Hírvilág

Csalódott rendszerváltók, hitetlen fiatalok

MAKKI Marie-Rose

2013. DECEMBER 29.

Nemrég mutatták be a Magyar lelkiállapot 2013 című kötetet a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatói, a kiadvány az idei Hungarostudy vizsgálatok eredményeit dolgozza fel. Az országos egészségfelmérésre 1988 óta több hullámban is sor került, legutoljára 2006-ban végezték el. A felnőtt népesség lelki és fizikai állapotát idén generációkra bontva is vizsgálták, s eszerint a legfiatalabb felnőttek, az úgynevezett Y-generáció tagjai (1981–1996 között születettek) érzik a legjobban magukat ma a bőrükben, míg az úgynevezett rendszerváltó nemzedék (1951–1964-ben születettek) a legelégedetlenebb, különösen anyagi téren.

Ennek egyik legkézenfekvőbb magyarázata Szántó Zsuzsa egyetemi docens szerint, hogy ez utóbbi fektetett a legtöbbet a rendszerváltásba, és várt a legtöbbet is attól, szükségképpen ők a legcsalódottabbak. A náluk idősebb korcsoport kicsit beletörődőbb, a fiatalabb viszont elégedettebb az életével. Megfigyelhető, hogy az életkorral lefelé haladva javul a felnőtt társadalom életminősége, erősödik az internethasználat és a fogyasztás-központúság, míg a szabálykövető beállítottság markánsan gyengül. Magyarországon az elsődleges generációképző hatást mindmáig a rendszerváltásnak, majd az internet elterjedésének tulajdonítják a szakemberek.
Az, hogy valaki miként pozicionálja magát a társadalmi egyenlőtlenségek rendszerében, nagymértékben kihat arra, miként látja egészségi állapotát, és jellemző, hogy a magyarok továbbra is rosszabbnak élik meg helyzetüket, mint amilyen az valójában. A kutatók vizsgálták a stresszkezelési képességet is, és felhívták a figyelmet arra, hogy szükség lenne a tanult, helytelen sémák korrekciójára, már csak egészségvédelmi szempontból is. 2006 óta a legszembetűnőbb változások egyike, hogy a munkahelyi stresszt átélők aránya 18-ról 29 százalékra emelkedett, és a munkahelyi bizonytalanság a felsőfokú végzettségűeket sem kíméli, holott az iskolázottság eddig ebből a szempontból védő hatással bírt. A munkahelyi stressz két jellegzetes oka az erőfeszítés–jutalom egyensúlyának hiánya, valamint a túlvállalás.

Másik jelentős változás az újból erősödő szekularizáció: 2006 óta egynegyedről egyharmadra nőtt a nem hívők aránya. Ez a folyamat minden korosztálynál megfigyelhető, bár mint arra Székely András kutató rámutatott, elsődlegesen érinti a városlakó, a fiatalabb és az iskolázottabb rétegeket. Korábban, 1995 és 2006 között folyamatosan nőtt a transzcendencia iránti igény a társadalomban, megduplázódott a maguk módján vallásosak aránya (32 százalék), illetve csökkent a nem hívők (26 százalék) és az egyházuk szerint vallásgyakorlók (23 százalék) aránya.

2013-ban megmaradt a maguk módján hívők egyharmados aránya, viszont a vallásgyakorlók aránya a felére csökkent, mégpedig a nem hívők és a vallásukat nem gyakorlók javára. Budapest a maga 43 százalékával toronymagasan vezet a nem hívők tekintetében, míg a vallásgyakorlók aránya nem mutat településtípusonkénti eltérést. Sőt, a rendszeres vallásgyakorlók főként a legalacsonyabb és legmagasabb végzettségűek közül kerülnek ki, s a diplomás hívők mondják a legnagyobb arányban (7 százalék) azt, hogy a vallás minden cselekedetüket befolyásolja.

A vallásosság védőfaktor szerepe továbbra is kimutatható az egészség, az általános közérzet, az élet értelmes voltába vetett hit, a depresszió, a szorongás, a párkapcsolati stressz vagy akár a szabálysértő magatartás tekintetében. A társadalomnak az utóbbi években jellemző elvallástalanodását egyébként más kutatások is alátámasztják, így a 15–29 éveseket vizsgáló Magyar Ifjúság 2012 című felmérés is rámutatott, hogy a fiatalok körében megnőtt a vallás iránti közömbösség, ebben a korosztályban a maguk módján vallásosak aránya is csökken. Az intézmények bizalmi rangsorában az egyházak a legalsó mezőnyben vannak, népszerűtlenségben épphogy megelőzik a pártokat és a kormányt.

Életcélok, értékskálák tekintetében a magyarok meglehetősen stabil képet mutatnak. Első helyen áll mindmáig az egészség megőrzése, s bár kicsit fontosabb lett a sikeres pénzügyek és a jó megjelenés kitétel, de az ideák szintjén hasonlóan fontosnak látszik a szeretet, az önismeret, a segítségadás, a fejlődés-tanulás vagy a jó kapcsolatok, melyek inkább elősegítik a szubjektív jóllétet, mint a külsődleges célok, például a gazdagság vagy a hírnév elérése.

A gazdasági válság nem vezetett a depresszió további növekedéséhez: a depressziós tünetek gyakorisága – a nemzetközi tendenciákkal összhangban – 2006-ig nőtt, de azóta stagnálás figyelhető meg az amúgy nagyon magas hazai arányok tekintetében. A lakosság 17 százaléka kezelésre szoruló depressziós, azaz közepes vagy súlyos tüneteket produkál, további 13 százalék pedig enyhébb tünetekkel küzd. Az érintettek több mint fele nem részesül kezelésben, amiben közrejátszik a megbélyegzéstől való félelem.

A Hungarostudy új kutatási területei között szerepeltek a 18–35 éves felnőttek párkapcsolattal, gyermekvállalással kapcsolatos elképzelései is. Az eredmények nagyrészt megerősítették a már ismert tendenciákat, így a halogatás jelenségét is: a többség a húszas életévek végét tartja ideálisnak a családalapításra. Jelenleg a korcsoport 61 százaléka él párkapcsolatban, alig egyharmada házas, és 30 százaléknak van gyermeke, akiknek a fele nem házasságból született.

Érdekes adat, hogy a felnőttek 31 százalékára jellemző csak a biztonságos kötődés, ami a harmonikus társas kapcsolatok alapja. A fiatal felnőttek számára a családfogalom egy emberpárt jelent, gyerekkel vagy anélkül, függetlenül attól, hogy házasok-e a felek, viszont az azonos nemű párok együttélését nem tartja családnak a korosztálybeliek 74 százaléka.

Más tekintetben is tovább él a tradicionális felfogás – legalábbis a fejekben –, a fiatalok közel 70 százaléka fontosnak tartja a házasságot, 80 százalékuk gyerekkel képzeli el az életet, és a családi munkamegosztás tekintetében is hagyományos szereposztást képzelne el. A tervezett gyerekszám még ideális, kettő fölött van, de a magasan képzettek tudják ezt a legkevésbé realizálni.

Miként Győrffy Zsuzsa egyetemi adjunktus utalt rá, a családfenntartó képesség elérése komoly stresszforrás a még nem házas férfiaknak is. A gyermekvállalásban kulcstényezőnek számít a biztos munkahely, s a további gyerekek vállalásában nagy jelentőséget kap a gyes, gyed, családi pótlék, mert ezek biztos jövedelemnek számítanak. Összességében elmondható az is, hogy a gyermekszámot jobban befolyásolják az anyagiak, mint magát a gyermekvállalást.


Forrás: Hetek
2013.12.27.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

A H1N1-vírus és a citokinvihar

Az eddigi halálozási adatok szerint főleg a fiatalokra és egészséges felnőttekre jelent komoly veszélyt a H1N1-vírus.

Agykutatás

Konferencia az alvászavarokról

Az inszomniák, alvászavarok, az alvás és epilepszia kapcsolatát vizsgálta a Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság Pécsett, éves szakmai konferenciáján. Arról is tárgyaltak, hogy mi lehet a fiatalok aluszékonyságának hátterében.

Gondolat

Nem tükörkép hasonmások Az ikrek világa

FAZEKAS Erzsébet

Az iker-testvérek számát 125 millióra becsülik a világon. Statisztikák szerint minden 333 szülésre esik egy olyan, amikor egy terhesség után két baba jön világra.

Gondolat

A fiatalok itthon tartása a legnagyobb gond! - Interjú dr. Oláh Attilával

A sebészeti beavatkozások jelentős részét centralizálni lehet és kell. Elsősorban az onkológiai jellegű, radikális műtétek esetében célszerű ez a szabályozás – mondta dr. Oláh Attila, a szakmai kollégium általános sebészet tagozatvezetője.

Gondolat

Az elmegyógyintézet csak ürügy - Horváth Csaba rendező a Száll a kakukk fészkére című előadásról

A székesfehérvári Vörösmarty Színház az egyik legizgalmasabb vidéki színház mostanában. Kiváló társulata magas művészi igényű, markáns, merész rendezésű, mégis széles közönség számára befogadható előadásokat játszik, számos műfajban. 2016 tavaszán mutatták be a Száll a kakukk fészkére című produkciót. Az előadás rendezőjével, Horváth Csabával beszélgettünk.