Ibsen, a feminista
2014. MÁRCIUS 24.
2014. MÁRCIUS 24.
Szöveg nagyítása:
„Ibsen annak az intim és intellektuális művészetnek első és eddig legnagyobb képviselője, harcosa és mestere, amelyé szerintem a jövő! Az ösztönök vad kiáltásait az intelligencia termékeny igéi váltják föl, a színes hazugságok helyébe súlyos igazságok jönnek. … Nála minden probléma intellektuális mélységeket nyer, még a szexuális is. … Drámáiban alig találkozunk szerelemmel, nála házasságok vannak, vagyis két egyenlő, vagy egyenlőtlen ember lelki egyesülése, vagy nem egyesülése" – írta Juhász Gyula a Szeged és Vidéke című lapban, 1905. december 24.-én. Ibsen mára méltán klasszikus szerzővé vált, és egyik emblematikus darabja, a Nóra, világszerte a harmadik leggyakrabban játszott színmű. Különleges témát vett górcső alá, férfiként érzékeny területre merészkedett, a női emancipációéra. Nóra című darabjában, melynek eredeti címe a Babaház, a hősnő távozik polgári otthonából, hátrahagyva férjét és gyermekeit, hogy megtalálja a saját útját, helyét a nap alatt. A házassági konfliktust nem a szokványos szerelmi háromszög robbantja ki, hanem a férj és feleség közötti nyilvánvalóvá váló, immár elfedhetetlen értékkülönbség. A nő tízévnyi házasság után, három gyermekkel rádöbben arra, hogy nem tudja, ki is ő valójában. A darab sajátos módon máig igencsak aktuális, láthatóan e téren lassan változik a világ. A benne foglalt konfliktus, a feleség önálló gazdasági döntése, úgymond helytállása, és az abból következő konfliktus, bonyodalom, majd a morális színvallás, ütközés sorozata nyugodtan elképzelhetőek ma is, átélhetők a jelenlegi társadalmi-családi viszonyok közepette. A Nóra a női önállóság és esélyegyenlőség neuralgikus pontjaira világított rá 130 évvel ezelőtt, és ezek az alaptételek máig érvényesek. Érdekes módon egy férfi fogalmazta meg a súlyos tézist, hogy a nő elsősorban ember, s csak a továbbiakban lesz belőle feleség, anya, s hogy jogai nem kevésbé jól körülírhatóak, és egyenlő súlyúak a férfiéval. Talán mindez még korunkban sem evidens. Ibsen így írt feljegyzéseiben: „Két eltérő lelki törvény, két lelkiismeret létezik: az egyik a férfiaké a másik meg a nőké. Nem értik egymást: gyakorlati kérdésekben azonban a nőket mégis a férfiak törvényei szerint ítélik meg, akárha férfiak lennének nem pedig nők. A feleség a darab végére teljesen összezavarodik és már nem tudja eldönteni, mi helyes és mi nem: józan ösztönei és a tekintélytisztelet között őrlődik.” Életrajz, pályaív Ibsen 1828. március 20-án született Norvégiában. Apja csődbe jutott kereskedő volt, s a fiú igen hamar elhagyta a nyomasztó légkörű családi házat, gyógyszerészsegéd lett az elemi iskola elvégzése után. Orvi pályára készült, és művész ambíciókat is dédelgetett a festői pálya vonzotta. Leérettségizett, ám az egyetemre nem vették fel gyenge eredményei miatt. Ekkor már megírta első zsengéit, melyeket a 1848-as forradalmak és a magyar szabadságharc ihlettek. 1851-ben szerencsés fordulat áll be életében, mert megtalálta útját: a bergeni színházhoz szerződött dramaturgnak, és beindult színműírói pályafutása is. 1857-ben Norvég Színház dramaturgja lett a fővárosban, s itt sokrétű, gyakorlati ismeretekre tett szert a színpad belső működését tekintve. Am a színház csődbe ment, ő maga pedig jelentős személyes válságot élt át, az összeomlásból az új szerelem segített kikapaszkodni, élete nagy szerelmét, Suzannah Thoresent 1858-ban feleségül vette, majd ösztöndíjjal Rómába utazott. A vándorlás időszaka következett, e bolyongás közepette lényegében legtermékenyebb időszakát élte megírta életműve legjelentősebb darabkait, rátalált saját stílusára és témáira. Ibsen a polgári fejlődés nagy illúzióival számol le, darabjaiban egyszerű, köznapi dialógusok fedik le a robbanásig feszülő múltban megtörtént drámai eseményeket, melyeket a szereplők igyekeznek elhazudni, elleplezni, ám azok a mélyből a felszínre törnek. Ibsen az analitikus szerkesztést ötvözte a francia tézisdrámák színházi trükkjeivel. Elkészült a Peer Gynt, 1879-ben pedig megírta a Babaházat, amelyet Nóra címen ismer a magyar közönség. Igen fontos és máig játszott darabjai a Kísértetek, A vadkacsa, a Rosmersholm, a Hedda Gabler. Kései korszakának önmarcangoló, nagy ívű meglepően modern drámái a Solness építőmester, a John Gabriel Borkman és a Ha mi holtak feltámadunk. Hírneve bejárta az egész világot, s mindenütt elismeréssel adóztak művészetének. Ady például úgy vélte, az egyetemes kultúrtörténetben ő minden bizonnyal kap majd helyet a kortársak közül. Ibsent 1900-ban agyvérzés sújtotta, élete utolsó öt évében tolókocsiba kényszerült. Az akkoriban Európa-szerte ünnepelt író 1906. május 23-án halt meg Oslóban, Christianiában.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Irvin D. Yalom, Marilyn Yalom: Halálról és életről. Amikor a gyászszakértő gyászol
Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
A Magyar Stroke Társaság XVIII. Kongresszusa és a Magyar Neuroszonológiai Társaság XV. Konferenciája. Absztraktfüzet3.
4.
5.
Egészségpolitika
A MOK és a MOSZ további lépéseket tesz a szakma és a biztonságos betegellátás érdekében
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás