2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
A különböző állatok agymérete szempontjából óriási különbségek vannak. A méhek agya csak 1 mg tömegű, a bálnák agyának tömege átlagosan 9 kg. Ezzel arányos az idegsejtek száma is. A méhek agyában egymillió sejtnél is kevesebb található, míg a bálnák idegsejteinek száma meghaladja a 200 milliárdot! Az átlagos emberi agy tömege 1,25–1,40 kg, ez mintegy 85 milliárd idegsejtnek felel meg. Lars Chittka és Jeremy Niven brit kutatók azt vizsgálták, hogy milyen a kapcsolat van az agy nagysága és a gondolkodási képesség között. Az agyállomány tömegének növekedése bizonyos helyzetekben kétségtelenül növeli a gondolkodási képesség színvonalát is, ám a nagyobb agyméret gyakran csak az idegrendszer bizonyos területeire vonatkozik. Főleg az érzékszerveket kiszolgáló agyközpontok növekedtek azoknál az állatoknál, melyek kiemelkedő érzékszervi képességekkel rendelkeznek, például rendkívüli a látásuk vagy a hallásuk. Ugyanez vonatkozik azokra az állatokra is, amelyek a többi élőlénynél ügyesebben, pontosabban mozognak. A nagyobb agyterület célja a jobb, megbízhatóbb mozgáskoordináció. A kutatók szerint ezekben az esetekben az agy ténylegesen nem rendelkezik többletfunkciókkal, csak az ugyanolyan funkciójú idegpályák ismétlődnek gyakrabban, mint a többieknél. Ez azt jelenti, hogy az ilyen állati agyban (a látást példaként véve) a látott kép nem különbözik számottevően attól a képtől, melyet a kisebb, de sokkal részletgazdagabb agyterülettel rendelkező állatok látnak. A méhek parányi agya képes fölfogni, hogy valami azonos-e vagy különbözik, és meg tudja különböztetni a szimmetrikus és a szabálytalan formákat. Ilyen szempontból olyan intelligens, mint például egy kutya, pedig lényegesen kevesebb idegsejttel dolgozza fel ugyanazt az információt. A nagyobb állatoknak főleg azért kell több agyszövet, mert testük nagyobb mérete miatt több izomsejtnek vagy nagyobb térfogatú szerveknek a szabályozását kell végeznie. A nagyobb agy önmagában tehát nem garantálja automatikusan a gyorsabb, jobb gondolkodást. Szemlézte: Balogh András, eLitMed.hu Forrás: Current Biology, R995-R1008, 17 November 2009, doi:10.1016/j.cub.2009.08.023
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
„A beteg egyre gyakrabban találkozik majd azzal, hogy amikor a támogatott, és eddig viszonylag olcsó készítményéért bemegy a patikába, a korábbi óriási választékból csak egy-kettő maradt, aztán már egy sem. Az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az ellátási problémák száma és súlyossága, és az is érezhető, hogy a háttérben meghúzódó okok tendenciózusak” – nyilatkozta az eLitMednek Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci szakértő, aki beszélt a gyógyszerellátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.
Idegtudományok
Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.
A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.
Egészségpolitika
A közelmúltban elképesztő képek jelentek meg a hazai sajtóban egy határszéli szociális otthon ágyipoloska-fertőzöttségét bemutatva. A tudósítások egyöntetűen arról szóltak, hogy az elmúlt időszakban az ágyipoloskák az otthon különböző épületeiben, lakószobáiban általánosan elterjedtek, így a bemutatott jelenség valójában több száz ott élő (és dolgozó) ember életét keseríti meg, és már huzamosabb ideje. Nem csupán megkeseríti mindennapjaikat, hanem egészségüket is veszélyezteti. Mert az ágyi poloska (Cimex lectularius) a vérszívó poloskák családjába tartozva elsősorban emberek vérével táplálkozik, így súlyos betegségek terjesztője is lehet.
Randomizált, kontrollált klinikai vizsgálatok nem traumás agyállományi vérzésben
A középkorú agy
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
A Magyar Stroke Társaság XVIII. Kongresszusa és a Magyar Neuroszonológiai Társaság XV. Konferenciája. Absztraktfüzet3.
4.
5.
Egészségpolitika
A MOK és a MOSZ további lépéseket tesz a szakma és a biztonságos betegellátás érdekében
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás