Hírvilág

Beszélve gyógyítani

2014. JANUÁR 24.

Nem értettem semmit – mondja a legtöbb beteg, miután kilép a rendelőből, megállapítva, hogy orvosa oda sem figyelt rá. A következő találkozásnál aztán kiderül, nem szedte rendesen a tablettáit, és fittyet hányt az életmódtanácsokra. Közben a gyógyítás futószalagján már érkezik is a következő páciens, az osztályok mindennapjaiban pedig a korábbi évtizedek berögzült szokásai felülírják mindazt, amit az orvosegyetemeken a megfelelő kommunikációról egykor tanultak a medikusok. Mindezekről a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársai beszéltek a Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) nyolcadik alkalommal megrendezett, háromnapos Nemzeti Kongresszusán csütörtökön, Budapesten.

A betegek húsz százaléka ki sem váltja a felírt receptet. Tíz százalékuk ugyan elhozza a patikából a gyógyszert, de soha nem szedi be. A páciensek több mint fele maga dönti el, hogy megfelelő-e az orvos rendelte mennyiség, és az előírttól eltérően túladagolja, vagy aluldozírozza a szereket. Még rosszabb a helyzet az életmódtanácsok megtartásánál, ezeket a páciensek 80-90 százaléka nem fogadja meg – hívta fel a figyelmet előadásában dr. Pilling János, hozzátéve, hogy a gyógyítás betegegyüttműködésből eredő hatékonysága a megfelelő orvos-beteg kommunikációval nagymértékben javítható lenne.

A kategorikus kijelentések helyett kérdezzünk – javasolta szomatikus kollégáinak a pszichiáter. Amikor a beteg azt firtatja, nincs-e a gyógyszerek, hagyományos eljárások helyett természetes kezelési mód, az idegeskedés és az ellentmondást nem tűrő „nincs!” helyett ki kell deríteni, mi a páciens aggodalmainak oka, ezzel csitíthatóak a félelmek, és az ezekből eredő rossz együttműködés. A hipnoterápián alapuló szuggesztív kommunikációval – amely egyre nagyobb teret hódít az orvos-beteg kommunikáción belül – a kezelések pozitív hatásai erősíthetőek.


Kioktatás helyett


Gyógyítson meg az orvos! - ezzel a kívánalommal érkezik a betegek többsége a rendelőkbe. Hogy a jobbulás érdekében önmagának is tennie kellene, ez sokakban fel sem merül. Ez a hozzáállás javítható motivációs interjúval, segítségével kiselőadások és kioktatás helyett a páciens belső ösztönzőit tárhatja fel a gyógyító, ezekre támaszkodva a kezelésben. Ha a beteg eljut a felismerésig és cselekvésig, ám visszaesik, s újra dohányzik, vagy nem tudja tartani az előírt diétát, az orvosnak megszégyenítés helyett tanácsokkal kell segítenie betegét a tanulási folyamatban. Az egyénre szabott, hatékony kommunikáció Pilling János szerint rövidebb időt vesz igénybe, mint a hétköznapi, megszokott gyakorlat.

A pszichiátriában régóta alkalmazott módszerek átadása a szomatikus kollégáknak segít felkészülni az olyan, nem mindennapi helyzetek megfelelő kommunikációs kezelésére, mint az agresszív, ordibáló beteggel történő együttműködés, a szenvedélybetegek kezelése, vagy a szomatizáló páciensek ellátása. Mint a pszichiáter elmondta, a hazai háziorvosi gyakorlatban minden harmadik, a szakorvosi rendeléseken pedig minden második páciens szomatizáló beteg.


Halálosan rossz kommunikáció


Az etikátlan kommunikáció szakadékot teremt ember és ember, orvos és betege között. A jó kommunikáció etika nélkül veszélyes, míg az etika jó kommunikáció nélkül erőtlen – kezdte előadását dr. Kovács József, a Magatartástudományi Intézet Bioetika Részlegének vezetője.

A gyógyítás nem matematika, itt élni kell a bizonytalanság lehetőségével – mondta a bioetikus, aki szerint hangot kell adni a kétségeknek, ha hibát észlel egy orvos a beteg ellátásánál. Véleményüket sokan azért nem jelzik kollégáiknak, mert félnek, megromlik a kettejük közötti jó viszony. A hallgatást azonban a legtöbben beleegyezésnek gondolják, az akadályozott kommunikációba pedig akár bele is halhatnak a betegek.

Melyik medikus meri figyelmeztetni a tanársegédet, hogy mosson kezet két páciens ellátása között, miközben köztudott, hogy az iatrogén fertőzések száma jelentősen csökkenthető a megfelelő kézhigiéniával? – hozott példákat Kovács József arra, hogyan rombolja a túlméretezett hierarchia a kommunikációt. Bár az engedelmesség fontos a medicinában, a magyar egészségügyben túlzó mértékben van jelen. Míg az orvos-beteg viszonyban eltűnőben van a paternalisztikus kapcsolat, a hierarchia az orvos-orvos kapcsolatokban továbbra is meghatározó, és egészségtelen mértékben hatja át a képzést is.

Az egyetemeken tanult kommunikációs technikák a hétköznapokban, a mindennapi gyakorlatban, a fiatal orvosok szocializációja során elkopnak. Helyükbe lép az évtizedek óta kialakult szokások elfogadása, a túlzott tekintélytiszteletből eredő engedelmesség, amely magával hozhatja akár a saját morális elvekkel ellentétes cselekedetek végrehajtását is.

