Hírvilág

Megkezdődött az akadémiai kutatóintézet-hálózat átvilágítása

2019. JANUÁR 16.

Megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) teljes kutatóintézet-hálózatának átvilágítása, amelyet nemzetközileg elismert szakértőkből álló bizottságok végeznek, a nemzetközi normáknak megfelelően - tájékoztatta az MTA kedden közleményben az MTI-t. A kormány kezdeményezésére indított átvilágítást legkésőbb március 31-ig kell végrehajtani.

A közlemény szerint az átvilágítás "rendkívül szoros menetrenddel", nemzetközileg elismert szakértőkből álló bizottságok végzik, nemzetközi normáknak megfelelően. Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra is, hogy az MTA kutatóközpontjainak és - intézeteinek finanszírozása továbbra sem megoldott, ami "egyre fokozódó bizonytalanságot és egyre gyakrabban napi problémákat okoz a kutatóintézetek működésében".

Az MTA a kormány kezdeményezésére megkezdte azt a széles körű, az MTA teljes kutatóintézet-hálózatára kiterjedő átvilágítást, amelynek módszertanát és ütemezését az akadémia elnöke által létrehozott, tudósokból álló, 2018. november 16-án megalakult Kutatóhálózati Tudományos Elnöki Bizottság (KTEB) határozta meg - közölték, hangsúlyozva: az MTA továbbra is támogatja a kormányzatnak az ország kutatás-fejlesztési és innovációs teljesítményét fokozó erőfeszítéseit, de ez a cél csak az akadémia kutatóhálózatának megtartásával érhető el.

Az MTA elnöke, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM) vezető miniszter 7-7 delegáltjából álló KTEB az alakuló ülésén egyhangúlag, határozatban fogadta el az átvilágítással kapcsolatos elvárásokat és az értékelés szempontrendszerét - idézik fel.

Az átvilágítással kapcsolatos elvárások között szerepel, hogy "meg kell állapítani az intézményhálózatban működő kutatócsoportok alapkutatási és alkalmazott kutatási tevékenységének kiválósági szintjét", az átvilágítás eredményeként hozandó intézkedéseknek ki kell elégíteniük a jogos kormányzati elvárásokat, valamint alapot kell teremteniük arra, hogy az intézethálózat megfelelően illeszkedjen a nem MTA-fenntartású KFI környezetbe. Emellett az átvilágításnak biztosítania kell a folyamat és az eredmény hitelességét a magyar és a nemzetközi tudományos közösség előtt.

Az átvilágításnak ezeken túl megfelelő alapot kell adnia arra, hogy az MTA vezetése az intézményvezetőkkel együttműködve levonja a következtetéseket és meghatározza a tennivalókat. "Eredményeire alapozva új, a nemzeti KFI stratégiába illeszkedő, azt nélkülözhetetlen hozzájárulással támogató saját KFI stratégiát kell megfogalmazni, amely figyelembe veszi az egyes intézmények céljait, fejlődését és az általuk művelt tudományok és innovációs területek szükségleteit, lehetőségeit. Az átvilágításnak lehetővé kell tennie, hogy ahol a fentiek meghaladják az MTA saját lehetőségeit, ott hitelesen és eredményesen léphessen föl igényeivel a kormányzat és a társadalom felé" - írják.

"Az átvilágításnak meg kell felelnie az intézeti vezetők elvárásainak, alkalmasnak kell lennie arra, hogy megalapozza a fenntartó MTA és az intézethálózat intézményvezetőinek olyan intézkedéseit, amelyek a tudományos közösség, az egyetemi partnerek és az innovációban érintett gazdasági szereplők többsége számára észszerűek, szükségesek és elfogadhatóak, és amelyeket a későbbi intézményi teljesítmény visszaigazol (...)".

Az MTA közleménye részletezi az értékelés szempontjait is.

