Merre megy a magyar beteg?
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Míg a Semmelweis Terv nagytérségi koncepciója a tényleges betegutakat követi, addig az alternatív javaslatok, így például a Pannon Egészségügyi Modell irracionális betegutakat preferál – mondta dr. Boncz Imre a Pécsi Tudományegyetem Egészségbiztosítási Intézetének igazgatója egy budapesti egészségügyi konferencián. Hozzátette: a nagytérségi koncepció sikerének alapvető kritériuma az, hogy megteremtsék a kapacitások, a betegforgalom és a finanszírozás összhangját. Az elmúlt negyven évben többször változtak Magyarországon a régiós besorolások. Napjainkban a 1998-ban létrehozott Tervezési statisztikai régiók élnek. De akár az Országos Tervhivatal (1979), akár az Egészségügyi Minisztérium (1981) sorolta régiókba a megyéket, három terület: Baranya, Somogy és Tolna megye mindig is egy régióba került, ezt eddig senki nem kérdőjelezte meg mindaddig, amíg létre nem jött a Pannon Egészségügyi Társulás (PET), amely Somogy, Veszprém és Fejér megyét foglalja magában. A PET annak ellenére alakulhatott meg, hogy a három megye között nincsen érdemi betegmozgás. Fejér megye lakosai – ahogyan a Komárom-Esztergom megyében élők többsége is – ugyanis Budapesten veszik igénybe az ellátást. A Semmelweis Tervben megfogalmazott régiók alapjában véve működőképesek lehetnek, azonban ezek kialakításánál figyelembe kell venni azt is, hogy a betegek átkelnek a Dunán, vagy a Zala folyón, de a Balatonon már nem. Igaz, míg az eddigi betegút rendszerekben az embereket próbálták terelni a kijelölt ellátó intézmény felé, addig Szócska Miklós országjárása után úgy tűnik, most igyekeznek az elmúlt évtizedekben kialakult természetes betegutak mentén felállítani az ellátási régiókat. A régiókat nem lehet körzővel meghatározni – szögezte le Boncz Imre, s javasolta ehelyett a stopperórás módszert: vajon utazik-e a beteg 3 órát Kaposvárról Veszprémbe az ellátás miatt? Ahogyan a Székesfehérvár-Kaposvár viszonylat is irracionális betegút. Így például a PET irracionális betegutakat preferál. Egy-egy megye nem tudja ellátni valamennyi lakosát, többségüknél így nem csak kifelé, de befelé is van betegmozgás. Pozitív betegforgalmi egyenleggel rendelkezik a főváros, az egyetemi városok, valamint Zala és Vas megye, ahol progresszív intézetek vannak. Azokban a megyékben, ahol nincsenek csúcsintézmények (Veszprém, Székesfehérvár vagy Tatabánya) a nagytérség nem fogja tudni ellátni feladatát. De hiába a pozitív betegforgalmi egyenleg, az egyetemi klinikák, a progresszív ellátók azért vannak bajban, mert a betegek ugyan náluk vették igénybe az ellátást, de a pénz nem követte a pácienseket. A teljesítmény volumen korlát (TVK) bevezetése alapjaiban rendezte át a betegmozgásokat, amelyet azonban azóta sem követett a finanszírozás átalakítása. Az ellátottak száma ugyanis nem mindenütt csökkent. Az egyetemi klinikákon és az országos intézetekben azért lukadt ki a TVK, mert onnan már nem volt hová továbbküldeni a betegeket. A TVK-n a szűk spektrumú kórházak nyertek, s az ilyen típusú szegregáció nem elfogadható Boncz Imre szerint. A Semmelweis Terv nagytérségi koncepciója jó, a siker alapvető kritériuma az, hogy megteremtik-e a kapacitások, a betegforgalom és a finanszírozás összhangját. Szükséges a korábbi ciklus egészségpolitikai hibáinak korrekciója, így a progresszivitás visszaállítása az egészségpolitikai szemléletmódba. Az új struktúrát régi módszerekkel nem lehet működtetni, ám a PTE igazgatója úgy látja, a mai egészségpolitika szakított a tradíciókkal. Az elmúlt húsz évben klinikai területen gyakorlatot szerzett orvosok irányították a területet, a kiváló belgyógyászok vagy kardiológusok klinikai szempontból igyekeztek megoldani a problémákat, megszervezni az ellátást. Szócska Miklós nem gyakorló orvosból lett államigazgatási szakember, így egészségügyi menedzserszemlélet alapján alkot programot. eLitMed.hu, T.O. 2011-03-04
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
„A beteg egyre gyakrabban találkozik majd azzal, hogy amikor a támogatott, és eddig viszonylag olcsó készítményéért bemegy a patikába, a korábbi óriási választékból csak egy-kettő maradt, aztán már egy sem. Az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az ellátási problémák száma és súlyossága, és az is érezhető, hogy a háttérben meghúzódó okok tendenciózusak” – nyilatkozta az eLitMednek Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci szakértő, aki beszélt a gyógyszerellátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.
Idegtudományok
Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.
A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.
Egészségpolitika
Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.
„A patiens practicusan elaludt” – Interjú Nádasdy Ádám nyelvész professzorral
„Aki erre a pályára jön, elhivatottnak kell lennie”. Életútinterjú Farsang Csaba professzor úrral
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
Egészségpolitika
A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség állásfoglalása az ágazat helyzetéről5.
Gondolat
Üdv nálunk! Van már, aki írja a fekete pontjaid? – Nyomasztás a közoktatásban
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás