Hírvilág

Beteg társadalom vagyunk – Interjú dr. Varga Gáborral

2011. SZEPTEMBER 13.


Készítettünk egy felmérést Győrben az egészségügyet igénybe vett betegek között. Kiderült, hogy az összes fekvőbeteg 54 százaléka alkoholproblémával küzd – mondta dr. Varga Gábor a szakmai kollégium addiktológia tagozatvezetője.

– Hogyan látja szakmája helyzetét?

Nincs rózsás helyzetben. A pszichiátria szétvált a neurológiától, évekig önállóságáért ment a harc. Az addiktológia ráépített szakvizsgaként önállósodott, az alkohológia és a narkológia és az összes szerfüggőség tudományaként. Az országban összesen 170- en tettek addiktológia szakvizsgát, de mindössze 100-an praktizálnak. Addiktológiai betegek kezelésére 95 aktív addiktológiai ágy és 400-450 krónikus ágy van az egész országban. Ezen kívül megelőző szolgálatok, hálózatok és civil szervezetek dolgoznak a betegekért. Ilyen például a Területi Általános Megelőző Addiktológiai Szakszolgálat, a TÁMASZ, mely korábban plusz pénzeket kapott munkájáért, de ma már nem kap ilyen támogatást. Jelenleg a teljesítményfinanszírozás mellett a gondozási bázispénzből élnek, de ez év végétől az is megszűnik, ezért kétséges a jövőjük – láttatta a jövőt dr. Varga Gábor a Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Egészségügyi és Szociálpolitikai Főosztály főosztályvezetője

– Milyen az alkoholbetegek ellátórendszere?

Készítettünk egy felmérést Győrben az egészségügyet fekvőbetegként igénybe vett betegek között. Kiderült, hogy az összes fekvőbeteg 54 százaléka alkoholproblémával küzd. Ötven százalékban az alkoholfogyasztás az oka a közlekedési baleseteknek, s az alkohol immunrendszert gyengítő hatása miatt a különféle betegségeknek is, mint pl. az epilepsziának, az egyes gasztroenterológiai betegségeknek, a hasnyálmirigy gyulladásnak, a májráknak, az ideggyulladás miatti látásproblémáknak, a vérképzőszervi betegségeknek, a felső légúti daganatoknak (ezen daganat típus 90 százalékban alkoholfogyasztók és dohányosok között fordul elő). Ugyanis a lymphociták jó daganatsejt felismerő funkcióját tönkre teszi az alkohol első bomlásterméke. Óránként 7 gramm alkoholt tud lebontani a máj károsodások nélkül. Ha ennél többet fogyaszt az illető, pl. 8 grammot, akkor már szabadgyökök szabadulnak fel és rontják az immunrendszer működését.

A túlzott alkoholfogyasztásnak döntő szerepe van a magyar lakosság egészségi állapotának romlásában. Ismert, hogy az ellátórendszer nem arányos az egészségromlás volumenével. Míg a jól prosperáló Svájcban magánklinikák működnek az alkohol megvonására. Magyarországon az előítéletek is akadályozzák az alkoholbetegek terápiára való hajlandóságát. Továbbá nem igazán alkalmas az ellátórendszer az alkoholbetegek kezelésére, pl. a demens betegekkel kell sok kórházban egy osztályra helyezni őket. És mivel mindig az akut betegeknek van elsőbbségük, ezért először a heveny pszichiátriai betegek kapnak kezelést, és háttérbe szorulnak a szenvedélybetegek. Hiányolom a tisztán csak addiktológiai osztályokat. Ezek működéséhez kell kidolgozni programokat.

Jellemző, hogy például 300.000 drogbetegre 300 rehabilitációs hely van. Nehézkes a gyógyszerelés is, mert pl. minden gyógyszeréért fizetni kell az alkoholbetegnek, ezekre a szerekre nem jár legtöbbször semmilyen támogatás vagy alig van kedvezmény. Nagyon jól bevált a beültetett gyógyszer, használatukkal tíz évig absztinensek voltak a betegek, visszailleszkedtek a társadalomba, dolgoztak. De mivel kicsi a gyógyszer árrése, a nagykereskedők már nem hozzák be az országba ezeket az intolerancia szereket. Így ezek az alkohol és a drog éhséget csökkentő gyógyszerek több mint 30.000 forintba kerülnek havonta a betegnek. Külföldi példák más megoldásokat mutatnak. Horvátországban például a heroinfüggők szintetikus heroin készítményt kapnak, melyet dekriminalizációs célból kiválthatnak nagyon kedvezményesen. A szubsztitúciós kezelésekre emellett más készítményt is használnak.

Magyarországon minimum 3000-5000 heroinfüggő van, s 800-1500 főnél kellene alkalmazni a szubsztitúciós terápiát, azaz a heroinéhes receptorok lekötését. A horvátországi terápia során a biztosító a beállított grammig fizeti a pótszert. Ha Magyarországon is alkalmaznánk ezt a megoldást, a betegek 50 százalékát kellene beállítani erre a terápiára, ahol 8 gramm kedvezményesen jár, e feletti pótszer ára pedig 16 grammot figyelembe véve hetente 8500 Ft lenne, azaz havonta 35000 Ft az absztinenciáért. Vannak olyan vélekedések, hogy az alkohol-és a drogfüggőnek ne fizessen a TB a kezelésért, fizessen ő maga, mert önmaga az oka betegségének. Véleményem szerint morális alapon nem lehet rangsort állítani a betegségek között. A zsíros étkezés, a dohányzás ártalmai is ugyanolyan súlyos betegségeket okoznak, mint az alkoholizmusé. Nem beszélve arról, hogy az alkoholforgalmazásnak óriási nemzetgazdasági haszna van, az 1990-es években 800 milliárd forint volt. Ennek egy részét terápiára kellene fordítani. Svájcban például akoholtized van, Magyarországon, ha jól tudom a 11. drogstratégia készült el, de előfordulhat, hogy nem fogják elfogadni, mert akkor cselekedni kellene és egyúttal finanszírozni a prevenciót.

– Melyek a legsürgetőbben megoldandó feladatok?

Javaslatokat tettünk az ellátórendszer működésére, az elvekre, a nagytérségenkérinti ellátóközpontokra. Javasoljuk, hogy legyen a nagytérségi központokban önálló addiktológiai osztály, a kisebb osztályok pszichiátriáin pedig addiktológiai részleg. A nagytérségi központok addiktológiai osztályai jogosultak lennének a heroin megvonásra, az intravénás használók terápiájára, a kettős kórképek kezelésére, vagy pl. a várandós droghasználók elvonási tüneteinek speciális kezelésére.

Viszont máig is hiányzik a negyedik progresszivitási szint, az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI). Molnár Lajos egykori egészségügyi miniszter megszüntette az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet (OPNI), ismertebb nevén a Lipótot, mely nemzetközileg tekintélyes kutató, oktató, szakmaszervező, terápiás intézet volt. Utcára került 250 orvos és 800 beteg, melynek társadalmi visszhangja alig volt.

– Hogyan képzeli el az addiktológia szakma jövőjét?

Ezt az intézetet más, kisebb struktúrában pótolni kell. Az OPAI lenne ez az intézet, melynek helyszínét és profilját ki kell alakítani. Ez az intézet lenne a legritkább addiktológiai betegségek ellátó központja is a pszichiátriai betegségek mellett, emellett részt venne nemzetközi kutatásban is. Ma a társadalomnak nagy kihívás a drog-, alkohol-, és játékszenvedély, melyre reagálni kellene a medicinának, átalakítani a hagyományos struktúrákat. Az OPAI-ban magasszintű diagnosztikai és laborháttér kell és vegyes funkciókra tanszéki csoportokat kellene létrehozni. Át kell szervezni a modern addiktológiai szakmát. A jövő egy országos karmester funkciójú intézmény létrehozása az addiktológiai szakma számára is. Továbbá meg kell erősíteni a félutas intézményekben a drog rehabilitációt, a szenvedélybetegek ellátó összes területeit. Sokat segítene a betegeken, ha munkahelyi központú rehabilitációkat is igénybe vehetnének. Nyugaton a cégek fizetnek az alkoholprevenciós programokért a munkatársaknak, melyekre itthon is volt próbálkozás. Ezeknek egy komplett stratégia részeként kell összeállni mint nemzeti addiktológiai programnak és finanszírozási hátteret is kell biztosítani kormányszinten.

– Hogyan lehetne megelőzni a kábítószer-használatot?

Vajon miért fordul elő narkóéhség a társadalomban? Nem túlzás az állítani, hogy beteg társadalom vagyunk, állandó a teljesítményvezéreltség, és a társadalom tagjai nem vagy csak nehezen bírják elviselni a kudarcot. Meg kell tanulni veszíteni is, 2.-nak, 3.-nak lenni a dobogón, elfogadhatóan. Belenyugodni, hogy akkor is jól csináltam, ha a 2. vagy 3. helyezést értem el. A társadalom egyes tagjaiban nagy a vágy és kicsi a tehetség, mely anémiás állapotot teremt. Ebben az állapotban az egyén úgy érzi, hogy a törvényes utak és vágyak közötti rést vagy távolságot csak az alkohol tudja betölteni. Továbbá túl sok az éhes, vágyódó ember, aki ki van éhezve vágyaira s ezért narkóval változtat tudatot, valósít meg álmot. Használja a tudatmódosító szereket, ha túl távoli a valóság a vágyaitól. Magyarországon kevés az embereknek a megküzdési stratégiájuk, a kemény hétköznapokban sokan most tanulják. Akik az utcára kerülnek, azok azt hiszik, hogy jön állam bácsi és segít nekik. A mentálhygiénének, az öngondoskodásnak kell a segítségükre sietni, hogy elérhető, reális célokat kövessenek vagy tűzzenek ki. Olyan mikroközösségeket létesítsenek, melyek pszichésen is támogatják tagjaikat.

