Hírvilág

Jobb a gyors fogyás, mint a lassú

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+

A Stockholmban megrendezett elhízással foglalkozó nemzetközi konferencián publikált kutatások azt mutatják, hogy a maradandó karcsúság eléréséhez az a legjobb, ha egyszerre sokat fogyunk, ami ellentmond az eddig elfogadott általános nézetnek. Katrina Purcell, a Melbourne-i Egyetem kutatója tanulmányában egy 1 hét alatt 1,5 kilogrammos fogyást eredményező gyors fogyókúrát hasonlított össze egy fokozatos, 36 hetes, heti 0,5 kilogrammos testtömeg-csökkenéssel járó diétával. „Meglepő módon, a jelenleg elfogadott általános nézetnek ellentmondva, a tanulmány azt mutatta, hogy a gyors fogyás hatékonyabb a fokozatos fogyásnál a cél testsúly elérésében” – számolt be a kutató. Eredményei szerint a gyors fogyókúrán lévő alanyok 78 százalékának sikerült teljesítenie a kitűzött 15 százalékos testtömeg-csökkenést a meghatározott időn belül, ezzel szemben a fokozatos diétán lévők csupán 48 százalékának sikerült ugyanez. Purcell úgy véli, ennek egyik oka pszichológiai természetű, és a motivációval áll összefüggésben: a gyors fogyókúra alatt az alanyok egy hét alatt 1,5 kilót adnak le, míg a fokozatos diéta alatt olykor-olykor fél kilóval csökken a testsúly, ami megnehezíti a motiváció fenntartását. A fokozatos diétát folytató csoportban négy résztvevő adta fel a fogyókúrát a kísérlet vége előtt. A gyors fogyókúrás csoportban mindössze egyetlen személy adta fel. Purcell ugyanakkor óva int a túlzásba vitt fogyókúráktól, melyek során a kalóriabevitel drasztikus csökkentésével próbálnak nagyon gyorsan jelentős testsúlycsökkenést elérni. A kutató azt tanácsolja, senki se álljon neki egyedül, hanem kérje dietetikus segítségét. Kísérletének azonban van egy jelentős hiányossága: nem számol be arról, mi történt a résztvevőkkel a kezdeti fogyást követően. Számos orvos és dietetikus véli ugyanis úgy, hogy minél többet fogy valaki egyszerre, annál többet is szed fel a későbbiekben, tehát nem tudja fenntartani a testsúlyát. Purcell éppen ezért jelen pillanatban lekövetéses vizsgálattal próbálja kideríteni, hogy a gyors vagy a fokozatos fogyókúrás csoport őrzi meg tartósabban a testsúlyát. Az eredmények körülbelül három év múlva várhatók. Ezzel párhuzamosan a holland Országos Közegészségügyi és Környezetvédelmi Intézet a fogyókúrás programok során leadott kilók száma és a későbbi testsúlymegőrzés közötti összefüggést vizsgálta. Az intézet tanulmánya szerint a fogyókúrás program segítségével lefogyottak 54 százaléka tartotta távol a kilókat, függetlenül a kezdeti fogyás mértékétől. Ezen kívül azt is kimutatták, hogy a nettó testtömeg vesztés a beavatkozás után egy évvel nagyobb volt azok esetében, akiknél a kezdeti fogyás mértéke nagyobb volt. A kutatást vezető Jeroen Barte szerint ez azt jelenti, hogy legalább 10 százalékos fogyásra kell buzdítani mindenkit a kisebb mértékű fogyás ellenében. Barte úgy véli, kutatócsoportja az eredményekkel „egy mítoszt oszlatott el”. A kutatók ugyanakkor azt is hangsúlyozzák, hogy az optimális fogyókúrás célkitűzések, valamint az optimális testsúlymegőrzés legjobb gyakorlatinak meghatározásához további kutatásokra lesz szükség. Katrina Purcell pedig eredményei ellenére továbbra is a hosszú távú fogyókúrás programokat támogatja, amelyek véleménye szerint életre szóló változásokat alakítanak ki az étkezési szokásokban. A szakértők egyetértenek ugyanis abban, hogy az elhízás kialakulásában a táplálkozás és az életmód játssza a legnagyobb szerepet. A konferencián a kutatók az elfogyasztott adagok korlátozásáról, az élelmiszeripar agresszív reklámjairól, a só- és cukortartalom csökkentéséről, a különböző pénzügyi intézkedésekről és az étlapokon szereplő fogások kalóriatartalmának feltüntetéséről is tárgyaltak. Bruce Silverglade, az International Association of Consumer Food Organisations (IACFO) nemzetközi szervezet vezetője úgy foglalta össze az elhangzottakat, hogy alapvető kulturális változásra van szükség.
Forrás: Medipress


Kapcsolódó link: International Congress on Obesity - Scientific Programme

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

LAPSZEMLE eLitMed

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Egészségpolitika

Alapvetően alakulhat át a gyógyszerhozzáférés - Interjú Molnár Márkkal

KUN J Viktória

„A beteg egyre gyakrabban találkozik majd azzal, hogy amikor a támogatott, és eddig viszonylag olcsó készítményéért bemegy a patikába, a korábbi óriási választékból csak egy-kettő maradt, aztán már egy sem. Az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az ellátási problémák száma és súlyossága, és az is érezhető, hogy a háttérben meghúzódó okok tendenciózusak” – nyilatkozta az eLitMednek Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci szakértő, aki beszélt a gyógyszerellátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.

Idegtudományok

Egymásra ható elmék

SZEMLE eLitMed

Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.

Idegtudományok

Hogyan csökkenthetnénk a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát?

SZEMLE eLitMed

A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.

Egészségpolitika

Az egészségügy vergődik a túlzott centralizáció és a pénzhiány miatt

Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.