Hírvilág

Embertelen és megalázó bánásmód

2012. NOVEMBER 08.



Tizenhatezer euró nem vagyoni jellegű kártérítés és 2150 euró perköltség megfizetésére kötelezi Magyarországot a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága csütörtökön hozott ítélete, amely szerint a magyar hatóságok több ponton is megsértették a csak H. Z. monogrammal azonosított, súlyos testi és szellemi fogyatékkal élő panaszos jogait.

Az ítélet szerint a siketnéma panaszos, aki sem írni, sem olvasni, sem a jelnyelvet használni nem képes, nem kapott megfelelő, általa is érthető tájékoztatást őrizetbe vételének okáról, amikor rablás gyanúja miatt elfogták a rendőrök, továbbá mintegy három hónapos fogva tartásának körülményei kimerítették a kínzás vagy embertelen bánásmód fogalmát, amivel a magyar hatóságok két ponton is megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményét.

A perirat alapján a panaszost, akit visszaeső bűnelkövetőként és közepesen értelmi fogyatékosként írnak le a dokumentumban, egy Gyürén elkövetett rablást követően igazoltatták a rendőrök, szökni próbált, de elfogták, a rabolt tárgyakat megtalálták nála, és előállították a vásárosnaményi rendőrkapitányságon, ahol - mivel valamilyen jelnyelvet használt - azonnal jelnyelvi tolmácsot kapott, majd nem sokkal később ügyvéd jelenléte nélkül rablás miatt gyanúsítottként hallgatták ki.

A magyar kormány álláspontja szerint a gyanúsított aláírta a kihallgatás jegyzőkönyvét, ezzel elismerte a bűncselekményt és tudomásul vette a vádakat. A panaszos szerint viszont az általa és a jeltolmács által használt jelnyelv nem volt azonos, ezért képtelen volt a kommunikációra. Később megállapítást nyert, hogy az írni és olvasni nem tudó panaszos közepesen értelmi fogyatékos, intelligenciahányadosa 39, és csakis és kizárólag az édesanyjával képes kommunikálni. A panaszos ezt követően rablás gyanúsítottjaként előzetes letartóztatásba került, később vádat is emeltek ellene a bűncselekmény elkövetése miatt. Azt állítja, három hónapos fogva tartása alatt szexuálisan és más módon is molesztálta a többi fogva tartott.

A fogva tartás embertelen vagy megalázó körülményeire vonatkozó állítással szemben a magyar kormány azt hozta fel érvként, hogy a fogva tartott sosem jelezte a börtön illetékeseinek, hogy a fogva tartás körülményei nem megfelelőek, vagy, hogy bántalmazták. A kormány szerint képes volt megértetni magát, állapota miatt pedig különleges körülményekről gondoskodtak.

A panaszos szerint viszont állapota miatt, mivel képtelen a kommunikációra, nem tudta senkivel sem közölni, hogy nem megfelelőek a fogva tartás körülményei és bántalmazták, és ezt ésszerűen nem is lehet tőle elvárni. Azt is állította továbbá, hogy édesanyjával mindössze havonta két alkalommal találkozhatott, a börtön vezetője által elrendelt különleges körülmények pedig nem feleltek meg egy siketnéma, írni-olvasni nem tudó, értelmi fogyatékkal élő ember szükségleteinek.

Azzal kapcsolatban, hogy a panaszos állítása szerint nem kapott megfelelő, számára érthető tájékoztatást előállítása, letartóztatása okáról és az ellene felhozott vádakról, a kormány szintén azzal védekezett, hogy a gyanúsított aláírta a jegyzőkönyvet, jeltolmács jelenlétében hallgatták ki, és a hatóságok szerint megértette a vádakat, az eljárással szemben pedig nem tett panaszt. A panaszos viszont ezzel szemben azt állítja, hogy ő nem érti a hivatalos jelnyelvet, csak az édesanyjával képes kommunikálni a kettejük sajátos jelnyelvén, amit tanúvallomásokkal is alátámasztott. A jegyzőkönyvön lévő aláírást pedig szerinte nem lehet érvényesnek tekinteni, mivel siketnéma és írástudatlan, tehát sem elolvasni nem tudta, mi áll a dokumentumban, sem megérteni, ha felolvassák neki. Úgy vélte, ügyvéd vagy más törvényes képviselő segítségére szorult volna, hogy megérthesse, miért állították elő.

