Hírvilág

Járatlan utakon

2021. FEBRUÁR 18.

2021-ben már természetesnek tűnik, hogy ha szükséges pszichiáterhez fordulhatunk, és kevesen tudják elképzelni, hogy ez még a közeli múltban is egészen másképpen volt. A 95 éves Ozsváth Károly professzor, tisztiorvos, pszichiáter, neurológus, addiktológus és pszichoterapeuta személyes-szakmai írásaiból gyakorlatilag a magyar „hivatalos” pszichiátria teljes fejlődéstörténetét megismerhetjük.

Bár a második világháború előtt jeles pszichológiai műhelyek működtek Magyarországon, a rendszerváltás előtti kommunista időszakban a hivatalos ideológia nem hitt a „lélekben”, így a lélekgyógyászatot is valami sanda, gyanús és tiltandó dolognak gondolta. A tudományág csak 1958-ban kezdett egyáltalán éledezni, és csak 1963-ban indulhatott el az alkalmazott pszichológusképzés. A pszichiátria mint orvostudományi ág a neurológia (akkoriban ideg-elme) alá volt rendelve, és csak 1976-ban engedték meg az első tétova lépéseket a szakterület önállóvá válásához.

Mindössze 1980-ban (!) engedélyezték a Magyar Pszichiátriai Társaság létrejöttét, amit komoly konspiráció előzött meg. A szakmai önállóságot akaró pszichiátereket az akkori politikai ellenzékiekhez hasonlóan kezelték, 1983-ban (!) a Pszichiátriai Világszövetség Budapestre tervezett világkongresszusát sem engedélyezték (végül Bécsben tartották meg).

Ozsváth Károly professzor 6 évvel ezelőtt kezdte el írni e könyvét pályafutásáról, az általa bejárt, korábban járatlan utakról: a pszichometria hazai kezdeteiről, a pszichiátriai szűrővizsgálatok bevezetéséről, az orvosi pszichológia oktatásának kialakításáról, melyekben úttörő szerepet vállalt. Munkássága előbb a budapesti, majd – csapatorvosként, utóbb minisztériumi tisztviselőként töltött évek után – a pécsi Honvédkórházhoz kötődött; meghatározó szerepe volt az önálló Pszichiátriai és Orvosi Pszichológiai Klinika, és a hozzá kapcsolódó „pécsi pszichoterápiás iskola” kialakulásában.

A könyv érdekes kordokumentum, bepillantást kínál sokszor meglepő (pl. az első érdemi öngyilkosság-prevenciós intézkedések miért a honvédségnél történtek) tényekbe, és személyes-szakmai írás a professzor pályafutásáról. A kutatói és oktatói tevékenysége főbb területeit közvetlen, olvasmányos stílusban, nagy szemléltetőerővel tárja az olvasók elé.

Forrás: Oriold és Társai Kiadó

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Tárgyak, terek, formák, színek összhangja – Életmű-katalógus Lakatos Artúr egyetemes művészetéről

MÉHES Balázs

„De túltettem magamat (a nehézségeken) akkor, ha dolgozhattam.” (Lakatos Artúr: Előszó, 1918, részlet)

Gondolat

„Az otthon szülést nem kellene legalizálni, az legális” - interjú Geréb Ágnessel

"Ha előre láthatóan szükség van neonatológusra, a szülés nem zajlik otthon. A független bábák tárgyi, személyi feltételeiket úgy alakítják, hogy alapvetően komplikációmentesnek ígérkező várandósságokat és szüléseket kísérhessenek, és ha komplikáció merül fel akármelyik szakaszban, azt felismerik, és a probléma elhárítását megkezdik, közben pedig szükség esetén konzultációt kérnek, vizsgálatra, szakorvoshoz küldik a várandóst, vagy akár újraélesztéshez kezdenek, és közben mentőt hívnak, a szállítást intézik, amire éppen szükség van."

Gondolat

A szimbólumok és szertartások szerepe a modern kori ember életében

CSÖRGŐ Zoltán

Kezdetben úgy tűnt, hogy a tudományos gondolkodás uralkodóvá válása után az élet mindennapjainak mitológiai megközelítésű magyarázata elvesztette jelentőségét az emberi társadalmak életében. A felvilágosodás, majd a pozitivizmus - mert nem értette az értékeit - a tudomány “magasáról” lenézte, a babonás szokások szintjére degradálta, majd száműzte, eltűntette az emberiség évezredes tapasztalatait hagyományokba foglaló mitologikus és vallási formákat és helyükbe új hitet, a tudományba, mint az emberiség minden bajára gyógyírt nyújtó megismerő útba, minden kérdésre választ adó világmagyarázatába vetett hitet kínálta.

Ökológia

Konferenciaajánló: Magyar Fenntarthatósági Csúcs

2015-ben hatodszorra rendezi meg a Piac & Profit a Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferenciát. Hatodszorra hívjuk össze a felelősen gondolkodó embereket Magyarországon, hogy megvitassuk, hol tartunk mi, magyarok tetteinkkel a fenntartható fejlődés, vagyis élhető világunk fennmaradása érdekében.

Hírvilág

Új utakon a fejlődéslélektan világában – konferenciabeszámoló

A csecsemők eseményfeldolgozása, előrejelzési mechanizmusa, a nyelv elsajátítása, a tárgyakhoz való viszony, a tudatelmélet és a becsületességhez való...