Hivatásunk

Továbbképzés nélkül nincs fejlődés

LÓRÁNTH Ida

2018. FEBRUÁR 20.

Hivatásunk - 2018;13(01)

A MESZK Felnőtt Országos Aneszteziológia- Intenzív Ápolási Szakmai Tagozatának taglétszáma természetéből adódóan kisebb, mint más tagozatoké, és területileg is szétforgácsoltabb a szerkezete. Az ezzel járó gondokról, a tagozat feladatairól és terveiről beszélgettünk Sebestyén Gáborral, az országos tagozat elnökével, aki a hétköznapokon a fővárosi Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház főápolójaként teljesít szolgálatot.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Hivatásunk

Fókuszban a „Megelőzés éve 2018-2019” - A szűrővizsgálat életet menthet!

KISS István, BALOGH Zoltán, DANKOVICS Gergely,

Az elmúlt esztendők nagyszabású munkája és sikerei után 2018-ban ismételten országjáró körútjára indul Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjának speciális szűrőkamionja. Sajnos a magyar népesség megbetegedési és halálozási adatai az elmúlt évtizedben nem mutattak számottevő javulást, sőt bizonyos betegségtípusok előfordulási gyakorisága folyamatosan növekszik. Ezért indult útjára ebben az esztendőben a „Megelőzés éve 2018-2019” elnevezésű kampánysorozat.

Hivatásunk

Mindig a beteg az első! - ez az év kiváló szakdolgozójának legfőbb tanítása

KUN J. Viktória

Murarik Helénát az isten is egészségügyi dolgozónak teremtette, el sem tudná képzelni, hogy ne ezzel foglalkozzon. Ápol, gondoskodik, ha egy napot nincs betegei mellett, hiányérzete van. A 2017-es Az év kiváló szakdolgozója cím kitüntetettje naponta 80 kilométert utazik oda-vissza munkahelye és otthona között. Hétből általában hat napot a kórházában tölt, betegklubokban önkéntes oktatást végez, és esze ágában sincs más országban keresni a boldogulást. Itt és így teljes az élete.

Hivatásunk

Legjobbjaink elismerése - díjátadó gála szakdolgozóknak

KUN J. Viktória

2017 decemberében ismét a Lurdy Házban került megrendezésre a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara díj átadó gálája, amelynek kere tében átadásra kerültek az „Év kiváló szakdolgozója”, az „Év elhivatott fiatal szakdolgozója” és az „Év kiváló szakdolgozói közössége” díjak, továbbá immáron hagyo mányosan itt köszöntötték azokat a 75, 80, 85, 90 éves kollégákat, akik kamarai tagsággal rendelkeznek és máig aktívan tevékenykednek.

Hivatásunk

A fizikai aktivitás pihenteti a lelket

LÓRÁNTH Ida

A betegágy mellett szolgálatot teljesítő ápolók fizikai és lelki terhei egyaránt súlyosak, amelyeket valamilyen módon oldani kell. Jaskó Attila, aki az Országos Onkológiai Intézet fej-nyak sebészeti osztály onkológiai szakápolójaként különösen nehéz területen dolgozik, sporttal, napi rendszeres testmozgással oldja a feszültséget.

Hivatásunk

Gerinctorna - Mozgás mindenkinek

JAKUS-KRUCHIÓ Éva

Az elmúlt pár napban közvéleménykutatást végeztem. Megkérdeztem az ismerőseimet, hogy kinek fájt a dereka vagy a háta mostanában. A válaszokból kiderült, hogy csaknem az összes válaszadó küzd valamilyen problémával. Hogy mit lehet a panaszok ellen tenni? Mozogni!

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Hivatásunk

Szájhagyomány útján terjedt a bábatudomány

HIDEGKUTI Alexa

Nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte, egészen a 19. század közepéig (vidéken még tovább), a nők általában otthon szültek, döntő többségében kirurgus vagy orvos segítsége nélkül. A szülés levezetője a bábaasszony volt. Többségében minden népesebb településen lakott legalább egy belőlük. A szakmai tudást, a speciális fogásokat családon belül adták tovább a következő generáció nőtagjainak.

Hivatásunk

Szakdolgozók nélkül nincs egészségügy!

TARCZA Orsolya

Egyre többen látják be, hogy a betegek gyógyításában nélkülözhetetlenek a szakdolgozók, ezért fontos, hogy a pályán tartsuk mindazokat, akik most a kórházakban dolgoznak, mint ahogy az is, hogy megmutassuk a fiataloknak, van innováció és előrelépés az egészségügyben is. Többek között erről is beszélt lapunknak dr. Ficzere Andrea, az egyik legnagyobb forgalmú fővárosi kórház, az Uzsoki főigazgatója, aki április óta a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnöki tisztét is ellátja.

Lege Artis Medicinae

Cardiovascularis prevenció 2021 – az Európai Kardiológiai Társaság 2021. évi irányelvei. Általános elvek

VÁLYI Péter, KÉKES Ede

2021. augusztus 31-én jelent meg az Európai Kardiológiai Társaság (European Society of Cardiology) „A cardiovascularis betegségek prevenciója a klinikai gyakorlatban” című irányelve. Az irányelv az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegségek kockázati tényezőit, azok felmérését, kezelését, a kockázatot befolyásoló faktorokat, a cardiovascularis betegségek társadalmi és egyéni szintű megelőzését tekinti át részletesen. A 2016-ban kiadott korábbi irányelv kor­sze­rűsítését az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegség kockázatának és a kezelés kedvező hatásának előrejelzésében az utóbbi időben bekövetkezett jelentős fejlődés, új gyógyszerek és terápiás célok megjelenése tette szükségessé. Jelentősen átalakult a kockázatfelmérés rendszere, amely újabban a halálos és nem halálos cardiovascularis események kockázatát 10 év távlatában, illetve élethossziglan együttesen jelzi előre. Az új irányelvben a kockázatbesorolásban a korábbinál jelentősebb szerepe van az életkornak. Részletesen bemutatjuk az egészséges, illetve a már bizonyított atherosclerosisos cardiovascularis betegségben, diabetes mellitusban és más speciális betegségekben szenvedő és állapotú személyek kockázatának felmérését és lépcsőzetes kezelését. Így a kockázati tényezők befolyásolásának kedvező hatása, a megnyert életévek élethosszig bemutathatók, ami elősegíti, hogy a beteg preferenciáit figyelembe véve, személyre szabottan, közösen döntsünk a beavatkozásokról és azok mértékéről.

Nővér

A kiégés összefüggése különböző szociodemográfiai és munkahelyi tényezőkkel a COVID-19 pandémia idején egészségügyi szakdolgozók körében

NÉMETH Anikó, IRINYI Tamás

Felmérni a 2020-as évre vonatkozóan az egészségügyi szakdolgozók kiégettségének mértékét, valamint ennek összefüggését különböző szociodemográfiai és munkahelyi tényezőkkel. A keresztmetszeti vizsgálat egy saját szerkesztésű online kérdőívvel történt 2021 elején. 1965 kitöltő válaszainak értékelése SPSS 23.0 statisztikai programmal, leíró statisztikával, Khi-négyzet és Kruskal-Wallis próbával készült (p<0,05). Eredmények: A megkérdezettek 46,7%-a mutatja a súlyos kiégés tüneteit. Az életkor, a családi állapot, az egészségügyi ellátás szintje, az egészségügyben eltöltött évek száma nincs összefüggésben a kiégéssel, viszont a bizonytalan jövőkép, a kereset változásának megítélése és a munkahelyi bizonytalanság szignifikáns összefüggést mutatott (p<0,000). Következtetések: Az egészségügyben dolgozók lelkiállapota fokozatosan romlik, melyhez valószínűleg a COVID-19 pandémia miatt kialakult helyzet is hozzájárul. A rossz lelkiállapotban lévők bizonytalannak érzik jövőképüket, munkájukat, mely ha így marad, a jövőben tovább nehezíti a betegellátást.

Nővér

Az asthma bronchiale hatása a mindennapi élet tevékenységeire serdülők körében

RÁCZ Viktória Kinga, HEGEDŰS Bianka Ágnes , SZEBENI-KOVÁCS Gyula , FERENCZY Mónika

Kutatásunk célja felmérni, hogy az asztmások fizikai aktivitása, alvászavarok, asztma kezelésének mértéke milyen összefüggésben vannak egymással, valamint megvizsgálni az életminőséget a fizikai aktivitás tekintetében. Kvantitatív, keresztmetszeti felmérésünket 2020–2021 között végeztük. Nem véletlenszerű, kényelmi mintavétel során a célcsoportunkat 14–18 éves korosztályú, pubertásban levő fiatalok körében határoztuk meg, akiknél minimum egy éve asthma bronchialét diagnosztizált kezelőorvosuk. Kizárásra kerültek vizsgálatunkból, akik nem töltötték ki megfelelően a kérdőívet vagy nem az adott korosztályba estek. Az adatgyűjtési módszerünk saját készítésű kérdőív, amelynek főbb kérdéskörei: szociodemográfiai adatok, fizikai aktivitással kapcsolatos kérdéskörök, tünetek, alvászavarok, asztma súlyossága. Az életminőség értékeléséhez mini-AQLQ-t használtunk. A statisztikai próbákat 2016-os Microsoft Excel és SPSS v24 program segítségével végeztük, az adatok elemzéséhez leíró statisztikát (átlag, szórás, minimum, maximum), kétmintás t-próbát, χ2-próbát alkalmaztunk. A válaszadók átlagéletkora16±1,51 év, 38% fiú, 62% lány (N=105). A fizikai aktivitás és a rohamok gyakorisága, alvászavarok között nincs szignifikáns eltérés (p>0,05). A nemek és az intenzív testmozgás hatására fokozódó tünetek között szignifikáns eltérést találtunk (p=0,02). A testnevelésórán aktívan résztvevők szignifikánsan súlyosabb asztmát mutattak eredményeink szerint (p=0,021). A mérsékelt és társadalmi tevékenységek, valamint a fizikai aktivitás között szignifikáns kapcsolat mutatkozik (p<0,05). A védőnői munkában megfelelő módszernek bizonyulhat az egészségnevelés, valamint az asztmás fiatalok pályaválasztásának segítése, illetve különböző sportok ajánlása, ami csökkentheti a fulladásos rohamok gyakoriságát.