Hírvilág

Konferenciával ünnepli alapításának 120. évfordulóját a Mezőgazdasági Múzeum

2016. JÚNIUS 20.

Nemzetközi szakmai konferenciával ünnepli alapításának 120. évfordulóját hétfőn a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár.

Mint Estók János, a múzeum főigazgatója a rendezvényen felidézte, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum alapító okiratát 1896. június 20-án írta alá Darányi Ignác földművelésügyi miniszter. A dokumentum rendelkezett arról, hogy a kiállítótér mutassa be a magyarországi élelmiszertermelést és -feldolgozást, valamint a természet és a kultúrtáj harmonikus egymás mellett élését.

"Mi ezt a feladatot 120 éve látjuk el, nemzedékek egymásra épülő tudása és ismeretanyaga rétegződik ebben a házban, amely hatalmas gyűjteményi anyaggal bír, és az országos múzeumok között a legnagyobb könyvtári állománnyal is rendelkezik" - tette hozzá.

Az alapító okirat szándéka szerint az intézmény igyekszik a múlt és a jelen mellett a jövőre is fókuszálni, és beilleszkedni abba az új kulturális szövetbe, amely a múzeum közvetlen környezetében, a Liget Budapest projekt keretében formálódik - emelte ki Estók János, hangsúlyozva, hogy ha a kiállítótér külsőleg és belsőleg megújul, filozófiájában és kiállításaiban egyaránt képes lesz a 21. század kihívásainak megfelelni.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter is kiemelte, hogy a Földművelésügyi Minisztérium és a múzeum története az intézmény születésétől kezdve szorosan összekapcsolódik. A kiállítóhely ma Európa legnagyobb mezőgazdasági szakmúzeuma, amely több százezres gyűjteményével egyedülálló módon jeleníti meg a magyar mezőgazdaság múltját és jelenét - hangsúlyozta a miniszter.

Mint mondta, a jövőbe mutató dinamizmus ma is meghatározza az intézmény működését, hiszen figyelemmel kíséri a mezőgazdaság előtt álló kihívásokat, követi az agráriumban zajló változásokat, ráirányítja a figyelmet az aktuális kérdésekre és hatékony válaszokat ad rájuk.

Az állandó és időszaki kiállítások mellett a múzeum otthont ad agrárszakmai rendezvényeknek is, amelyek olyan fontos témákkal foglalkoznak, mint például a GMO-mentesség.

A beszédek után Fazekas Sándor miniszteri kitüntetéseket adott át az intézmény dolgozóinak, ezt követően pedig magyar és külföldi szakemberek előadásaival folytatódott a program.



Forrás: MTI
MTI 2016. június 20., hétfő 11:41

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

EESZT - állandó társ a háziorvosi ellátásban

Az EESZT talán a háziorvosok számára nyújtja a legtöbb segítséget, mivel megismerhetik betegük kórelőzményeit, melyek tekintetében eddig a páciensre voltak utalva. A NEAK által ellenőrzött kötelező adatszolgáltatás biztosítja számukra, hogy a szükséges információkat megtalálhassák a rendszerben, azonban részükre is előír kötelezettségeket, amiket a napokban megjelent jogszabály-módosítás alapján az egészségügyi államigazgatási szerv is ellenőrizni fog.

Hírvilág

A kényszerbetegség kulcsa

Népszerű elképzelés, hogy a kényszerbetegségre jellemző cselekvéseket, mint például az állandó kézmosást zavaró obszesszív félelmekre adott reakcióként végzik a betegek. Ezt azonban megkérdőjelezik az új kutatási eredmények.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpontot is működtetető konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpont, az ELI-ALPS-ot a jövőben működtető nemzetközi konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet Brüsszelben - tájékoztatta az intézmény pénteken az MTI-t.

Hírvilág

Operatív törzs: nyilvánosak a hétfőtől érvényes védelmi intézkedések

Megjelent a Magyar Közlönyben a hétfőtől hatályos - Budapest kivételével az egész országra érvényes - védelmi intézkedéseket tartalmazó kormányrendelet - közölte a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának munkatársa a szombati online sajtótájékoztatón.

Hírvilág

Kihalt delfinfajt azonosítottak

Mintegy 25 millió éve élt új delfinfajt azonosítottak amerikai tudósok, a kihalt állat a szakemberek szerint a dél-ázsiai folyami delfin rokona lehetett.

COVID-19

Akár 2022-ig is szükség lehet a társadalmi távolságtartásra

A tudósok modellezték a mostani járványt. Abból a feltételezésből indultak ki, hogy ez is idényjellegű, mint a koronavírus többi fajtája által okozott vagy akár az egyszerű influenza. Csakhogy a szimulációs kísérleteknél kiderült a többi között az is, hogy az új típusú koronavírusnak, a SARS-Cov-2-nek több ismeretlen jellemzője van. Így például még nem sikerült megállapítani, hogy az egyszer már felgyógyult betegnél kialakul-e immunitás, és ha igen, mennyi ideig tart.

Hírvilág

Jelentősen romlott a Csendes-óceán mélyén nyugvó Titanic állapota

A roncsot a sókorrózió és a fémevő baktériumok is pusztítják. Jelentősen romlott az 1912 óta az Atlanti-óceán mélyén nyugvó Titanic állapota. Az első útján egy jéghegynek ütközött és elsüllyedt luxushajó maradványait 14 év után először kereste fel augusztus elején egy expedíció, amely nagyfelbontású képeket készített a roncsról.