A Napnak a társadalom életében betöltött szerepéről, a lézer "valódi" természetéről, az optogenetikáról, azaz az agyműködés fénnyel történő szabályozásáról hangzanak egyebek mellett előadások azon a konferencián, amelyet Fény és tudomány a fények városában címmel rendeznek kedden a Magyar Tudományos Akadémián.

Mint Kroó Norbert akadémikus, a programbizottság elnöke elmondta, hogy a rendezvényre A fény nemzetközi éve magyarországi eseménysorozatának keretében kerül sor.

"A fény éve eseményeinek a célja, hogy felhívják a figyelmet, milyen fontos szerepet játszanak életünkben a fény és a fénnyel kapcsolatos technológiák. Emellett az idén több jeles, a fénnyel kapcsolatos évforduló is van: többek között ezer éve jelent meg az első optikai témájú könyv, Al-Hajszam (Alhazen) arab tudós De Aspectibus (A látásról) című műve. Albert Einstein 100 évvel ezelőtt közzétett általános relativitáselméletében is kulcsszereplő a fény, Arno Penzias és Robert Wilson pedig 50 éve fedezte fel az ősrobbanás +lenyomatát+, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást, amelynek kutatásával nyerjük alapvető ismereteinket a világegyetemről" - idézte fel az előzményeket az akadémikus.

Kroó Norbert hangsúlyozta, hogy a fénnyel kapcsolatos magyarországi tudománynépszerűsítő programsorozat fő támogatója az MTA és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). Konferenciákat, vetélkedőket rendeznek, az MTA Wigner Fizikai Kutatóintézete (MTA WKF) Sokszínű fizika címmel mozgó interaktív kiállítást szervezett, de a rendezvényeken megjelenítik a fény és a művészetek kapcsolatát, továbbá a hazai "fényipar" eredményeit is.

A Tudomány Világfórumán, amelynek Budapest ad otthont novemberben, külön szekciót szentelnek az optikának, s a tervek szerint előadást tart Nakamura Sudzsi, aki 2014-ben a kék fénydiódák (LED) kifejlesztéséért megosztott fizikai Nobel-díjban részesült.
"A programsorozat lehetőséget kínál arra, hogy felhívjuk a közvélemény, különösen a fiatalok figyelmet a fény tudományos, oktatási, technológiai, orvosi, művészeti alkalmazásaira" - fogalmazott a fizikus.

A keddi konferencia programját ismertetve Kroó Norbert elmondta, hogy Lovász Lászlónak, az MTA elnökének bevezető gondolatai után levetítik a Budapest a fények városa című rövidfilmet. Készítője Barna Dániel, a CERN fizikusa, aki feleségével, Lukács Viktóriával, légi videók készítésével foglalkozik. Quadkopterüket több kirándulásra, így az Alpok gleccsereire is magukkal vitték, a legnagyobb kihívást talán mégis a Budapestről készült éjszakai filmjük jelentette, hiszen számos különböző helyszínen kellett felvételeket készíteniük a téli hidegben, amikor napnyugtakor mindössze 15 percig voltak megfelelőek a fényviszonyok.
Antal Z. László, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa előadását a Nap társadalmi szerepének szenteli, Varró Sándor, az MTA WKF tudományos tanácsadója pedig Bródy Imrének (1891-1944), a modern kriptongázas villanylámpa kifejlesztőjének munkásságát mutatja be.

Horváth Zoltán György (MTA WKF) a lézerrel kapcsolatos sztereotípiákat cáfolja meg előadásában, Darvas György, a Symmetrion Intézet igazgatója pedig a fény és a szimmetriák kapcsolatát taglalja. Varga Viktor, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatója Fotonok, idegsejtek, gondolatok: az agyműködés szabályozása fénnyel című előadásában egy forradalmian új tudományterület, az optogenetika lehetőségeit ismerteti. Fényérzékeny fehérjék bejuttatásával az idegsejtekbe műtéti beavatkozás nélkül, célzottan és gyorsan lehet aktiválni a neuronokat. Ez az új eljárás az agynak minden korábbinál pontosabb feltérképezését teszi lehetővé, teljesen új ismereteket szolgáltatva annak összetett funkcióiról.

A konferencia június 9-én 14 órakor kezdődik az MTA dísztermében, és mindenki számára nyitott, a szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak.

Forrás: MTI