Hírvilág

Gyógyszerpiaci mellékhatások

2012. JÚNIUS 22.

Tartalékaik már nincsenek, így a gyógyszerpiac valamennyi szereplőjét érzékenyen érintette a gyógyszerkassza újabb megkurtítása és az ágazatot irányító új szabályozások bevezetése. Mindez az IME egészségügyi szaklap és a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) csütörtöki konferenciájának szakmai kerekasztala mellett derült ki, ahol a szakemberek abban is egyetértettek, hogy az ágazati vezetőknek vállalniuk kell azt a politikai kockázatot, hogy a lakosság számára is drágábbak legyenek a gyógyszerek. Egyelőre azonban túl sok intézkedés történt egyszerre, amelyeknek mellékhatásaival úgy tűnik, nem foglalkoznak. A vaklicit például a gyógyszerellátás biztonságát is veszélyezteti.

A gyógyszerkassza teljes összege 2011-ben 376 milliárd forint volt, ebből a gyártói befizetések 60 milliárdra rúgtak, jövőre ugyaninnen 30 milliárdra számítanak, igaz, a gyógyszerellátásra szánt büdzsé is alaposan leapadt, mindössze 198 milliárd forint jut bele. A pénzkivonás valamennyi ágazati szereplőt érzékenyen érinti.

A kassza költésének 0,5 százalékra való, GDP arányos csökkentését nem tartotta ésszerűnek dr. Molnár Márk Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója sem, aki szerint a 250-300 milliárd forintos szint lenne a kívánatos, ám hozzátette azt is, a szereplőkkel kellene konszenzusra jutni a megfelelő mértékű volumen kitűzésében. A gyógyszerkassza GDP arányos költését tekintve Törökország és Mexikó mögött kullogunk, a javulás érdekében külső forrásokat kellene bevonni a rendszerbe, hiszen a drámai elvonások közép és hosszútávon egyaránt károsak lesznek az egészségügyre – figyelmeztetett Szabó László, Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) alelnöke.

Az ágazati irányítás újabb és újabb elvárásokat fogalmaz meg a piaci szereplőkkel szemben, s ez a működést, és annak biztonságát veszélyezteti – mondta a kerekasztal résztvevőjeként dr. Feller Antal, Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének (GYNSZ) alelnöke, hozzátéve, hogy míg a költségek fokozatosan emelkednek, a gyógyszertári forgalom idén már 9 százalékkal csökkent. Hozzá csatlakozva jegyezte meg dr. Jakab Zoltán, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) elnökségi tagja, hogy a tartalékokra már nem lehet számítani, mert azokból kifogytak.

A betegterhek növekedése nélkül nem lehet megvágni a gyógyszerkasszát – vélte Sinkó Eszter, egészségügyi közgazdász, a beszélgetés moderátora. Igaz, hogy egy-egy betegkörnél az elmúlt időszakban volt árnövekedés – jellemzően egyébként azért, mert a beteg önként vállalta, hogy megtartja a megszokott gyógyszerét –, ám összességében és átlagosan a patikában fizetendő gyógyszerár nem változott.

Miközben a szakpolitika a korábbi patikaliberalizáció okozta károkat igyekezett felszámolni, az újabb törvénymódosítások tovább rontották az eleve rossz állapotban lévő gyógyszertárak helyzetét – mondta dr. Sohajda Attila, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) alelnöke. A vaklicit egyszeri, nagy összegű készletleértékelést okozott, nem hagytak időt a felkészülésre, a bevételkiesés miatti kompenzációból viszont a gyógyszerpiaci szereplők közül csak a patikáknak jutott.

Semmi nem számít, csak az ár, márpedig a vaklicitben olyan díjtételek kerültek „bedobásra”, amit stabil, komoly cégek nem tudnak vállalni, a kalandorok kiszűrésére pedig nincsen adminisztratív kapacitás – mondta Szabó László, aki hozzátette, mindez a minőségbiztonság rovására megy. Egyetértve ezzel jegyezte meg Brázay André, a Generikus Gyógyszergyártók és Forgalmazók Magyarországi Érdekvédelmi Egyesületének elnöke, hogy senki nem vette figyelembe a vaklicit mellékhatásait.

