Hírvilág

Enyhítené az orvoshiányt a képzés felpörgetése?

2013. SZEPTEMBER 16.

Vészharangot kell kongatni, és fel kell pörgetni a szakorvos-képzést – vélte dr. Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke a Balatonfüreden az elmúlt hétvégén megtartott XV. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencián. Az elnök szerint a humán-erőforrás krízist enyhíthetné, ha nem kellene 5-7 évet várni a szakvizsgákra, hiszen például míg korábban 3 éves képzés után lehetett valaki gyermekorvos, addig erre most 5 évig kell készülnie. Lapunk annak járt utána, hogyan változott az orvosok szak- és továbbképzése az elmúlt időszakban.

Önálló orvosi tevékenység végzéséhez szakvizsga megszerzése szükséges, csupán azok az általános orvosi képesítést szerzett hallgatók nem lépnek be a szakképzésbe, akik az egyetem hat éve után kutatással foglalkoznának, vagy külföldre készülnek. Mindazok, akik orvosként akarnak praktizálni, három-hat évet töltenek el a szakképzésben, míg eljutnak a szakvizsgáig.

Az orvosok szakképzésének, továbbképzésének lebonyolításáért a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatósága (GYEMSZI EFF) felel. Mint azt Rauh Edit, a GYEMSZI megbízott főigazgató helyettese, az EFF vezetője a XV. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencián elmondta, 2012-ben 1607 szakvizsgát szereztek összességében az orvosok (1119), gyógyszerészek (178), a fogorvosok (164), valamint az egyéb, egészségügyi területen dolgozók, így például klinikai szakpszichológusok, vagy sugárfizikusok (107). A szakképzés menetét az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) tartja nyilván a már működő SZAFTEX 1. rendszerben, ahol a kötelező szakmacsoportos továbbképzések adatai szerepelnek, valamint rögzítik a résztvevők pontjait.


Elismeri az Unió


Áttekintve az elmúlt évek változásait, az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítés megszerzését szabályozó miniszteri rendeletet tavaly szeptemberben aktualizálták, ez tartalmazza valamennyi, a szakorvosi alap- és ráépített képzés során megszerezhető képesítéseket. A GYEMSZI adatai szerint 2013 első félévében 335 orvos szerzett első szakképesítést, ráépített képzésben 116 fő vett részt. A szakfogorvosokat, szakgyógyszerészeket és szakpszichológusokat is beszámítva 534-en szakvizsgáztak az év első felében, a szakvizsgára jelentkezők számát tekintve év végéig várhatóan összesen 1721-en szakvizsgáznak majd. A szakmák listáját egyébként az európai uniós direktívákat is szem előtt tartva állították össze, a legtöbb szakképesítés valamennyi EU tagállamban elismertethető.

A módosítást két éves szakmai egyeztetés előzte meg, a jóváhagyott lista az Egészségügyi Szakmai Kollégium és a képzést lebonyolító egyetemek ajánlásai szerint hat év után frissült tavaly, a szakmák javaslatainak, a szakmai hagyományoknak és a szakmák rendszerének figyelembevételével.

Az alap-szakképesítések képzési programja törzsképzési és szakgyakorlati időből áll. A módosítással a legtöbb szakma esetében kötelező lett a hat hónapos sürgősségi gyakorlat, és a törzsképzési tanfolyam, amelynek keretében egészségügyi menedzsment ismereteket, kommunikációt, valamint fájdalomcsillapítást és palliatív ellátást tanulnak a jelöltek. A ráépített szakképesítések esetében a szakma döntésétől függ, hogy a képzés milyen arányban tartalmaz tanfolyamokat és osztályos gyakorlatot. Időközönként mind az alap, mind pedig a ráépített szakképesítések listáit felülvizsgálják, a Szakmai Kollégium tagozatai közvetlenül a szakmáktól kérnek tájékoztatást és javaslatokat az esetleges módosításokra, azonban a szakképzéshez akkreditált képzési helyeket is biztosítani kell.

A legutóbbi módosításkor több szakvizsga ráépítettből vált alap-szakképesítéssé, így például az érsebészet, a mellkassebészet, a klinikai onkológia, a nephrológia, vagy a haematológia, amelyek előírását elsősorban az uniós jogharmonizáció tette szükségessé.

Évente 400 millió forintot költségtámogatást biztosít a GYEMSZI központi forrásból a kötelező szintentartó és szakmacsoportos továbbképzésekre, ebből idén 6600 orvosnak 198 millió forint jutott.


