Hírvilág

Kétszer annyian lehetnek cukorbetegek, mint ahányan tudnak róla

2011. AUGUSZTUS 15.

A Magyar Diabetes Társaság elnökségének több tagja, különböző bizottságok tagjaként már áttanulmányozta a Semmelweis Tervet, véleményük szerint a vázlatot értékes tartalmakkal lehet és kell megtölteni. A Társaság elnöke, dr. Winkler Gábor professzor személyes véleménye szerint nagyon fontos lenne, hogy az alakuló tervnek legyen része az iskolai egészségnevelés.

A cukorbetegek száma világszerte növekszik. Míg a felmérések szerint az ezredfordulón 200 millióan voltak diabetesesek, addig egy tavalyi előrejelzés szerint 2030-ra 439 milliót meghaladhatja majd a cukorbetegek száma. Hazánkban sem jobb a helyzet. A becsült hazai előfordulás 2000-ben 5,5% volt a teljes népesség körében, hat évvel később egy reprezentatív felmérés tanúsága szerint már 7,6 %-nyi cukorbeteg volt Magyarországon. Az érintettek többsége, 10 betegből 9 úgynevezett 2-es típusú cukorbeteg. A diabetes kialakulása lassú, tünetszegény folyamat, a szakemberek szerint ez az oka annak, hogy az ismert cukorbetegek számával megegyező lehet azoknak a száma, akik már betegek, csak nem tudnak róla.

– Ma közel 3 millió olyan felnőtt él Magyarországon, akik a szénhidrát anyagcserezavar valamely formájában érintett lehet – mondja Winkler professzor, és hozzáteszi, a 2-es típusú diabetes kialakulását csaknem minden esetben megelőzi egy átmeneti tünetmentes állapot, ám célzott vizsgálatokkal már ebben a szakaszban diagnosztizálható a betegség. Azonban a fokozott kockázati csoportban lévők esetében az idejében megkezdett életmódváltással jó esély van annak kiküszöbölésére, hogy a megelőző állapot cukorbetegséggé formálódjon.

A riasztó hazai adatok ismeretében a Magyar Diabetes Társaság a 77-Elektronika Kft szponzorálásával 2008-ban indította útjára kockázat-alapú diabetes szűrő programját. Ennek már lezárult, első szakaszában az derült ki, hogy a vizsgálatban részt vevők 12%-a már cukorbeteg, vagy kialakult náluk a megelőző állapot. A program második fázisát 2010-ben az egészségügyi miniszter kezdeményezte, szponzorálására külön keretet biztosított és felkérte az Országos Alapellátási Intézetet a folyamat koordinálására, a Magyar Diabetes Társaságot pedig szakmai irányítására. Ez a szakasz terv szerint 2011. áprilisáig tart majd, s a szűrési programba összesen 50-100 ezer embert vonnak be. E második fázishoz csatlakozva 2010. őszén lezárult egy további szakasz, amelyet egészségügyi intézetek dolgozói körében folytattak, s ismét csak a már említett cég szponzorált.

Időközben sor került egy nagy jelentőségű rendezvényre is, a Changing Diabetes Fórumra, amelyet az Országház Felsőházi termében tartottak. Ezen ismertetésre került a Nemzeti Diabetes Program eddigi története és bemutatásra kerültek a közeljövőben az egészségügyi hatóságok elé terjesztendő átdolgozott változat sarokpillérei is:
– Ezek a nagyfokú kockázattal rendelkező egyének felkutatása, körükben a cukor- és a cardiovasculáris betegségek kockázatának csökkentése, a diabetes mellitus és kockázatainak széles körben való ismertetése, valamint a korai és megfelelő terápia érdekében az önellenőrzés és önmenedzselés feltételeinek biztosítása a diabéteszesek számára – sorolja dr. Winkler Gábor, hozzátéve, hogy erősíteni kell az ellátás szakmai és szervezeti színvonalát, és fejleszteni az elért támogatások és az ellátórendszer fenntartását.

A program részletes kidolgozására a Magyar Diabetes Társaság új programbizottságot jelölt ki, előterjesztését a vezetőség a közeljövőben tárgyalja majd, Dr. Winkler Gábor azt hangsúlyozza, hogy társaságuk szerint a rossz mutatók tükrében mindenképpen kockázatalapú diabétesz szűrésre lenne szükség Magyarországon.

Szavukat úgy tűnik meghallotta végre a politika is, ezért jelzésértékű, hogy legutóbbi, a Parlamentben tartott, már említett konferenciájuk védnöke a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának vezetője, Dr. Réthelyi Miklós és a Dán Királyság Nagykövetsége volt, díszvendégként elfogadta a meghívást és felszólalt Kövér László házelnök, Schmittné Makrai Katalin, a köztársasági elnök úr felesége, Benedikte dán királyi hercegnő, a World Diabetes Foundation fővédnöke, valamint Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár is. Winkler professzor szerint mindez a kormányoldal fogadókészségét bizonyította.

– A Magyar Diabetes Társaság azt kezdeményezte, hogy 2012-től a diabétesz szűrés épüljön be az alapellátás minőségbiztosítási rendszerébe – mondja dr. Winkler Gábor, aki szerint, ha ez a szervezett szűrési rendszer megvalósulna, az a világon csaknem egyedülálló lenne hazánkban. A szervezett szűrés nem jelentene túl nagy terhelést az ágazatra. A pácienseknek a háziorvosnál több nemzetközi vizsgálatban már bevált, igazolt hatékonyságú kérdőívet kellene kitölteniük, amelyben étkezési szokásaikról, családi hátterükről, fizikai aktivitásukról kellene számot adniuk. Szakszemélyzetre csak a testtömeg-index kiszámításánál, és a haskörfogat mérésnél lehet szükség. A tesztlap kiértékelésekor kapott score-értékek alapján meghatározható, hogy a vizsgált személy mely kockázati csoportba tartozik, s ennek ismeretében lenne szükség további, célzott diagnosztikai eljárásokra, terheléses cukorvizsgálatra.

Az 1990-es évek végén indított Nemzeti Diabétesz Program az anyagi támogatás hiányában elhalt, s bár volt rá szakmai igény és politikai akarat, 2006-ban sem sikerült forrásokat biztosítani hozzá.
– Társaságunk vezetőségének több tagja, különböző bizottságok tagjaként, már áttanulmányozta és véleményezte a Szócska Miklós államtitkár által nemrégiben nyilvánosságra hozott Semmelweis Tervet. Véleményünk szerint ezt a vázlatot értékes tartalmakkal meg lehet, és meg is kell tölteni. Az egészségügy megmentésére irányuló programtervezet jelen formájában sajnálatosan nem foglalkozik a diabétesz program újraindításával, de reméljük, hogy javaslataink figyelembevételével szerves részévé válhat majd annak – ad hangot várakozásaiknak az elnök. – Bár a társadalmi szintű ismeretterjesztés a Semmelweis Tervnek nem része, én személy szerint is reménykedem abban, hogy az iskolai egészségnevelés hangsúlyos és kiemelt szerepet kap majd benne, mert ez az útja annak, hogy egy egészségesebb generáció növekedjen majd fel, mint amit a borúlátó előrejelzések jósolnak.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.