Hírvilág

Gyermekkori asztma: a légszennyezettség is ok

2013. MÁRCIUS 26.





A légszennyezettség ugyanolyan súlyos tényezőként játszik közre a gyermekkori asztma kialakulásában, mint a passzív dohányzás - derült ki egy tíz európai városra kiterjedő új tanulmányból.

A kutatók becslései szerint a gyermekkori asztmás esetek kialakulásának 14 százalékáért a forgalmas közlekedési útvonalak mentén tapasztalható légszennyezettség a felelős. A European Respiratory Journal című folyóirat internetes oldalán közölt tanulmány emlékeztet arra, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint a gyermekkori asztmás esetek 4-18 százaléka a passzív dohányzással van összefüggésben.

A közlekedéssel összefüggő légszennyezettségről eddig úgy vélték, hogy csupán asztmás tüneteket vált ki, és a forgalmas utak menti levegő mérgező anyagait nem hozták összefüggésbe a krónikus asztma kialakulásával. A szakemberek most olyan járványtani tanulmányok adatait használták fel, amelyek azt mutatták, hogy a közlekedési útvonalak mentén tapasztalható, forgalommal összefüggő légszennyezettség magas szintjének kitett gyerekek esetében magasabb volt az asztma előfordulásának aránya, még az olyan releváns tényezők figyelembe vétele mellett is, mint a passzív dohányzás és a gazdasági-társadalmi körülmények.

A kutatók becslései szerint a vizsgált tíz városban tapasztalt asztmás esetek 14 százaléka volt köthető a közlekedési útvonalak menti légszennyezettséghez. A kutatók figyelembe vették a városi lakosságok egészségügyi állapotában lévő különbségeket is.

"A légszennyezettségről eddig úgy vélték, hogy csupán asztmás tüneteket vált ki, most viszont első ízben becsültük fel azon asztmás esetek százalékos arányát, amelyek valószínűleg nem alakultak volna ki, ha az európaiak nem lettek volna kitéve a közlekedéssel összefüggő légszennyezettségnek" - húzta alá Laura Perez, tanulmány vezető szerzője, aki a Svájci Trópusi és Közegészségügyi Intézet munkatársaként dolgozik.

Az Európai Bizottság a Levegő Évének nyilvánította 2013-at. A kezdeményezés célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a tiszta levegő fontosságára és a levegőminőség javítását célzó programokat szorgalmazzon szerte az Európai Unióban - olvasható a ScienceDaily című ismeretterjesztő hírportálon.
(https://www.sciencedaily.com/releases/2013/03/130321205530.htm)




MTI 2013. március 25., hétfő

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

A szteroid gyorsítja a felépülést tüdőgyulladás esetén

A dexametazonnal kiegészítve javulhat az antibiotikumok hatásfoka közösségben szerzett tüdőgyulladás esetén – olvasható a The Lancet legutóbbi számában.

Idegtudományok

Neurokannabisz

Főleg a Cannabis/kender hatóanyagainak idegrendszeri működéséről és neurológiai, pszichiátriai kórképekben kifejtett terápiás hatásairól volt szó a második magyarországi Orvosi Kannabisz Konferencián, aminek első napján a szakemberek, második napján a betegek és a laikus érdeklődők nyelvén folyt a kommunikáció.

Gondolat

Bevezetés a szomato-pszichoterápia szerteágazó világába

A szomato-pszichoterápia szemléletében a test és az elme nem különválasztható jelenségek, hanem egyazon dolog, a testelme két aspektusa. Ám ebben a szemléletben mégis a test az elsődleges, a „bölcsebb fél”: a test, a testi élmény biztosíthatja a biztonság, az önbizalom, az önkontroll és a lelki gyógyulás és öngyógyítás lényeges elemeit az egyén számára.

Klinikum

A humán immunrendszer rendszerelvű megközelítése

A nukleotidpolimorfizmusok kutatása révén kiderült, hogy az autoimmun betegségek kialakulásában nagyon kis hatáserősséggel nagyon sok genetikai lokusz közreműködik, és itt is kiderült, hogy egy-egy kórkép molekuláris heterogenitása – pl. SLE esetén – milyen óriási. E betegségek kezelését forradalmasította a biologikumok rendszerimmunológiának köszönhető bevezetése.

Gondolat

A kifutó veszélyei

Az evészavarok az elmúlt évtizedben kitüntetett figyelmet kaptak a pszichiátriai szakirodalomban. Ennek fő oka, hogy az anorexia nervosa és a bulimia nervosa viszonylag gyakori mentális betegségekké váltak, de újfajta evészavarokról (például: izomdiszmorfia, orthorexia nervosa, purgáló zavar) is egyre több kutatás születik.