Hírvilág

Jobb a gyors fogyás, mint a lassú

2011. AUGUSZTUS 15.

A Stockholmban megrendezett elhízással foglalkozó nemzetközi konferencián publikált kutatások azt mutatják, hogy a maradandó karcsúság eléréséhez az a legjobb, ha egyszerre sokat fogyunk, ami ellentmond az eddig elfogadott általános nézetnek.

Katrina Purcell, a Melbourne-i Egyetem kutatója tanulmányában egy 1 hét alatt 1,5 kilogrammos fogyást eredményező gyors fogyókúrát hasonlított össze egy fokozatos, 36 hetes, heti 0,5 kilogrammos testtömeg-csökkenéssel járó diétával. „Meglepő módon, a jelenleg elfogadott általános nézetnek ellentmondva, a tanulmány azt mutatta, hogy a gyors fogyás hatékonyabb a fokozatos fogyásnál a cél testsúly elérésében” – számolt be a kutató.

Eredményei szerint a gyors fogyókúrán lévő alanyok 78 százalékának sikerült teljesítenie a kitűzött 15 százalékos testtömeg-csökkenést a meghatározott időn belül, ezzel szemben a fokozatos diétán lévők csupán 48 százalékának sikerült ugyanez. Purcell úgy véli, ennek egyik oka pszichológiai természetű, és a motivációval áll összefüggésben: a gyors fogyókúra alatt az alanyok egy hét alatt 1,5 kilót adnak le, míg a fokozatos diéta alatt olykor-olykor fél kilóval csökken a testsúly, ami megnehezíti a motiváció fenntartását. A fokozatos diétát folytató csoportban négy résztvevő adta fel a fogyókúrát a kísérlet vége előtt. A gyors fogyókúrás csoportban mindössze egyetlen személy adta fel.

Purcell ugyanakkor óva int a túlzásba vitt fogyókúráktól, melyek során a kalóriabevitel drasztikus csökkentésével próbálnak nagyon gyorsan jelentős testsúlycsökkenést elérni. A kutató azt tanácsolja, senki se álljon neki egyedül, hanem kérje dietetikus segítségét.

Kísérletének azonban van egy jelentős hiányossága: nem számol be arról, mi történt a résztvevőkkel a kezdeti fogyást követően. Számos orvos és dietetikus véli ugyanis úgy, hogy minél többet fogy valaki egyszerre, annál többet is szed fel a későbbiekben, tehát nem tudja fenntartani a testsúlyát. Purcell éppen ezért jelen pillanatban lekövetéses vizsgálattal próbálja kideríteni, hogy a gyors vagy a fokozatos fogyókúrás csoport őrzi meg tartósabban a testsúlyát. Az eredmények körülbelül három év múlva várhatók.

Ezzel párhuzamosan a holland Országos Közegészségügyi és Környezetvédelmi Intézet a fogyókúrás programok során leadott kilók száma és a későbbi testsúlymegőrzés közötti összefüggést vizsgálta. Az intézet tanulmánya szerint a fogyókúrás program segítségével lefogyottak 54 százaléka tartotta távol a kilókat, függetlenül a kezdeti fogyás mértékétől. Ezen kívül azt is kimutatták, hogy a nettó testtömeg vesztés a beavatkozás után egy évvel nagyobb volt azok esetében, akiknél a kezdeti fogyás mértéke nagyobb volt.

A kutatást vezető Jeroen Barte szerint ez azt jelenti, hogy legalább 10 százalékos fogyásra kell buzdítani mindenkit a kisebb mértékű fogyás ellenében. Barte úgy véli, kutatócsoportja az eredményekkel „egy mítoszt oszlatott el”. A kutatók ugyanakkor azt is hangsúlyozzák, hogy az optimális fogyókúrás célkitűzések, valamint az optimális testsúlymegőrzés legjobb gyakorlatinak meghatározásához további kutatásokra lesz szükség.

Katrina Purcell pedig eredményei ellenére továbbra is a hosszú távú fogyókúrás programokat támogatja, amelyek véleménye szerint életre szóló változásokat alakítanak ki az étkezési szokásokban. A szakértők egyetértenek ugyanis abban, hogy az elhízás kialakulásában a táplálkozás és az életmód játssza a legnagyobb szerepet. A konferencián a kutatók az elfogyasztott adagok korlátozásáról, az élelmiszeripar agresszív reklámjairól, a só- és cukortartalom csökkentéséről, a különböző pénzügyi intézkedésekről és az étlapokon szereplő fogások kalóriatartalmának feltüntetéséről is tárgyaltak.

Bruce Silverglade, az International Association of Consumer Food Organisations (IACFO) nemzetközi szervezet vezetője úgy foglalta össze az elhangzottakat, hogy alapvető kulturális változásra van szükség.


Forrás: Medipress


Kapcsolódó link: International Congress on Obesity - Scientific Programme

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma