhiteles publikációs rendszer üzemeltetését, és ide kerül az e-Recept modul is.


Ellátásért cserébe adatot kérnek


Ha a betegnek joga van a magas szintű ellátáshoz, akkor az orvosnak hozzáférést kell biztosítani azokhoz az adatokhoz, amelyek alapján tájékozottan dönthet a szükséges kezelésekről – vélekedett Schiszler István. Így a jövőben nem csak háziorvosnak, hanem a beteget gyógyító bármelyik doktornak lehetősége lesz lekérdezni a páciens korábbi kezeléseinek, gyógyszeres terápiáinak, diagnosztikai vizsgálatainak eredményeit, megismerni az általános egészségügyi állapotára, krónikus betegségeire vonatkozó adatait.

Itt nyílik meg a TAJ-alapú ügyfélkapu is, ahol azonban nem csak a saját kezelésével kapcsolatos adatokat kérheti le az állampolgár. A rendszer lehetővé teszi az előjegyzést, az időpontfoglalást a rendelésekre, kivizsgálásokra. Emellett célja az állampolgár hiteles tájékoztatása, informálása a különféle betegségekről. Kiemelt fejlesztési terv még a beteg és az ellátó intézmény közötti kommunikáció erősítése, egy olyan betegség-menedzsment program elindítása, amelynek segítségével végigkísérhető és felügyelhető az ellátás a kivizsgálástól a terápián keresztül a rehabilitációig. A betegek adatait vélelmezett hozzájárulás alapján kezelik a rendszerben.

A szabályozási környezet egyelőre nem biztosított, a rendszer működését megalapozó törvény-javaslat csomaggal elkészültek a GYEMSZI-ben, amely a tavaszi ülésszakban kerülhet a parlament elé – zárta előadását Schiszler István.

Az egységes betegadat-hozzáférésről szóló rendelkezést egyébként már az őszi, egészségügyi salátatörvény is tartalmazta, de végül kikerült a tervezett módosítások közül, ezt a Parlament Egészségügyi Bizottságának korábbi ülésén szóvá is tettek egyes képviselők. Lapunk információi szerint a késlekedésnek nem szakmai, mint inkább politikai okai voltak, ugyanis a kormány már nem kívánt a választások előtt belemenni egy adatvédelmi kérdéseket firtató vitába.


Nem csoda a VIR


Harminc intézmény pályázott arra a nyolcvanmilliárd forintos TIOP forrásra, amelyet a Vezetői Információs Rendszer (VIR) kialakítására költhetnek a kórházakban jövő év végéig. A VIR lehetővé teszi az adott intézmény valamennyi adatának összefuttatását, a beteg- és műtéti információk mellett a gyógyszer- és raktárkészletezés, a gazdasági, számviteli, munkaügyi és bérszámfejtési adatokét is.

Minden probléma megoldásaként tekintenek a VIR-re az intézményekben, ám Molnár Attila, az EGVE elnöke arra figyelmeztetett, a VIR nem csodaszer, hanem a vezetői eszköztár része, feladata az adott szervezet működésével kapcsolatos információk rendszerezése, elemzése, amely önmagában nem gyógyír a problémákra, de segíti a megfelelő döntések meghozatalát intézmény- és ágazatvezetői szinten egyaránt.


Számvitel vagy ellátás?


A betegeket el kell látni, ám a 2014. január elsejétől életbe lépő, új számviteli rendszer ezt szinte lehetetlenné teszi – hívta fel a figyelmet az EGVE elnöke. A jogszabály ugyanis előírja az éves szinten, de havi lebontásban megadott előirányzatok, kötelezettségvállalások. Mivel ezt az idei év kiadásai alapján kell tervezniük, így az intézmények 2013-ban felhalmozódott adósságai a következő év előirányzatait terhelik.

A számviteli rendszer a kórházak számára azért is erős korlát, hiszen a finanszírozási díjtételeket eleve alacsonyan állapították meg, ám a kiadások csak a bevételek mértékéig tervezhetőek. Ezt a különbözetet eddig a beszállítók viselték, ennek áthárítására a jövőben nem lesz lehetőség, az előirányzatoktól ugyanis nem lehet eltérni. És ha az elfogy a tervezett keret, nincs több kifizetés, nincs több megrendelés, így a betegellátás is veszélybe kerül.

A rendszer bevezetésével járó jelentős többletmunkát egyébként éppen azoknak a dolgozóknak kell elvégezniük, akik két éve folyamatosan kimaradnak az egészségügyi béremelésből – tette még hozzá Molnár Attila, aki szerint ezek a kollégák amúgy is kevesen vannak a feladat ellátásához, hiszen a könyvelendő tételek darabszáma az új rendelkezések miatt megháromszorozódik.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2013-12-05

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

PharmaPraxis

Kárba vész a gyógyszerész?

Megkérdőjelezhetetlen a gyógyszerészek népegészségügyi szerepe az alapellátásban

Hírvilág

Egészségügyi informatika otthon

Több telemedicina, kevesebb kórházi beteg?

PharmaPraxis

Keresztmetszeti vizsgálat az e-recept finnországi bevezetése kapcsán

Finnországban 2012-ben vezették be az e-receptet, aminek használata a közegészségügyi ellátásban 2013, míg a magánellátásban 2015 óta kötelező. Jelen felmérés 2015-ben készült, ebben az évben a Finnországban diszpenzált 56 millió recept több mint 90%-a e-recept volt.

Hírvilág

Mi kerül az e-Receptre?

Hamarosan nem kell papír alapú vényeket kiállítaniuk az orvosoknak – bár néhány esetben megmarad a hagyományos gyógyszerrendelési mód –, a rendelvények 2013 végén már elektronikus úton jutnak el a patikákba. Európa több országában részben, vagy egészben már működik az e-Recept, hazánkban az előzetes megvalósíthatósági tanulmány befejeződött, ám néhány kérdést még ki kell dolgozniuk a szakértőknek, az azonban biztos, hogy az e-Recept projektgazdája az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) lesz.

Hírvilág

Költséghatékonyságban mérhető adatok

Csak az információkat megfelelően használó szolgáltatók maradhatnak meg az egészségügyben