Csontba ágyazott hallókészülékek
2013. SZEPTEMBER 10.
2013. SZEPTEMBER 10.
Szöveg nagyítása:
Európában egyedülálló hallásjavító-műtétet hajtottak végre kedden a Szegedi Tudományegyetem fül-orr-gégészeti és fej-nyaksebészeti klinikáján. Az új megoldás elsősorban azokon a pácienseken segíthet, akiknél nem váltak be a hagyományos hallókészülékek – közölte Rovó László professzor. A műtétet egy 74 esztendős nőn elvégző szakember elmondta, a kontinensen először ültettek be olyan, koponyacsontba ágyazott hallókészüléket, amely bőrrel teljesen fedett mágneses dokkoló egységgel kapcsolódik a külső beszédprocesszorhoz. Az eljárásnak köszönhetően nincs szükség a bőrön átnyúló rögzítő kapocsra, így a hallásjavító eszköz kívülről lényegében észrevehetetlen – magyarázta a tanszékvezető egyetemi tanár, hozzátéve, hogy az eszköz használata így kényelmesebb például úszás vagy fürdés közben is. A csontba ágyazott hallókészülékek olyan pácienseknél alkalmazhatók, akiknél a belsőfül ép, ám valamilyen okból a hangrezgések nem jutnak el oda. A beültetett eszköz a koponyacsonton keresztül továbbítja a belsőfülbe a mechanikus rezgéseket – mondta a szakember. Az új berendezés része annak a fejlesztési folyamatnak, amelynek célja, hogy előbb utóbb valamennyi hallásjavító eszközt a bőr alá beültetve, rejtve lehessen használni – fogalmazott a professzor. Terman Tibor, az eszközt forgalmazó Amplifon Magyarország ügyvezető igazgatója elmondta, a mágneses dokkoló egységgel ellátott hallókészülék a jövő év elején kerül kereskedelmi forgalomba, de a világ néhány kiválasztott klinikáján már alkalmazzák. A szakember szerint mivel nincs feltűnő külső nyoma a beavatkozásnak, az esztétikai szempontoknak köszönhetően a készülék használati értéke növekszik, és a páciensek kedvezőbben fogadják majd, mint a korábban alkalmazott megoldásokat. Magyarországon előreláthatólag évente 200-250 ember kaphat majd ilyen hallókészüléket. A beültetést a társadalombiztosítás finanszírozza – mondta az ügyvezető igazgató. MTI 2013. szeptember 10., kedd
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Felfordult a világ – az alkalmazkodáshoz eszközök kellenek
Playback színház az orvosképzésben
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
A Magyar Stroke Társaság XVIII. Kongresszusa és a Magyar Neuroszonológiai Társaság XV. Konferenciája. Absztraktfüzet5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás