Hírvilág

Európa alkalmazkodóképességéről tanácskoznak az Akadémián

2017. SZEPTEMBER 06.

Európa alkalmazkodóképességéről kezdődött nemzetközi tanácskozás Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián (MTA). Az eseményen a kontinens jövőjének és fenntartható fejlődésének több témáját is érintik, az olvadó gleccserektől a menekültek lelkiállapotáig.



Az európai tudományos akadémiákat összefogó All European Academies (ALLEA) és az európai tudományos akadémiaként működő Academia Europaea (AE) vasárnaptól szerdáig először rendez közös éves konferenciát és közgyűlést, amelynek helyszínéül Lovász László, az MTA elnöke meghívására a magyar Akadémiát választották.


Hétfőn Lovász László mintegy háromszáz magas rangú európai tudós, tudományos döntéshozó, köztük negyven akadémiai elnök előtt megtartott angol nyelvű beszédében azt mondta, hogy bár Európa kulturálisan megosztott, egyedivé teszi a tudomány, amely különleges szerepet játszik, és amelynek fontos összetartó erőnek kellene maradnia.


A közös konferencia komoly lépés abba az irányba, hogy az európai tudományos szervezetek hangja egységesebb, ezáltal erősebb legyen, amire nagy szükség van - hangsúlyozta.


Az MTA elnöke azt mondta, hogy minden, a tudományra fordított forintot alaposan meg kell indokolni a politikusoknak, valamint a nyilvánosságnak, és elég erősnek kell lenni ehhez a kihíváshoz, mert nem akarnak veszíteni.


Európa nem engedheti meg magának, hogy akár egyetlen tehetséget is hagyjon elkallódni - szögezte le.


Lovász László szerint a kevésbé fejlett országok tudományos eredményeit is hasznosítani kell, sőt az ottani befektetések hosszú távon akár több eredményt is hozhatnak, mint ha fejlettebb államokban ruháznának be.


Közölte, hogy az Akadémiát közös erőfeszítéssel hozták létre, és nemcsak az arisztokratáknak építették, hanem minden lakosnak. Ma az MTA-hoz háromezer kutató és negyvenöt kutatóintézet tartozik, a létesítmények némelyike a legjobb - jegyezte meg.
Sierd Cloetingh, az AE elnöke azt hangsúlyozta, hogy a konferencia egészen egyedülálló, ugyanis Európa több jelentős akadémiájának közös rendezvénye.
Bőven lesz lehetőség arra, hogy megvitassák a tudományos bizonyítékokon alapuló szakpolitika-alkotást - fűzte hozzá.
Kiemelte, hogy befogadóak akarnak lenni, összehoznák a különböző területek képviselőit a fizikától a társadalomtudományokig.
Az egyesülés viszonylag könnyű a konferencián - jegyezte meg.


Günter Stock, az ALLEA elnöke azt mondta, azért gyűltek össze, hogy igazán kiemelkedő európai tudósok eredményeit ünnepeljék.
Leszögezte, hogy Európa több politikai uniónál: a kutatóintézetekben a tudósok interdiszciplináris módon oszthatják meg egymással elképzeléseiket.

Az ALLEA ötvenkilenc akadémiát egyesít - közölte.

Marcel Swart, az Európai Ifjúsági Akadémia (Young Academy of Europe, YAE) igazgatótanácsának elnöke arra buzdította a jelenlévőket, hogy csatlakozzanak hozzájuk, vagy bátorítsanak, jelöljenek fiatalokat.



A konferencia fő témája Európa jövője és fenntartható fejlődése, alkalmazkodóképessége olyan fontos területeken, mint a kulturális örökség, a szociális ellátórendszerek, az egészségügy, a gazdaság, a klíma és a tudomány.



A közös programhoz a YAE és több európai szervezet, köztük az Európai Kutatási Tanács (European Research Council, ERC) és az Európai Bizottság tudományos tanácsadó testületét (Scientific Advice Mechanism, SAM) támogató európai akadémiai konzorcium (Science Advice for Policy by European Academies, SAPEA) is csatlakozott.



A hétfő délutáni megnyitóval indult hivatalos program az Academia Europaea Gold Medal átadásával folytatódott, amelyet Helga Nowotny, az ERC korábbi elnöke kapott. A díjazott a tudomány alkalmazkodóképességéről tartott előadást.



Az ALLEA Madame de Staël Prize for Cultural Values elismerést Koen Lenaertsnak, az Európai Bíróság elnökének ítélték oda, aki a bíróságnak a társadalmi változások idején tapasztalt helyzetéről értekezett.



Kedden és szerdán panelbeszélgetések következnek, valamint átadják az AE Kondorosi Ádámról elnevezett díját Allan Downie növénybiológusnak, az Academia Europaea Erasmus Medalt pedig Andreu Mas-Colell közgazdásznak.




Forrás: MTI
MTI 2017. szeptember 4., hétfő 20:15

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

EESZT - állandó társ a háziorvosi ellátásban

Az EESZT talán a háziorvosok számára nyújtja a legtöbb segítséget, mivel megismerhetik betegük kórelőzményeit, melyek tekintetében eddig a páciensre voltak utalva. A NEAK által ellenőrzött kötelező adatszolgáltatás biztosítja számukra, hogy a szükséges információkat megtalálhassák a rendszerben, azonban részükre is előír kötelezettségeket, amiket a napokban megjelent jogszabály-módosítás alapján az egészségügyi államigazgatási szerv is ellenőrizni fog.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

A kényszerbetegség kulcsa

Népszerű elképzelés, hogy a kényszerbetegségre jellemző cselekvéseket, mint például az állandó kézmosást zavaró obszesszív félelmekre adott reakcióként végzik a betegek. Ezt azonban megkérdőjelezik az új kutatási eredmények.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpontot is működtetető konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpont, az ELI-ALPS-ot a jövőben működtető nemzetközi konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet Brüsszelben - tájékoztatta az intézmény pénteken az MTI-t.

Hírvilág

Operatív törzs: nyilvánosak a hétfőtől érvényes védelmi intézkedések

Megjelent a Magyar Közlönyben a hétfőtől hatályos - Budapest kivételével az egész országra érvényes - védelmi intézkedéseket tartalmazó kormányrendelet - közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának munkatársa a szombati online sajtótájékoztatón.

Klinikum

Ebadta lehetőségek: kutyás terápiák az egészségügyben műhelykonferencia

A Budai Családközpontú Lelki Egészség Centrum szervezésében 2018. szeptember 8-án került megrendezésre az Ebadta lehetőségek: kutyás terápiák az egészségügyben című műhelykonferencia a budapesti Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak Pszichiátriai és Pszichiátriai Rehabilitációs Osztályán.

Gondolat

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Agykutatás

Gyermekpszichiátria -- videóinterjú

A Magyar Pszichiátriai Társaság IX. Nemzeti Kongresszusa alkalmából Balázs Judit professzort a gyermek és ifjúságpszichiátriáról kérdeztük.