Sikerként könyveljük el a vaklicitet, még akkor is, ha voltak negatív következményei – reagált a kritikus hangokra Tóth Gergely, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Ártámogatási Főosztályának vezető helyettese. A tavaly októberi és az idei, áprilisi vakliciteknek köszönhetően 20 százalékkal csökkentek a gyógyszerárak, ez 35 milliárd forintos megtakarítást jelentett a gyógyszerkassza számára. Ha a betegek átállnának az olcsóbb készítmények használatára, még 10-12 milliárddal több maradna a büdzsében. A vaklicithez köthetően tovább csökkenhet a gyógyszerek ára, a spanyol-módszer bevezetése már idén éreztetheti a hatását. Tóth Gergely elmondta azt is, az intézkedési tervek között szóba került a hatósági gyógyszerár bevezetése egyes terápiás hatóanyagcsoportok tekintetében.

A kormányok nem tanulnak a hibákból, vaklicitet sikerként elkönyvelni vakmerőség – vélekedett Brázay André, de Sohajda Attila is megjegyezte, lejjebb lehet menni az árral, de ebben az esetben a minőség romlik, míg szigorúbb minőségellenőrzés mellett drágább marad az orvosság. Míg Jakab Zoltán annyit fűzött az OEP főosztályvezetőjének beszámolójához, hogy „örülnénk a spanyol innovatív áraknak”, addig Szabó László szerint a spanyol módszerrel csak újabb problémákat „vállalt be” a kormány.

A jövőt, és a szakpolitikával való együttműködés lehetséges fórumait firtató kérdésekre válaszolva a szakemberek egyetértettek abban, hogy a betegterhek növelése nélkül nem kurtítható a kassza, egyes vélemények szerint az áremelések elhagyásával 10-12 milliárd forinttól esett el a kassza.

El kellene mondani a társadalomnak, hogy még a megszokott egészségügyi ellátást sem lehet működtetni a jelenlegi forrásokból, a kiegészítő biztosítások bevezetése elengedhetetlen. Jakab Zoltán azt is hozzátette, nem attól kell tartani, hogy a nagy gyógyszergyártók kivonulnak Magyarországról, hanem attól, hogy egyes gyógyszerek kiperegnek a támogatott körből, és teljes áron kell megfizetni azokat a betegeknek, s egyre több innovatív orvosság lesz, amit a klinikum ugyan használ(na), de itthon nem lesz elérhető. Az irreális elvárásokból erednek a problémák Molnár Márk Péter szerint, s abból, hogy a megtakarításokat nem a rendszerbe forgatják vissza.

Hiányos, vagy nem működik az ösztönző rendszer a generikus készítmények esetében az orvosnál, a patikában, és a betegek gyógyszerváltásánál sem – sorolták a kerekasztal mellett beszélgetők, ahogyan elmondták azt is, a döntésekről az utolsó pillanatban értesülnek. A konszenzus hiánya is hátráltatja az ágazati együttműködést, ami azonban alulfinanszírozottság mellett soha nem is jöhet létre – vélekedett Szabó László. Ugyanakkor Jakab Zoltán azt mondta, az ágazati összefogást szorgalmazó kezdeményezések azért buktak el, mert minden szereplő a saját, rövidtávú érdekeire koncentrál.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-06-22

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Nem pirulát árul, a gyógyuláshoz járul hozzá

A szakállamtitkárság csak a konfliktusokat kezeli

Hírvilág

Pepecselnek a GYEMSZI-ben

Az idő dönti el, jó-e az államosítás

Hírvilág

További szűk esztendők jönnek

Kreatív gyógyszertámogatási technikákra van szükség

Hírvilág

Patikakeringő

A kiszámíthatóság lenne a legkívánatosabb, de éppen az hiányzik.