Gyakran rendelnek protonpumpagátlót (PPI) a gastrointestinalis vérzés megelőzésére az akut coronariaszindróma miatt clopidogrel-profilaxisban részesülő betegeknek. Néhány kisebb vizsgálatban felmerült viszont, hogy a PPI-k csökkenthetik a clopidogrel hatékonyságát. Ennek jártak utána amerikai kutatók, akik 8000, akut coronariaszindróma után clopidogrellel kezelt beteg állapotának alakulását figyelték körülbelül másfél éven keresztül. Az alanyok 64%-a kapott PPI-t, a többiek képezték a kontrollcsoportot. A többváltozós statisztikai elemzés eredményei szerint a PPI-kezelés 25%-kal növelte az elsődleges végpont (összhalálozás és kórházi felvétel akut coronariaszindróma miatt) kockázatát, más tényezőktől függetlenül. A többletkockázatot nem a halálesetek, hanem a kiújult coronariaszindróma miatti kórházi kezelés okozta. Az eredmények értelmezéséhez érdemes tudni, hogy a betegek túlnyomó többsége omeprazolt vagy rabeprazolt kapott. E két szer külön-külön elemezve is növelte a cardiovascularis szövődmények kockázatát. A többi PPI (például a lansoprazol és a pantoprazol) hatását nem lehet értékelni, mert igen kevés beteg kapott ilyeneket. Szóval nem tisztázott, hogy az egész gyógyszercsoport vagy csak ez a két vegyület a „bűnös”. A szerencsétlen kölcsönhatás legvalószínűbb magyarázata, hogy a PPI-k gátolják azt citokróm P450 enzimet, amely végzi a hatástalan előanyag (pro-drug) clopidogrel átalakítását a hatásos, thrombocytagátló metabolittá. Ebben az esetben azonnal kínálkozna is a lehetőség a gyógyszer-interakció elkerülésére: az egyik gyógyszert reggel kellene bevenni, a másikat pedig este. Ugyanis, bár mindkét hatóanyag tartós (egy-néhány napos) hatást fejt ki, azonban a szérumban és a májban a felezési idejük igen rövid (1-2 órás), tehát a reggeli és az esti adag nem lépne egymással kölcsönhatásba. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid Forrás: JAMA 2009 Mar 4 ; 301:937.