A bíróság szerint a fogva tartás tekintetében alkalmazott különleges rendelkezések nem zárták ki, hogy a panaszos, mivel különösen sebezhető társadalmi csoporthoz tartozik, megalázó vagy embertelen bánásmód áldozatául essen a börtönben, amiért az állam felelőssé tehető. A bíróság megállapítja továbbá, hogy a panaszos állapotából fakadó elszigeteltség és tehetetlenség érzése, párosulva azzal, hogy nem érti a helyzetét és a börtön rendjét, olyan fokú kínt és szorongást okozhatott, amely átlépte az embertelen és megalázó bánásmód határát, különösen, mert elszakadt az egyetlen olyan személytől, akivel képes kommunikálni. A bántalmazást a bíróság szerint bizonyíték nem támasztja alá, ám ha megtörtént volna, a panaszos valószínűleg akkor sem lett volna képes erről tájékoztatni a börtön személyzetét.

A bíróság a másik pontban is megalapozottnak találta a panaszos állítását, miszerint a kirendelt jeltolmáccsal nem volt képes kommunikálni, mert nem ismeri a hivatalos jelnyelvet, így a bíróság nem győződött meg arról, hogy a panaszos megfelelő tájékoztatást kapott arról, mivel gyanúsítják. A törvényszék azt is megjegyzi, hogy a rendőröknek fel kellett volna ismerniük, hogy képtelenek érdemben kommunikálni gyanúsítottal, és segítséget kellett volna kérniük az édesanyjától, aki tájékoztathatta volna őket fia állapotáról.

Ezért a bíróság úgy találta, hogy a magyar hatóságok ebben az esetben két ponton is megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményét, a panaszos által igényelt 30 ezer euró kártérítés és 9000 euró perköltség helyett viszont 16 ezer euró kártérítés és 2150 euró perköltség megfizetésére kötelezte a magyar államot.



MTI 2012. november 8., csütörtök

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Agykutatás

Hanghalló emberek felépüléstapasztalatának vizsgálata

A hanghallók első nagyobb konferenciáján, 1987-ben összegyűlt tapasztalatok alapján a felépülést három nagyobb szakaszra osztották: a kezdeti szakaszban sokkot él át a hanghalló, amikor az élmények elemi erővel zúdulnak rá, és igyekszik azokat eltolni magától; az organizálás szakaszában a személy határt szab és különböző stratégiákat kezd használni a hangokkal kapcsolatban; az integrációs szakban a hanghalló felismeri, hogy a hangok énje részét képezik, integrálja azokat életébe, és már nem akar tőlük megszabadulni.

Gondolat

Az elmegyógyintézet csak ürügy - Horváth Csaba rendező a Száll a kakukk fészkére című előadásról

A székesfehérvári Vörösmarty Színház az egyik legizgalmasabb vidéki színház mostanában. Kiváló társulata magas művészi igényű, markáns, merész rendezésű, mégis széles közönség számára befogadható előadásokat játszik, számos műfajban. 2016 tavaszán mutatták be a Száll a kakukk fészkére című produkciót. Az előadás rendezőjével, Horváth Csabával beszélgettünk.

Gondolat

A természet jóságos hóhér

Márai Sándor életbölcsességei sajátos melankóliával fogalmazzák meg életünk legfontosabb elemeit: élethez, egészséghez, hivatáshoz, sorshoz való viszonyunkat.

Gondolat

"Elme-alma" és NYITNIKÉK - a megbélyegzés ellen

NAGY Zsuzsanna

Interjú dr. Harangozó Judittal és Rigó Máriával a stigma és megbélyegzés ellen.

Hírvilág

Gyakorlatias betegjogvédelem

Az OBDK fennállásának első évfordulóján dr. Novák Krisztinát kérdeztük