Hírvilág

Hogyan működik a hiperaktív gyerekek agya?

2011. AUGUSZTUS 15.


A hiperaktivitásban szenvedő gyerekeknél hibás a „kikapcsoló rendszer", könnyen elkalandoznak. A figyelemzavaros, hiperaktív (ADHD) gyerekek MR-vizsgálatával először mutatták ki, miért esik annyira nehezükre koncentrálni.

A vizsgálatokból az derült ki, hogy az ADHD-s gyerekeknek vagy több ösztönzés, vagy több gyógyszer (metilfenidát) szükséges, hogy ugyanúgy tudjanak figyelni egy feladatra, mint egészséges társaik. Ha nem motiválják őket eléggé, nem kapcsol ki náluk az álmodozásban résztvevő agyi terület. Ha izgalmas feladatot kapnak, vagy szedik a gyógyszereiket, az agyi aktivitásuk ugyanolyan, mint azoké, akik nem ADHD-sak, állítják a Nottinghami Egyetem kutatói.

A Journal of Child Psychology and Psychiatry című folyóiratban megjelent tanulmányhoz 18 ADHD-s gyereket vizsgáltak meg, 9-15 év közöttieket. Agyműködésüket 18 hasonló korú, de nem ADHD-s gyerekével vetették össze. Egy olyan számítógépes játékot kellett játszaniuk, melyben zöld marslakókat kellett lelőni, a feketéket viszont ki kellett kerülni. Később a fekete marslakók kikerüléséért járó jutalompontokat megemelték, hogy így nézhessék meg a motiváció hatását.

Korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy az ADHD-s gyerekek nehezen irányítják azt az agyi területet, mely az álmodozásért, a gondolatok elkalandozásáért felelős. Normális esetben ennek a résznek a működése háttérbe szorul, ha valaki egy bizonyos feladatra koncentrál. Az ADHD-s gyerekek nem tudják elnyomni ezt a területet, hacsak nem szednek gyógyszert, vagy nem motiválják őket erősebben. Az elváltozás az iskoláskorú gyerekek 3-7 százalékát érinti.

A tanulmány társszerzője, Dr. Martin Batty elmondta: „Az agyi MR-vizsgálattal betekintést nyerhettünk a gyerekek fejébe és megfigyelhettük, mitől nem tudnak összpontosítani az ADHD-ban szenvedők. A legtöbb ember képes szabályozni az álmodozást, hogy a soron levő feladatot elvégezhesse. Az ADHD-s gyerekeknél más a helyzet. Ha a feladat nem elég érdekes, nem tudják kikapcsolni az agy háttértevékenységét, figyelmüket könnyű elterelni. Ha a feladatot izgalmasabbá teszik, vagy gyógyszert szednek, akkor a háttérzaj lehalkul, tudnak összpontosítani."

A tanulmány vezetője, Chris Hollis professzor hozzátette: „Az eredmények izgalmasak, mivel most először kezdjük megérteni, hogy az ADHD-s gyerekeknél miként változtatja meg az agyi aktivitást a motiváció vagy a gyógyszer. Magyarázatot ad arra is, hogy az ADHD-s gyerekek teljesítménye miért annyira ingadozó és kiszámíthatatlan az érdeklődésüktől és a feladat típusától függően.”

Forrás: Medipress



Kapcsolódó anyagok: Kapcsolat van a nyugati étrend és az ADHD között






HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Agykutatás

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény - állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Hírvilág

A H1N1 elleni védőoltás halálos, az idegeket érintő betegséghez vezethet - egy vezető neurológus szerint

Az információ Nagy-Britanniában egy bizalmas levélben jutott el a vezető neurológusokhoz, akik értetlenkedve fogadták a hírt, hiszen már emberek millióinak, köztük gyermekeknek is megkezdődött az oltása.

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.