Hírvilág

Kamarák Szócskánál

2011. AUGUSZTUS 15.

Többen, és többször kérték számon Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkártól – így például Gyenes Géza, a Parlament egészségügyi bizottságának jobbikos alelnöke –, hogy nem vesz részt a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal (NEK) ülésein. A NEK legutóbb június 8-án várta volna a szakpolitikust, amikor is a Semmelweis Terv kapcsán hívták össze a grémiumot. Bár az ágazati államtitkár előzetesen visszaigazolta részvételi szándékát, azonban az ülés napján le is mondta. Ugyanakkor jelezte, fontosnak tartja a Semmelweis Tervről való egyeztetést, ezért konzultációra várja az egészségügyi kamarák vezetőit a közeljövőben. A megbeszélésre szerdán került sor Szócska Miklós hivatalában, ahol a kormány által elfogadott Terv értékelése mellett a kötelező kamarai tagság kapcsán a tagtoborzás állásáról is szó esett.

Mint arról a hivatásrendi testületek elnökei beszámoltak, a Magyar Orvosi Kamarába (MOK) eddig 8175-en jelezték belépési szándékukat, a Magyar Gyógyszerészi Kamaránál (MGYK) 7450-en jelentkeztek felvételre, míg az orvosok után a legnépesebb ágazati hivatásrend a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK), amely 84 ezer tagot számlál.

A MOK-nak Éger István elnök beszámolója szerint várhatóan 38.000 tagja lesz, szeptember 24-i küldöttgyűlésükön új alapszabályt és etikai kódexet fogadnak el. Utóbbi végső kialakítása előtt még júliusban egyeztetésre számít a tárcától, mint felügyeleti szervtől, hogy az ő elvárásaiknak is megfelelő legyen a kódex, s ne az elfogadás után kelljen azt módosítani. A tisztújításra decemberben kerülhet sor a MOK-ban.

Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) nyilvántartásában 85.733 szakdolgozó szerepel, több mint ahányan jelenleg tagok a kamarában, ezért Balogh Zoltán elnök javasolta, hogy kamarai és a Hivatali adatbázisokat egységesítsék. A MESZK 120 alapszervezetében már elkezdődött a tisztújítás folyamata, küldöttgyűlésükre szeptember végén, az országos tisztújításra pedig 2-3 hónappal ezt követően kerülhet sor.

Több új tagot regisztráltak az MGYK-ban mint amire számítottak, jegyezte meg Hankó Zoltán alelnök, a tisztújítási folyamat már náluk is elindult, az alakuló országos küldöttgyűlésüket szeptember végén tartják, a tisztújítást pedig az év utolsó hónapjában.

Vitás helyzetek alakultak ki a kamarákba belépőktől szedett illeték, illetve regisztrációs díj megfizetése körül az utóbbi hetekben. Ennek rendezése érdekében új jogszabály is született, amely várhatóan július 1-től lép életbe, s eszerint kamarai belépés illetékmentes. Azonban Szócska Miklós a jelenlévőknek felmutatott egy levelet, amelynek írójától azért tagadták meg a MOK-ba való belépést, mert nem fizette meg annak díját.

„Amennyiben ilyen történt, az helytelen volt” – reagált Éger István, hozzátéve, ha a panaszos fellebbezett volna a határozatuk ellen, korrigálták volna álláspontjukat, hiszen „a 3000 forintos regisztrációs díj meg nem fizetése nem kérdőjelezheti meg a kamarai tagságot.” A MESZK nem szed semmilyen díjat, illetéket, ezzel is bátorítva a belépést a szervezetbe, míg Hankó Zoltán arról számolt be, hogy a gyógyszerészkamaránál egyetlen vitás eset történt, amelynek kivizsgálása folyamatban van.

A Semmelweis Terv végrehatásához a kormány minden szükséges döntést meghozott annak érdekében, hogy kialakulhasson a progresszív, területi munkamegosztásban működő ellátás, s elrendelték az új, teljesítményalapú finanszírozási rendszer kidolgozását is – mondta Szócska Miklós, s az ágazati kamarák vezetőinek véleményét kérte a Tervről.

„Mivel befejezett tényekről beszélünk, nem tehetünk mást, mint tesszük a dolgunkat a Semmelweis Terv vonatkozásában” – mondta Éger István. Jelezte azonban, hogy a félreértések elkerülése érdekében szeretnék már kézbe venni a kormányhatározat pontos szövegét, ugyanis éppen a NEK legutóbbi ülésén is – bár akkor már megszületett a kormányzati döntés – csupán az előzetes szöveg alapján tudták kialakítani álláspontjukat.

Mint arról lapunkban is beszámoltunk, a NEK június eleji, rendkívüli ülésén hozott egyik határozatában felhívta a kormány figyelmét arra, hogy a Semmelweis Tervben meghatározott egészségügyi struktúra átalakítás immár a 9. reformkísérlet az egészségbiztosítás közvetlen, vagy közvetett privatizálására, mert a térségi egészségszervezési központok működése és feladatköre kísértetiesen hasonlít a regionális egészségpénztárakéhoz.

