Hírvilág

Gyilkos elmék, avagy bűnügyi profilkészítés a mindennapokban

2011. AUGUSZTUS 15.

Az elmúlt években párhuzamosan több televíziós sorozat is fut, ahol a sorozatelkövetők bűnügyi profiljának elkészítésével a film végére természetesen el is kapják a gyilkost. Mi ennek a tudományos alapja?

Krisztus előtt Hippokratész, majd Kant, Lombroso, de még 1921-ben Kretschmer is külső tulajdonságuk, lelki habitusuk alapján nevezett valakit bűnöző hajlamúnak.

Ezek a besorolások a valóságtól igen messze álltak, és a valóságban bűnüldözésre alkalmatlanok voltak. Ressler, az FBI Viselkedéselemző Egységének vezetője 1978-ban használta először a profilkészítés fogalmát. Az elmúlt évtizedekben a kriminalisztika ezen ága drámaian fejlődött. Németországban az eljárást 1998. óta használják, itt operatív esetanalízisnek hívják (OFA). A Német Szövetségi Köztársaságban arra törekszenek, hogy minden rendőrkapitányságon legyen ilyen ügyekre felkészített nyomozó.

Mi alapján lehet profilt készíteni? A profilkészítés során a tettes aktuális és korábbi viselkedésének, az áldozat kiválasztásának, az indítéknak, a helyszíni nyomoknak – gyilkossági rituáléknak, az esetek földrajzi előfordulásának (például a tetthelyek halmozódásának) alapján készítik el a profilt, magyarul a bűnöző magatartásának lehetséges sémáját, esetleges térbeli mozgását, behatárolják valószínűsíthető lakóhelyét, társadalmi hovatartozását, életkorát. Felhasználják a korábbi hasonló esetek statisztikai adatbázisát, a pszichológiát-pszichiátriát, valamint a szociológiát.

Ehhez szükség van arra, hogy a bűncselekményt lépésről lépésre rekonstruálják, többek között azt is megállapítsák, hogy spontán vagy előre eltervezett tettről lehet-e szó. Vajon mi alapján választ a bűnelkövető helyszínt, áldozatot, fegyvert? El akarta-e titkolni tettét vagy éppen magára akarja felhívni a figyelmet, netán megváltoztatva a helyszínt másra terelné a gyanút. Ezek a nyomozók nem kedvelik az általánosan elterjedt profilozó megnevezést, hanem bűnügyi vizsgálati analitikusnak, bűncselekmény-analitikusnak hívják magukat.

A VICLAS nevű nemzetközi adatbázisba táplált bűncselekmények nagy száma segít abban, hogy egy-egy a bűnügyre jellemző motívumot kiválasztva a hasonló esetekből levont tanulságokat az adott cselekmény nyomozásában felhasználják. A VICLAS-t a környező országokban, így például Ausztriában és Csehországban is alkalmazzák.
S ami kihagyhatatlan: a tettes elfogása után az esetet, a gyilkos viselkedését újra elemzik, és az adatok a rendszerbe természetesen szintén bekerülnek. Minél nagyobb ugyanis az esetek száma, a VICLAS annál életszerűbb lesz.

Ezek a profilok segítenek ugyan a nyomozásban, de nem helyettesítik azt, leszűkítik a lehetséges elkövetők körét, de a bűnüldözők megérzése, intuíciója és klasszikus Columbo-féle intelligenciája továbbra is nélkülözhetetlen marad.


Dr. Becher Péter

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Hírvilág

Ki itt a Frankenstein?

NAGY Zsuzsanna

Mary Shelley alkotása felvetette a modern bioetika alapkérdéseit.

Gondolat

Egy halálra ítélt szakma végváraiban – Interjú dr. Prinz Gyulával

Mióta kineveztek tagozatvezetőnek, felhívtam valamennyi hazai fertőző osztályt, hogy megismerjem a valós helyzetet. Kétségbeejtő a fertőző osztályokon dolgozó orvosok létszáma, korösszetétele, és számos helyen aggasztó, hogy milyen nagy távolságra kell küldeni a mikrobiológiai mintákat. Valamennyi kórházban szükség van a klinikai mikrobiológiai és az infektológiai szolgálatra. A fejlett világban a világon mindenütt így van, ez nem tisztán pénz kérdése, hanem szemléleté is – mondta dr. Prinz Gyula a szakmai kollégium infektológia tagozatvezetője.