Licence-képzés és ráépített szakvizsga


Újdonság az orvosképzésben a 2012. szeptemberében hatályba lépett, licence képzésekről szóló jogszabály is. Ennek keretében olyan fontos, több szakterülethez kapcsolódó, kompetenciabővítő képzések is elismerésre kerülhetnek, mint például a diabetológia vagy a palliatív ellátás.

Azt már Rauh Edit, kérdésre válaszolva mondta el a múlt heti konferencián, hogy visszamenőleges hatállyal nincs lehetőség licence megszerzésére, a licence-listára – amelyen jelenleg 13 licence szerepel – a Szakmai Kollégium illetékes tagozatán keresztül tehetnek javaslatot a kollégák.

Régóta hiányzott, és a Magyar Rezidens Szövetség szorgalmazására született meg 2012 év végén a beavatkozási lista, amely tartalmazza azokat a feladatokat, műtéteket és ellátásokat, amelyeket a szakképzésben résztvevő szakorvosjelölteknek el kell végezniük. Szintén a rezidensek szorgalmazták azt a júniusban életbe lévő EMMI rendelet megalkotását, amely kimondja, a rezidensek csak személyes felügyelet mellett ügyelhetnek gyakorlatuk első két évében, és a harmadik év után is szakorvos személyes jelenlétével oszthatóak be olyan sürgősségi ellátást nyújtó területeken, mint a traumatológiai, intenzív, és Perinatális Intenzív Centrumokban (PIC) ügyeletbe.

Kérdés azonban, hogy a szakképzés minőségbiztosítására tett jogszabályi intézkedések a gyakorlatban is működnek-e, mert visszacsatolás egyelőre nincs, a tutori-mentori tevékenység értékelése jelenleg nincsen szabályozva. Bár a rezidensek is gyűjtik, majd az egészségügyi államtitkárság felé továbbítják a tapasztalatokat, a tutor-mentor rendszer minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása az egyetemekre hárul, amelyre tavaly kaptak megbízást az államtitkárságtól.

eLitMed.hu - Tarcza Orsolya
2013-09-16

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

PharmaPraxis

Elavult a gyógyszertári asszisztensek oktatása

A szakmai szervezet több ízben jelezte a mindenkori kormányzat és szaktárca felé, hogy a képzést meghaladta a kor gyógyszergyártási és gyógyszertári gyakorlata, és javasolták, hogy ehhez igazítva szervezzék át az oktatást, ám a döntéshozóknál egyelőre nem sikerült eredményt elérniük.

Hírvilág

Megnyitotta kapuit a Janssen Akadémia

A Janssen ismét mérföldkőhöz érkezett: a Janssen Akadémia megnyitásával olyan egyedülálló kezdeményezést indít el, melynek keretein belül elősegíti a magyar orvosok, ápolók, egészségügyi szakemberek orvosi-egészségügyi tudásának elmélyítését.

Hírvilág

A fájdalom tudománya -- PhD-kurzus

A képzésünk célja elsősorban az, hogy e doktori képzésben résztvevő orvosok, pszichológusok, mentálhigiénés és egyéb segítő szakmákban dolgozó szakemberek átfogó képet kapjanak egyrészt a fájdalom komplex jelenségéről: élettani, pszichológiai, etikai, gazdasági hatásáról, másrészt a gyógyító tevékenység egyik legalapvetőbb feladatáról, a fájdalomcsillapításról.

Egészségpolitika

Az orvosok dalra fakadnak, és a szociális média változik

Egy orvos az Egyesült Királyságban megmutatta, hogy egy innovatív video-klipp jobban segíthet tudatosítani, hogyan kell kezelni az asztmát. mint a korábbi módszerek. Dr. Tapas Mukherjee, a Glenfield Kórház orvosa saját főszereplésével írt, rendezett és gyártott egy zenés videót, hogy felhívja a figyelmet azokra az új irányelvekre, melyek figyelembe vételével az asztma eredményesebben kezelhető. Az European Respiratory Society (ERS) éves kongresszusára benyújtott tanulmány egzaktul bebizonyította a videó sikerét, és azt sugallta, hogy a közösségi média sikeresen fokozhatja az orvosi gyakorlat hatékonyságát.

Hírvilág

22. Májnap

Egynapos budapesti, akkreditált továbbképző konferencia háziorvosok, gasztroenterológusok és minden érdeklődő számára.