„Semmiféle alapkezelőt nem hozunk létre, szolidaritási alapú, egységes biztosítási rendszerben gondolkodunk” – reagált a szerdai megbeszélésen Szócska Miklós, hozzátéve, hogy a térségi ellátásszervezők nem külön területi igazgatóságok lesznek, hanem a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség-és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) kihelyezett szervezeti. Elmondta azt is, a kormányrendelet nyilvánosságra hozatalának felelőse a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, de várhatóan napokon belül közismertté válhat a pontos szöveg.

Míg Éger István befejezett tényként aposztrofálta a Semmelweis Tervet, addig a MESZK elnöke folyamatosan bővülő koncepciónak nevezte, amelynek egyes fázisaihoz a szakdolgozók is tudnak ötleteket adni. Kiemelte az alternatív forrásteremtést, szerinte a szakdolgozók látják legpontosabban, hogy régiójukban milyen lehetőségek kínálkoznak a források átszervezésére. Nagyobb beleszólást kért viszont a szakképzési rendszer kialakításába, mert szerinte az Országos Iparkamarában – a tervek szerint ez szervezné az összes szakképzést – nem tudhatják milyen képzésekre van szükség az egészségügyben.

Hatékonyan vehetne részt az átalakuló szűrési rendszer népegészségügyi feladataiban és az egészség megőrzési programokban az a 17 ezer szakdolgozó, akik az alapellátásban tevékenykednek – folytatta Balogh Zoltán, hozzátéve, nem csak a védőnők kompetenciáit kellene felülvizsgálni, hanem például az idősgondozást végzők is kaphatnának többletfeladatokat, ahogyan a lakosság közeli ellátásba bevonhatóak lehetnének a dietetikusok is, akik jelenleg első sorban kórházi szakemberek, új feladatkörükben viszont 8-10 háziorvos munkáját segíthetnék.

„Elégedettek vagyunk a Semmelweis Tervben megfogalmazott helyzetelemzéssel, egyetértünk a gyógyszer- és támogatáspolitikai célokkal” – mondta Hankó Zoltán MGYK alelnök. Ugyanakkor hozzátette, a Széll Kálmán Terv nehéz helyzetbe hozza a kisebb, első sorban vidéki patikákat, számukra kompenzációs tervet kellene kidolgozni. Figyelmeztetett arra is, hogy a szektorban nem lehet fejleszteni a szolgáltatásokat, ha ugyanakkor elvonják a forrásokat. egy időben ott kompenzációs rendszert, s figyelmeztetett arra is, hogy forráskivonások mellett nem lehetséges a szektorban a szolgáltatásfejlesztés sem. A MGYK szerint az ő területükön is szükség lenne szakfelügyeleti rendszerre.

Erre reflektálva az államtitkár elmondta, ahhoz, hogy az ország gazdasága talpon maradjon, a Széll Kálmán Terv elsőbbséget élvez az ágazati politikával szemben, de igyekeznek mind jobb pozíciót kiharcolni az egészségügyben. „Az én munkám mérőszáma az lesz, mennyi alternatív forrást tudok behozni a rendszerbe a ciklus végéig, s be kell bizonyítanom, hogy az egészségügy egy hatékony megújulásra képes ágazat” – mondta Szócska Miklós.

eLitMed.hu, T.O.
2011-06-22

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Megújulnak az egészségügyi kamarák

Az egészségügyben működő szakmai kamarák megalakulásakor kötelező volt belépni, de ez a kötelező jelleg 2007-ben megszűnt. A Parlament idén márciusban elfogadta azt a törvénymódosítást, mely szerint 2011. április 1-jétől újra elengedhetetlen minden egészségügyben dolgozó szakdolgozónak, gyógyszerésznek, orvosnak a kamarai tagság. A három kamara elnökét és egy-egy leendő tagját kérdeztük, milyen előnyökkel jár a tagság és mit jelent a kamarának, hogy újból maga mögött tudhatja a szakmát?

Hírvilág

A béremelés sem csökkenti a migrációs kedvet

Az elvándorlás mértéke továbbra is riasztóan magas a szakmai szervezetek szerint.

Egészségpolitika

Az orvos nem kereskedő és nem iparos!

Igazságtalan regisztrációs díjak ellen tiltakozik a Magyar Szakmai Kamarák Szövetsége (MSZKSZ), akár két kötelező kamarai tagság is lehet a jövőben.

Hírvilág

Nyilvános az új egészségügyi szakmai kollégium tagozatvezetőinek névsora

Egyetlen szakmai kollégium, hatvan tagozat és tanács segíti ezentúl az egészségügyért felelős miniszter munkáját. Lezárult a 3-3 fős szakmai tagozati, továbbá az 5-15 fős szakmai kollégiumi tanács jelölésének határideje.

Gondolat

Az orvostovábbképzésről

Az orvostovábbképzés Magyarországon közel 130 éves múltra tekinthet vissza.