Rossz a híre Magyarországon a közérdekű bejelentőknek, pedig Kovács József szerint fontos lenne mindaz, amit elmondanak. Hiszen ahol az etikátlanság felüti a fejét, s nem irtják ki, ott hamarosan ellepi az egész intézményt, és meghatározó lesz az ellátó morális ökonómiájában. A betegek leggyakrabban a nem megfelelő hangnemre panaszkodnak, a leereszkedő, ezáltal az emberi méltóságot csorbító hangvételről szólt a legtöbb jelezés a betegjogi képviselők és az egykori Egészségbiztosítási Felügyelet felé is.


Hazudni, vagy nem hazudni?


Az utóbbi húsz év gyakorlatából hozott példákat a rossz kommunikációra dr. Hegedűs Katalin, az SE docense, a Magyar Hospice-Palliatív Egyesület vezetőségi tagja. Etikai, kommunikációs és jogi vetületei is voltak annak a hét évvel ezelőtti eseménynek, amelynek főszereplője egy nyolcvan esztendős, kompetens nőbeteg volt, aki hasi panaszokkal érkezett a kórházba. Háromheti, infúziós kezelést követően az osztály adminisztrátora közölte vele: mint daganatos betegnek, nem kell kórházi napidíjat fizetnie.

A tájékoztatás elmaradásának indokai voltak az időhiány, a beteg kora, és a kegyes hazugság. Utóbbi gyakorlatot leginkább a félelem szüli, amikor az orvos tart attól, hogyan reagál a beteg a rossz hírre. A felvilágosítási kötelezettség nem csak azért fontos, mert azt elrendeli az egészségügyi törvény, hanem azért is, mert meg kell adni a betegnek a méltó búcsú lehetőségét. Emellett a legtöbb haldokló megérzi állapota súlyosságát, ám magára marad a problémájával, és izolálódik.

A hazugság mérgezi az orvos beteg kapcsolatot, igaz, a gyógyítók nincsenek felkészítve arra, hogyan kezeljék a hasonló helyzeteket. Az orvosképzésben mindössze 34, az ápolók oktatására szánt 4600 órából pedig harminchárom órában foglalkoznak a fájdalomcsillapítással, a halállal és haldoklással, és az ehhez kapcsolódó témakörökkel.

A betegjogokat kívülről fújják a hallgatók, ám később, a gyakorlatban mégsem tudják alkalmazni azokat – folytatta Hegedűs Zsuzsanna egy tüdődaganatos, falusi, agresszív férfibeteg történetével, aki azzal a reménnyel ment haza a kórházból, hogy hamarosan járni, kertészkedni fog. Az elmaradt, nem megfelelő felvilágosítás hátterében a bizonytalanság állt: ki és mikor mondja el a betegnek mindazt, amit tudnia kell? Az tájékoztat, aki az adott beavatkozást elvégzi, illetve a kezelőorvos, aki a beteg ellátást irányítja – adta meg a választ a szakember, hozzátéve, hasznos lehet a hasonló esetekben olyan multidiszciplináris team felállítása, amelyben ápoló, pszichológus és szociális munkás is segíti az orvosok munkáját és a beteget.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2014-01-24

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Cukorban az igazság?

A HbA1c értékekben több százalékpontos eltérés is lehet két különböző laborban ugyanannál a betegnél.

Egészségpolitika

BETA—a beteg, az orvos, a hivatal és a hatóság találkozója

Információk első kézből - egyedülálló kezdeményezés az a tudásbörze, ahol a betegszervezetek egy egész napot tölthettek az egészségügy meghatározó képviselőivel, döntéshozóival. Megismerhették az EESZT részleteit, a betegjogok védelmének alakulását, az orvos szervezetek nyitottságát, vagy az OGYEI betegszervezetekkel való együttműködésének fontosságáról. A BETA (Betegszervezetek Akadémiája), az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete által létrehozott börze, szakmai támogatója az NBF (Nemzeti Betegfórum) és a BEMOSZ (Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége). A legfőbb célja, hogy könnyebbé és hatékonyabbá tegye az orvos-beteg kommunikációt.

PharmaPraxis

Kutatási trendek a gyógyszerészi kommunikációban

A gyógyszerészi kommunikációval foglalkozó kutatások főbb irányvonalait bemutató különszámot jelentetett meg a Pharmacy című, szabad hozzáférésű, negyedéves folyóirat. A lap szerkesztőségi közleményében Sofia Kälvemark Sporrong és Susanne Kaae foglalták össze a különszámban bemutatott legérdekesebb trendeket (Trends in Pharmacy Practice Communication Research).

Gondolat

Nem pirulát árul, a gyógyuláshoz járul hozzá

A szakállamtitkárság csak a konfliktusokat kezeli

Klinikum

A hosszú távú életkilátások egyeztetése

A terápiás irányelvek egyre nagyobb százaléka ajánlja a hosszú távú életkilátások figyelembe vételét az idősebbek preventív ellátásával kapcsolatos döntések meghozatalakor. Így pl. azokban az esetekben, amikor az életkilátás tíz évnél rövidebb, az irányelvek ellenzik a rutin rákszűrést és a cukorbetegek számára kevésbé intenzív glikémiás célt tűznek ki.