Hírvilág

Hogyan működik a hiperaktív gyerekek agya?

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+


A hiperaktivitásban szenvedő gyerekeknél hibás a „kikapcsoló rendszer", könnyen elkalandoznak. A figyelemzavaros, hiperaktív (ADHD) gyerekek MR-vizsgálatával először mutatták ki, miért esik annyira nehezükre koncentrálni. A vizsgálatokból az derült ki, hogy az ADHD-s gyerekeknek vagy több ösztönzés, vagy több gyógyszer (metilfenidát) szükséges, hogy ugyanúgy tudjanak figyelni egy feladatra, mint egészséges társaik. Ha nem motiválják őket eléggé, nem kapcsol ki náluk az álmodozásban résztvevő agyi terület. Ha izgalmas feladatot kapnak, vagy szedik a gyógyszereiket, az agyi aktivitásuk ugyanolyan, mint azoké, akik nem ADHD-sak, állítják a Nottinghami Egyetem kutatói. A Journal of Child Psychology and Psychiatry című folyóiratban megjelent tanulmányhoz 18 ADHD-s gyereket vizsgáltak meg, 9-15 év közöttieket. Agyműködésüket 18 hasonló korú, de nem ADHD-s gyerekével vetették össze. Egy olyan számítógépes játékot kellett játszaniuk, melyben zöld marslakókat kellett lelőni, a feketéket viszont ki kellett kerülni. Később a fekete marslakók kikerüléséért járó jutalompontokat megemelték, hogy így nézhessék meg a motiváció hatását. Korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy az ADHD-s gyerekek nehezen irányítják azt az agyi területet, mely az álmodozásért, a gondolatok elkalandozásáért felelős. Normális esetben ennek a résznek a működése háttérbe szorul, ha valaki egy bizonyos feladatra koncentrál. Az ADHD-s gyerekek nem tudják elnyomni ezt a területet, hacsak nem szednek gyógyszert, vagy nem motiválják őket erősebben. Az elváltozás az iskoláskorú gyerekek 3-7 százalékát érinti. A tanulmány társszerzője, Dr. Martin Batty elmondta: „Az agyi MR-vizsgálattal betekintést nyerhettünk a gyerekek fejébe és megfigyelhettük, mitől nem tudnak összpontosítani az ADHD-ban szenvedők. A legtöbb ember képes szabályozni az álmodozást, hogy a soron levő feladatot elvégezhesse. Az ADHD-s gyerekeknél más a helyzet. Ha a feladat nem elég érdekes, nem tudják kikapcsolni az agy háttértevékenységét, figyelmüket könnyű elterelni. Ha a feladatot izgalmasabbá teszik, vagy gyógyszert szednek, akkor a háttérzaj lehalkul, tudnak összpontosítani." A tanulmány vezetője, Chris Hollis professzor hozzátette: „Az eredmények izgalmasak, mivel most először kezdjük megérteni, hogy az ADHD-s gyerekeknél miként változtatja meg az agyi aktivitást a motiváció vagy a gyógyszer. Magyarázatot ad arra is, hogy az ADHD-s gyerekek teljesítménye miért annyira ingadozó és kiszámíthatatlan az érdeklődésüktől és a feladat típusától függően.” Forrás: Medipress Kapcsolódó anyagok: Kapcsolat van a nyugati étrend és az ADHD között

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

LAPSZEMLE eLitMed

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Idegtudományok

Egymásra ható elmék

SZEMLE eLitMed

Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.

Idegtudományok

Hogyan csökkenthetnénk a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát?

SZEMLE eLitMed

A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.

Egészségpolitika

Az egészségügy vergődik a túlzott centralizáció és a pénzhiány miatt

Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.

Hírvilág

Test és lélek kapcsolata

Kónya Ilona klinikai szakpszichológus a daganatos megbetegedések, köztük az emlődaganat kialakulásának lélektani vonatkozásait, pszichológiai hatásait és az onkopszichológiai tudományág feladatait vizsgálja.