A KTEB 2018. november 16-i határozata szerint az átvilágítást legkésőbb 2019. március 31-ig végre kell hajtani. Az MTA ezt "igen szoros" határidőnek tartja, de, mint írják, a 2017-ben lezárult többéves értékelési folyamat eredményei a most felkért szakértők számára is rendelkezésre állnak. Az értékelő testületek március 14-ig készítik el jelentéseiket a KTEB-nek. A KTEB március 22-ig megfogalmazza az intézetek további működésére vonatkozó javaslatait, amelyekről ezt követően az MTA Elnöksége is állást foglal.

Emellett kitérnek arra, hogy az akadémiai kutatóintézet-hálózat működésének alapfinanszírozása 2019. január 1-je óta nem megoldott. Felidézik, hogy a KTEB már tavaly november 16-i alakuló ülésén - szintén egyhangúlag - javasolta az ITM miniszterének, hogy az akadémiai kutatóintézetek 2019. első negyedévi költségvetését - az átvilágításra tekintettel - szabadítsa fel. Hasonló, 90 százalékban támogatott határozatokat hozott az MTA legfőbb döntéshozó testülete, a csaknem 75 százalékban egyetemi kutatókból álló Közgyűlés. Az akadémia 2018. december 6-i, 190. rendkívüli közgyűlése két határozatot is hozott a finanszírozással kapcsolatban.

Az egyikben a Közgyűlés arra kéri az ITM miniszterét, hogy az akadémiai kutatóhálózat 2019. év első negyedév végéig szóló költségvetését szabadítsa fel a vonatkozó jogszabályi határidők betartásával, és azt maradéktalanul bocsássa az akadémiai kutatóhálózat rendelkezésére. A Közgyűlés óta az MTA elnöke levélben fordult Palkovics Lászlóhoz, az ITM-et vezető miniszterhez, megismételve ugyanezt a kérést. Több levelet írtak illetékes minisztériumi partnereiknek az MTA Titkárságának szakértői is. Ezekben felhívták a figyelmet arra, hogy az MTA kutatóközpontjai, önálló kutatóintézetei nem rendelkeznek kötelezettségvállalásra alkalmas szabad forrásokkal.

Mint írják, a kifizetések késedelme alapjaiban érinti kutatóközpontok és önálló kutatóintézetek szabályszerű gazdálkodását. Kötelezettségvállalási dokumentumok hiányában személyi és dologi kiadás nem kezdeményezhető az alaptámogatás terhére. Ide tartozik a kutatók felvétele, a kutatási alapanyagok beszerezése, a kutatási infrastruktúra fenntartása, leállhatnak futó kutatási programok, veszélybe kerülhet a Lendület Program is. Az akadémiai kutatóintézet-hálózat 2019-es átvilágításának szempontjairól és menetrendjének részleteiről az MTA honlapján található részletes információ.


Forrás: MTA, MTI
MTI 2019. január 15., kedd 15:17

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpontot is működtetető konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpont, az ELI-ALPS-ot a jövőben működtető nemzetközi konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet Brüsszelben - tájékoztatta az intézmény pénteken az MTI-t.

Egészségpolitika

Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végig viszi a kormányzat.

Hírvilág

Operatív törzs: nyilvánosak a hétfőtől érvényes védelmi intézkedések

Megjelent a Magyar Közlönyben a hétfőtől hatályos - Budapest kivételével az egész országra érvényes - védelmi intézkedéseket tartalmazó kormányrendelet - közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának munkatársa a szombati online sajtótájékoztatón.

Gondolat

Személyes nekrológ Láng István akadémikusnak (1931-2016)

Még nem láttam embert ennyit dolgozni, pedig körülbelül hatvan éves korodtól kezdve emlékszem rád. Olyan szép ritmusban csináltad, hatékonyan, látszólag könnyedén és megállás nélkül. Sokat segített ebben az alaposságod és a taktikai érzéked: gondosan megterveztél mindent, óvatosan, előrelátóan. A napi rutinodnak éppúgy része volt az aktuális ügyek intézése, mint az 5 évvel későbbi események előkészítése.

Hírvilág

Kihalt delfinfajt azonosítottak

Mintegy 25 millió éve élt új delfinfajt azonosítottak amerikai tudósok, a kihalt állat a szakemberek szerint a dél-ázsiai folyami delfin rokona lehetett.