Hírvilág

Nem csak a méretétől függ az agy teljesítménye

2011. AUGUSZTUS 15.

A különböző állatok agymérete szempontjából óriási különbségek vannak. A méhek agya csak 1 mg tömegű, a bálnák agyának tömege átlagosan 9 kg. Ezzel arányos az idegsejtek száma is. A méhek agyában egymillió sejtnél is kevesebb található, míg a bálnák idegsejteinek száma meghaladja a 200 milliárdot!

Az átlagos emberi agy tömege 1,25–1,40 kg, ez mintegy 85 milliárd idegsejtnek felel meg. Lars Chittka és Jeremy Niven brit kutatók azt vizsgálták, hogy milyen a kapcsolat van az agy nagysága és a gondolkodási képesség között.

Az agyállomány tömegének növekedése bizonyos helyzetekben kétségtelenül növeli a gondolkodási képesség színvonalát is, ám a nagyobb agyméret gyakran csak az idegrendszer bizonyos területeire vonatkozik. Főleg az érzékszerveket kiszolgáló agyközpontok növekedtek azoknál az állatoknál, melyek kiemelkedő érzékszervi képességekkel rendelkeznek, például rendkívüli a látásuk vagy a hallásuk.

Ugyanez vonatkozik azokra az állatokra is, amelyek a többi élőlénynél ügyesebben, pontosabban mozognak. A nagyobb agyterület célja a jobb, megbízhatóbb mozgáskoordináció. A kutatók szerint ezekben az esetekben az agy ténylegesen nem rendelkezik többletfunkciókkal, csak az ugyanolyan funkciójú idegpályák ismétlődnek gyakrabban, mint a többieknél. Ez azt jelenti, hogy az ilyen állati agyban (a látást példaként véve) a látott kép nem különbözik számottevően attól a képtől, melyet a kisebb, de sokkal részletgazdagabb agyterülettel rendelkező állatok látnak.
A méhek parányi agya képes fölfogni, hogy valami azonos-e vagy különbözik, és meg tudja különböztetni a szimmetrikus és a szabálytalan formákat. Ilyen szempontból olyan intelligens, mint például egy kutya, pedig lényegesen kevesebb idegsejttel dolgozza fel ugyanazt az információt.

A nagyobb állatoknak főleg azért kell több agyszövet, mert testük nagyobb mérete miatt több izomsejtnek vagy nagyobb térfogatú szerveknek a szabályozását kell végeznie. A nagyobb agy önmagában tehát nem garantálja automatikusan a gyorsabb, jobb gondolkodást.

Szemlézte: Balogh András, eLitMed.hu

Forrás: Current Biology, R995-R1008, 17 November 2009, doi:10.1016/j.cub.2009.08.023

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.