– Mi a tagozat és a tanács feladata?

Megrajzolni az ellátórendszer vágyott struktúráját, meghatározni a progresszivitási szinteket, megírni a terápiás protokollokat, kidolgozni a terápiás modelleket a motivációs technikákra alkalmassá téve.

– Mi a véleménye a Semmelweis Tervről?

Jó általános váz, melyre rá kell rakni a szakmaspecifikus stratégiákat. Például elképzelhetetlen, hogy 3-4 évet várnak rehabilitációra a drogbetegek, hogy az alkoholbetegek nagy része kiszorul az ellátásból a teljesítményvolumenkorlát miatt.

Tervünk, hogy bővítsük a szakmai kollégium nemzetközi kapcsolatait a környező országokkal, mint Horvátországgal, Csehországgal, Romániával. Továbbá előrébb lépnénk a pszichoedukációban a mentálhigiénikusokal és a nővérekkel is együtt dolgozva. Ehhez fejleszteni kell az orvos képzési anyagokat is. Ma a diplomás nővér többet tud addiktológiából, mint az orvos. Az orvosi szakmán belül minden szakterületnek foglalkozni kellene az alkoholizmus szövődményeivel is. Az általános és a középiskolákban mindenkinek tanítani kellene a lélek működését, például a konfliktuskezelést, de akár a hitelfelvétel kockázatait is.

– Kérem, ismertesse röviden szakmai életrajzát és ejtsen néhány szót családjáról, hobbijáról!

A pécsi orvostudományi egyetemen végeztem 1977-ben. Végzéskor pszichiátriai témájú államvizsgát tettem és a bukovinai székelyek alkalmazkodási problémáit kutattam. Az egyetemi évek után biostatisztikával foglalkoztam, pedagógusok, bányászok neurózisát kutattam, elsajátítottam a pszichoterápia elemeit és az autogén tréning vezetését. Majd a győri Petz Aladár Megyei Kórház pszichiátriáján dolgoztam és neurológiai szakvizsgát is tettem. Majd addiktológiai szakvizsga következett és 33 éven át dolgoztam pszichiátriai osztályon, ebből közel 20 évet osztály és centrumvezetőként. Érdekelt az egészség-gazdaságtan és 15 évvel ezelőtt elvégeztem a közgazdaságtudományi egyetemet. A Széchenyi István Egyetem Egészségtudományi Tanszékén vagyok főállású tanár, továbbá oktatok a Nyugat-Európai Egyetemen a Wesley lelkészképző intézetben is. Szakmai témáim a pszichodrámavezető-képzés, a hadseregben végzett krízisintervenció, a humán segítők kiválasztási és kiképzési technikája.

Négy szakkönyvem jelent meg, az ötödik a krízismenedzsment (válságkezelés) témájáról. Szűkebb kutatási területeim a krízisintervenció, a telefonszolgálat, az öngyilkosság kutatása, a szervezetek, intézmények válságmenedzselése.

Három gyermekem van, egy fiú és két lány. A fiam Londonban építészmérnök, a nagyobbik lányom közgazdász a fővárosban, a kisebbik három hónapos.

Az idő nagyobbik részében Győr mellett lakunk egy gerendás faházban és onnan járok Budapestre dolgozni szinte naponta. Kedves elfoglaltságaim a síelés, vitorlázás, kenuzás, kertészkedés. Szívesen szervezek csoportokat kiránduláshoz, sporthoz, örömmel járok Erdélybe, akár szervezetfejlesztési tréningeket is tartani intézeteknek. Több alapítványban kuratóriumi tag vagyok és különböző egyesületekben önkéntesként dolgozom, jómagam is létre hoztam néhányat. Komolyan hiszek a civil szektor fontosságában.

2011. 09. 13.

Császi Erzsébet


Kapcsolódó anyagok: A munkahelyi drogprevenció Magyarországon csekély





A rehabilitáción spórolna a főváros




Civilizáció és betegségei – személyes konferenciabeszámoló




Készen van a nemzeti drogstratégia tervezete





A gyermek-addiktológiai ellátás megteremtését sürgeti az ombudsman







HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.