Huszonhét ország kutatóinak részvételével kétnapos nemzetközi konferenciát rendeznek Albert Camus francia író, filozófus születésének századik évfordulója tiszteletére csütörtökön és pénteken Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE). A tanácskozás központi témája Albert Camus európai fogadtatása lesz - mondta Horváth Krisztina, az ELTE francia tanszékének vezetője az MTI-nek. Az ELTE, az Egyetemközi Francia Központ, a Budapesti Francia Intézet, a Párizsi Magyar Intézet, valamint a Sorbonne Egyetem által közösen szervezett eseményen szó lesz többek között az egyes országokban megjelent Camus-művek fordításairól és kiadásairól, valamint a szerző intézményes megítéléséről. Horváth Krisztina kifejtette, hogy A pestis és a Közöny szerzőjének európai megítélésében nagy szerepet játszott A lázadó ember című írásának 1951-es megjelenése, amely a franciaországi és a nyugat-európai baloldal ellenérzését is kiváltotta. "Ebben a műben számol le Camus a nyugati kommunista pártokkal, a korabeli létező kommunizmussal, a diktatúrával és a totalitárius rendszerekkel" - hangsúlyozta a tanszékvezető, hozzátéve, hogy ekkorra vált a szerző számára nyilvánvalóvá, hogy a második világháború után a szovjetek és csatlós államaik diktatúrát építettek ki. Kitért arra is, hogy Camus 1956-ban kiállt a magyar forradalom ügye mellett, szolidaritásáról két kiáltványban is tanúbizonyságot tett. Szövegeinek retorikai keménysége nemcsak a magyarországi forradalomnak szólt, hanem saját csalódottságát is megfogalmazta bennük. Az 1930-as évektől Camus kitartott baloldali értékei mellett. Következetes erőszakellensége, valamint filozófiai megalapozottságú halálbüntetés-ellenessége állította őt szembe a hidegháború korának kommunista államaival. "A szokásos megbélyegző módszerekkel többek között polgári elhajlónak tartották, miután 1957-ben megkapta a Nobel-díjat, írói érdemeit ugyan elismerték, de gondolkodóként megkérdőjelezték szerepét" - tette hozzá a tanszékvezető. Az író megítélése Európában a rendszerváltozások idején fordult meg. "Camus ekkor olyan éthosszá vált, akire következetes baloldali értékei és antifasizmusa miatt a baloldaliak, a kommunizmus elleni bírálata miatt pedig a jobboldal egyaránt hivatkozhat" - emelte ki. Néhány éve Nicolas Sarkozy francia elnök azt is felvetette, hogy Camus hamvait a párizsi Panthéonban helyezzék el. November 4-én Jean-Francois Mattéi kortárs francia filozófussal Fázsy Anikó, A lázadó ember magyar fordítója beszélget Albert Camus és Magyarország címmel. 2013. október 16., szerda