2011. AUGUSZTUS 15.
A terhességnek a rosszindulatú daganatokra gyakorolt hatása évtizedek óta élénk vita tárgyát képezi, főleg a melanomával kapcsolatban, amelyet gyakrabban diagnosztizálnak terhesekben.
Most Norvégiában retrospektív, lakosságszintű vizsgálatot végeztek a daganatos betegségeket tartalmazó és a születéseket tartalmazó országos nyilvántartások adatainak összevetésével.
Összesen körülbelül 500-500 terhes, illetve szoptató nőt azonosítottak (utóbbit az alapján feltételezték, hogy hat hónaposnál fiatalabb gyermeke volt), akikben rosszindulatú daganatot diagnosztizáltak. Ebben a betegcsoportban a melanoma volt a leggyakoribb diagnózis, pedig a hasonló korú nők esetében emlőrák fordul elő a leggyakrabban.
A melanoma jelenléte összefüggésben állt a melanoma miatti halálozás némileg nagyobb kockázatával a terhes nők körében, de a szoptató nőkben nem. A terhes nők melanomái leggyakrabban a fejen, a nyakon és a törzsön alakultak ki, pedig a nem terhes nők csoportjában az alsó végtagon lép fel a legtöbb ilyen daganat.
A rosszindulatú daganat diagnózisa után teherbe eső nők csoportjában érdekes módon jóval kisebb volt a daganatos halálozás (kockázati hányados 0,49). A méhnyakrák, lymphoma vagy leukaemia halálozását a terhesség 80%-kal csökkentette.
A terhesség alatt gyakrabban diagnosztizált melanomák egyik magyarázata lehet, hogy ilyenkor az anyajegyek normális esetben is sötétebbé válnak, ezért gyakrabban válnak olyan gyanússá, hogy az indokolja a szövettani vizsgálatot. A melanoma kimutatásának irányában torzíthatja az eredményeket az is, hogy az orvosok kevésbé hajlamosak elvégezni a többi daganat, például az emlőrák diagnosztizálásához szükséges vizsgálatokat az ezekkel járó esetleges kockázatok miatt.
Az is lehetséges, hogy a terhesség alatt megváltozott mennyiségben termelődő növekedési faktorok vagy az immunológiai változások okozzák a melanomák fokozott előfordulását, erre utal az is, hogy esetleg más lehet ezeknek az etiológiája, hiszen más testrészeken jelentkeznek gyakrabban.
Az anamnézisben szereplő melanoma után gyermeket akaró nőket pedig megnyugtathatjuk, hogy a daganatos betegség után teherbe eső nők prognózisa jobb, mint azoké, akik nem esnek teherbe.
Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid
Forrás: J Clin Oncol 2009 Jan 1; 27:45.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Klinikum
Az alábbiakban változtatás nélkül közöljük a két testület állásfoglalását .
Az elhízott anyák gyermekeiben gyakoribbak a veleszületett fejlődési rendellenességek. Lehetséges, hogy 100-ból 1 elhízott anya közvetlenül az elhízás miatt fog súlyos anomaliában szenvedő csecsemőt szülni.
Mind a kezeletlen depresszió, mind a szelektív szerotoninvisszavétel-gátlók folyamatos szedése növeli a koraszülés kockázatát. Az viszont nem világos, hogy akkor mi legyen e betegekkel.
Anyai tényezők befolyásolják a magzat korai növekedését, ez pedig a szülés körüli szövődmények kockázatát.
A fekete bőrű betegek ritkábban élik túl a kórházban történt szívmegállást, de miért? A legfontosabb tényező nem a társbetegségek különbözősége, nem a genetikai különbségek, és nem is a faji megkülönböztetés, hanem…
1.
2.
3.
4.
5.
1.
Egészségpolitika
A légszennyezettség 608 000 forintjába kerül minden átlagos magyar városi lakosnak2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás