Hírvilág

Ma is félnek az atomtámadás következményeitől a hirosimaiak

2011. AUGUSZTUS 15.


A világ legelső atomtámadása által földig rombolt Hirosima újra reflektorfénybe került ezen a héten, amikor Nobel-békedíjasok gyűltek össze a városban, hogy felszólítsák a világot a nukleáris fegyverkezés leállítására. A vendégszónokok között szerepel a tibeti lelki vezető, a Dalai Láma is. Barack Obama amerikai elnök, aki 2009-ben a nukleáris leszerelés támogatásáért elnyerte a békedíjat, Szöulba látogat a G20 országok csúcstalálkozójára, majd a hétvégén Yokohamába utazik a Csendes-óceán partvidékén fekvő országok vezetőinek találkozójára.

A 65 évvel ezelőtt félmillió japán halálát és sebesülését okozó amerikai atombombák még ma is nemzedékeket kísértenek, akik attól tartanak, hogy örökölték a sugárzás által károsított géneket.
Katsuhiro Hirano is a több százezer „hibakusa”, vagyis a Hiroshima és Nagasaki ellen intézett atomtámadás túlélőjének egyike. A katasztrófában több mint 200 ezer ember halt meg azonnal, illetve a sugárzás későbbi hatásai következtében.

„Minden második generációs hibakusa ugyanattól fél: hogy bármelyik pillanatban rákos lehet” – mondta Hirano, akinek néhai édesanyja csak kis híján élte túl az 1945-ben Hiroshimára ledobott bombát.
Számos túlélő szenvedett leukémiában és rákban, és - bár nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy ezek a betegségek generációról generációra öröklődnek - , a családok a legrosszabbtól tartanak.

„Egyes szakértők azt állítják, hogy a hatás nem érinti a második generációt, de én nem hiszem el” – mondta Hirano, akinek édesanyja kétszer is elvetélt, Hirano szerint a bombatámadásból származó sugárzás hatása következtében. Hivatalosan 240 ezer embert ismernek el hibakusaként, és részesítik őket ingyenes egészségügyi ellátásban, de a két nagyvárosban mások is igényelnék a titulust, akik állítólag a bombázással összefüggő betegségekben szenvednek.

„Az ismeretlentől félünk, mivel a sugárzás láthatatlan, senki sem érzékelheti” – állítja az 52 esztendős Hirano, aki az atombomba második generációs áldozatait képviselő szövetség főtitkára. Az egészségügyi minisztérium nem tervezi, hogy ingyenes rákszűrést nyújtana a második generációs túlélőknek, arra hivatkozva, hogy nincs bizonyíték az idősebb családtagokat ért sugárbehatás és gyermekeik betegségei közötti összefüggésre.

Becslések szerint körülbelül 140 ezer ember halt meg közvetlenül, vagy vesztette életét a hirosimai atomtámadásban nem sokkal az atombomba robbanást követően, a három nappal később bekövetkező nagasaki katasztrófa pedig 70 ezer emberéletet követelt.

A 82 éves túlélő, Kazue Sato, még mindig attól fél, hogy fia vagy unokái a rendellenes gének esetleges öröklése miatt rákot vagy leukémiát kaphatnak. „Megkönnyebbültem, amikor a fiam testi fogyatékosság nélkül született meg, de állandóan aggódom, hogy később jelennek meg a tünetek” – számol be Sato, aki az atombomba túlélőit ápoló otthonban él Hiroshimában.

A sugárzás hatásait kutató Radiation Effects Research közös, japán-amerikai alapítvány klinikai felmérést indít a hónap végén, melynek keretében az atombomba túlélők mintegy 12 ezer gyermekét vizsgálják a két városban. „Azért döntöttünk a felmérés elkezdése mellett, mert a második generáció abba az életkorba ért, amikor hajlamosabbak az ilyen betegségekre” – nyilatkozta az alapítvány igazgatója, Takanobu Teramoto. Az alapítvány a felmérést állandó jelleggel folytatja.

Bár örömmel veszik a közeledő orvosi vizsgálatokat, a hibakusák gyermekei továbbra is azt követelik a kormánytól, hogy terjessze ki rájuk is az egészségügyi támogatást, többek között az amúgy elég költséges rákszűrést.


Forrás: Medipress

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Hogyan éljék túl lelkileg a dolgozók a krízishelyzetet?

A Covid19 embert próbáló kihívás elé állította az egész társadalmat, de pillanatnyilag talán a legnagyobb teher az egészségügyben és a szociális szférában dolgozókra hárul. Munkájukra égetőbb szükség van, mint valaha, éppen ezért fontos, hogy nekik is legyenek megküzdési stratégiáik a kialakult krízishelyzet kezelésére. Mind a világjárvány képe, az azt kísérő félelem szorongást, stresszt okoz, a sok esetben azt kísérő izoláció is komoly lelki terhet jelent. Hogyan észlelhetjük egymáson és enyhíthetjük a nyomást, oldhatjuk meg az esetleg ezt kísérő szimptómákat? A Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum hívja fel a figyelmet: a dolgozók egymásra is ügyeljenek!

Egészségpolitika

Telemedicina – az adatvédelem kulcskérdés

A kezelt COVID-19 betegek orvosi nyilvántartásainak elemzése hozzájárulhat a jövőbeli megelőzési és kezelési megoldásokhoz, valamint potenciálisan felgyorsíthatja a vakcina előállításának folyamatát. Ezért minden adat fontos, és a lehető legjobb eredményeket lehet elérni, ha minden nemzet együtt dolgozik a megosztott adatbázissal—fogalmaznak a cikk szerzői, akik hangsúlyozzák: a személyes adatok felhasználásával járó előnyökön kívül viszont számos hátránya is lehet adatvédelmi szempontból. Így nagyon fontos egyensúlyt teremteni a személyes védelem és az adatok hasznos felhasználása között.

Gondolat

A kint és bent folyamatossá válik…

GYIMESI Ágnes Andrea

Csermely Péter biokémikus, hálózatkutatóval Gyimesi Ágnes Andrea beszélget

Gondolat

Világháború, forradalom és hidegháború a föld alatt: a budapesti Sziklakórház

A történelem fordulatait, amelyekben az emberi élet sokszor nem számít, végigkíséri a háborús orvoslás története, amely mérsékelni próbálja a károkat. Legtöbbször nem ideális körülmények között, orvosok, ápolók és önkéntesek heroikus munkájával, folyamatosan alkalmazkodva a pillanatnyi lehetőségekhez és szükségletekhez.

Gondolat

A borderline fogságában

GYIMESI Ágnes

H. Anikónál borderline szindrómát diagnosztizálak