Hírvilág

Menni vagy maradni?

2014. FEBRUÁR 19.


Magyar színházi és táncelőadásokat, filmet és kiállítást láthat a német közönség a Leaving is not an option?/Menni vagy maradni? című egyhetes magyar kortárs művészeti fesztiválon március 9. és 16. között a berlini Hebbel am Uferben (HAU).

A Leaving is not an option? - Aktuelle künstlerische Positionen aus Ungarn címmel megszervezett fesztivál keretében beszélgetéseket is tartanak az aktuális magyar kultúrpolitikai helyzetről - olvasható a Trafó - Kortárs Művészetek Háza közleményében.

Mint írják, a német kulturális szcéna legjelentősebb befogadóhelye a helyszíne az egyhetes rendezvénysorozatnak, amelynek célja, hogy a műsorra tűzött előadásokkal megmutassa, hol tart ma a kortárs független magyar előadóművészet.

Ez alkalommal a magyar kultúrát Berlinben Pintér Béla és Társulata, Mundruczó Kornél és a Proton Színház, Kárpáti Péter és a Titkos Társulat, Polgár Csaba és a HOPPart Társulat, Hód Adrienn és társulata, továbbá a Kis Varsó művészcsoport, valamint a Speak Easy Project képviseli.

A fesztiválon szereplő hat produkcióból négy a Trafó - Kortárs Művészetek Háza támogatásával készült, és ott láthatta először a magyar közönség. A legfrissebb ezek közül a HOPPart új darabja, a Kárpáti Péter rendezte Hungari, de a német közönség láthatja a társulat korábbi, Európa több országában játszott előadását, a Polgár Csaba által színpadra állított Korijolánuszt is.

Mundruczó Kornél és a Proton Színház, valamint Pintér Béla és Társulata is a legfrissebb előadásával vesz részt a fesztiválon. A Proton Színházat a Mundruczó Kornél rendezte Demenciával hívták meg. Pintér Béla és Társulata Titkaink című előadásának a fesztiválon lesz a németországi premierje: a darab március 14-15-16-án látható a HAU-ban.

A Trafóban már 50 előadást megélt A pitbull cselekedeteit, Kárpáti Péter és a Titkos Társulat közös előadását, szintén három alkalommal láthatja a német közönség.
Hód Adrienn legfrissebb koreográfiáját, a Pirkadot választotta a HAU, hogy képviselje a magyar kortárstánc-szcénát. Az előadást 2013 májusában mutatta be a Hodworks Társulat a Trafóban.

A Speak Easy Project Menjek/Maradjak című dokumentumfilmjét, amelyet New Yorkban élő magyar fiatalokról forgattak március 13-án vetítik a fesztiválon. A vetítés után Szabó Györggyel, a Trafó menedzser-igazgatójával és Pintér Bélával tartanak beszélgetést a témáról.

Az esemény zárónapján Mundruczó Kornél rendező, valamint Wessely Anna és Mélyi József művészettörténész beszélget aktuális magyar kultúrpolitikai kérdésekről.

2014. február 18., kedd

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.