Hírvilág

Mind többen fizetnek saját zsebből

2016. ÁPRILIS 12.

Miközben a kormányzati összkiadások 10 százalékát fordítjuk a hazai egészségügy fenntartására, ami az európai országokhoz viszonyítva alacsony, addig a háztartások fogyasztásuk négy százalékát költik el egészségügyi szolgáltatásokra, ami az OECD országain belül kiugróan magas arány – derült ki többek között azon a keddi háttérbeszélgetésen, ahol az is elhangzott, az OTP Egészségpénztár tagságának 40 százaléka úgynevezett „alvó” ügyfél, aki nem fizet havi rendszerességgel hozzájárulást.



 forrás: Diagnoscan Magyarország




A magánköltéseik közel felét (49 százalék) gyógyszerekre fordítja a lakosság, 39 százalékát költi orvosi szolgáltatásokra, fogászati ellátásra 8, míg egyéb gyógyászati segédeszközökre három százalékot fizetnek ki – számolt be dr. Leitner György, a Diagnoscan Magyarország ügyvezető igazgatója. Míg a magyarok 2012-ben 31 ezer forintot költöttek fejenként saját pénztárcájukból az egészségükre, addig ez az összeg 2014-ben közel megduplázódott, már 61 ezer forint volt. A Magyarországon évente mintegy egymillió vizsgálatot végző diagnosztikai cég, amely nyolc közfinanszírozott és három magánközpontot üzemeltet hazánkban, korábban a Szinapszis Kft-vel közösen végzett felmérést arról, milyen mértékben támaszkodnak a budapesti lakosok a magán egészségügyi szolgáltatókra. Míg 2015-ben ez az arány 45 százalék volt, idén az év első két hónapjában hatvan százalékra emelkedett – emlékeztetett a korábban végzett kutatásra Leitner György, amely szerint a szolgáltatások 81 százaléka volt szakorvosi tanácsadás, 53 százalékban pedig modern diagnosztikai, CT, MR és UH vizsgálatokat végeztettek a magánszférában a páciensek. A diagnosztikai szolgáltatások közül a magán orvosi rendszer keretében legtöbben (63 százalék) ultrahang vizsgálatot vettek igénybe, a megkérdezettek fele labor, negyede röntgen, MR, illetve kardiológiai vizsgálatért fizetett. Mivel a hazai CT és MR eszközök állománya jóval elmarad az európai átlagtól, a diagnosztikai vizsgálatokra több hetet, esetleg négy-öt hónapot is várniuk azoknak, akik ezt közfinanszírozott intézményben vennék igénybe, míg a várakozási idő a magánszolgáltatók esetében átlagosan maximum egy hétre tehető. Az ügyvezető szerint a közellátás színvonalában a közeljövőben nem várható javulás, a hosszas várakozási idők megint csak a magánszolgáltatók felé terelik a betegeket, ami egyébként már nem a gazdagok kiváltsága, hiszen a felmérés szerint a kevésbé tehetős állampolgárok is egyre nagyobb számban fordulnak a magánszektorhoz.


Gépparkot bővítettek, TVK-t nem


Pedig a közfinanszírozott diagnosztikai géppark fejlesztésében – uniós forrásokra támaszkodva – nagy előrelépést jelentett az a tavaly évvégén zárult KEOP pályázat, amelynek 40 milliárd forintja 67 intézmény 81 projektjéhez nyújtott fedezetet. Ugyan a daganatos betegek ellátásában mérföldkövet jelentő, tavaly életbelépett 14 napos szabály technikai hátterét ezzel megteremtette az állam, a nem rákgyanús betegek vizsgálata nem gyorsult fel, hiszen ezekre továbbra is vonatkozik a teljesítmény volumenkorlát. A forrás csak az új CT-, MR-, PET CT-, SPECT CT- és DSA-készülékek beszerzésére nyújtott fedezetet, azok karbantartására, amortizációjára továbbra sem biztosít forrást az állam. Az IME egészségügyi szaklap korábbi, képalkotó diagnosztikai továbbképzésén Beneda Attila helyettes államtitkár úgy fogalmazott, igyekeznek enyhíteni a forráshiányon, de egyelőre „távol állunk a megnyugtató megoldástól”. Ugyancsak ezen a konferencián derült ki, hogy az uniós pénz felhasználása előtt, tavaly szeptemberben 96 CT, 48 MR és 37 DSA mellett mintegy 2000 röntgengép és 5000 ultrahang készülék szolgálta a közfinanszírozott betegek diagnosztikáját. 2014-ben 327 intézményből jelentettek képalkotói tevékenységet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) felé, azonban az összteljesítmény 80 százalékát 52 szolgáltató fedte le, a szereplők száma, tevékenysége, fenntartói és tulajdonosi háttere, valamint piaci részesedése ugyanúgy heterogén képet mutatott, mint ahogy a CT- és MR-diagnosztika fajlagos költségeiben is jelentősek az eltérések régiónként és területenként.


Fel is élik a befizetést


A közfinanszírozott kassza szűkössége okán egyre nagyobb jelentősége lesz Magyarországon az egészségügyi öngondoskodásnak, és bár a magyarok 67 százaléka az öngondoskodás egyik legfontosabb formája az egészség megőrzése, azonban 66 százaléka nem készül fel arra, hogy váratlan költségek merülhetnek fel, amikor egészségügyi állapota megváltozik – mondta Studniczky Ferenc, az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója a keddi háttérbeszélgetésén. A hazai piac legnagyobb egészségpénztári szereplője arról számolt be, hogy tavalyi minden eddiginél nagyobb mértékben, több mint 500 millió forinttal növekedett a hozzájuk érkező, egyéni befizetések összege, ugyanakkor kérdésre azt is elárulta, egészségpénztáruk 228 ezer tagjának 40 százaléka „alvó” tag, aki hosszabb-rövidebb ideje nem fizeti egészségpénztári hozzájárulását. Az egyéni egészségpénztári befizetések 2008-2015 között jelentősen emelkedtek, a munkáltatói befizetések pedig csökkentek, tavaly 3,5 milliárd forintnyi egyéni feltöltést detektáltak. A befolyt összegeket a pénztártagok szinte maradéktalanul fel is használják, a kétéves lekötés mindössze a tagok 2-5 százalékánál jellemző. Az egészségkártyáról leginkább gyógyszerekre költenek (5,1 Mrd forint), kisebb részben pedig magán egészségügyi szolgáltatásokat (1,7 Mrd forint) fizetnek ki, amiben az is szerepet játszhat, hogy a gyógyszertárakban elérhető a bankkártya terminál, míg a magán orvosi rendelőkben ez még nem jellemző.

Az OTP egészségpénztárának tagjai a jövőben egy alkalmazásnak köszönhetően 2-3 percen belül feltölthetik OTP Egészségpénztári egyenlegeiket a bankkártyájukról, hogy ezáltal adókedvezményt is igénybe véve fizethessenek az egészségügyi szolgáltatásokárt – mondta Benyó Péter az OTP Mobil kft. ügyvezető igazgatója, hozzátéve, 10-15 ezer tranzakciót is jelenthet a tudatos, készpénzmentes vásárlóiknak kínált lehetőség .

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2016-04-12

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

EESZT - állandó társ a háziorvosi ellátásban

Az EESZT talán a háziorvosok számára nyújtja a legtöbb segítséget, mivel megismerhetik betegük kórelőzményeit, melyek tekintetében eddig a páciensre voltak utalva. A NEAK által ellenőrzött kötelező adatszolgáltatás biztosítja számukra, hogy a szükséges információkat megtalálhassák a rendszerben, azonban részükre is előír kötelezettségeket, amiket a napokban megjelent jogszabály-módosítás alapján az egészségügyi államigazgatási szerv is ellenőrizni fog.

Kapcsolódó anyagok

PharmaPraxis

Nem tudjuk, hányan dolgoznak a magánellátásban

Ötezer forintot sem tudna kifizetni a többség magánbiztosításra

Hírvilág

Elmarad a rendelők államosítása?

Az újonnan épült rendelőkben egyelőre kevés a beteg

Hírvilág

Nem lehet szegény-gazdag ellátás

Készül a program: az egészségben eltöltött évek számát növelnék

Hírvilág

Az engedély is rámehetne

Tisztességes magánellátói reklámért kampányol a MOK

Hírvilág

Állami intézményben nem működhet magánszolgáltató

Állami intézményben nem működhet magánszolgáltató, és OEP finanszírozásból sem részesülhet a privát szektor – jelentette be a Napi Gazdaság szerdai konferenciáján Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár