Hírvilág

Béremelés kell, de nem lesz

2011. AUGUSZTUS 15.

Bármit teszünk, késő, de nem lehet a nehéz helyzetre hivatkozni – vetette fel az egészségügyi bizottság szerdai ülésén Gyenes Géza (Jobbik) alelnök, aki szerint azonnali megoldást kell találni arra, hogy itthon tartsák az orvosokat, s vonzóvá tegyék a pályát. Ennek útja a bérek emelése, ezért egyéni képviselői indítványt nyújtott be független képviselőtársával, Pősze Lajossal együtt az azonnali fizetésemelésre. Míg korábbi javaslatukban még 100 milliárd forintot pumpáltak volna a rendszerbe erre a célra, amely az orvosoknak egységesen százezer, a szakdolgozóknak 40-60 ezer forint havi pluszt jelentett volna, addig mostani javaslatukban már összeg sem szerepel. Az egészségügyi bizottság tárgysorozatba vette a javaslatot, mert mint többen elmondták, az ágazatban dolgozók helyzete megér annyit, hogy beszéljenek róla a Parlamentben.

A bizottság ülésére érkező Szócska Miklós a bérrendezéssel foglalkozó napirendnél nem volt jelen, hiszen országjáró körútjának tapasztalatairól készült beszámolni a grémiumnak. Ennek ellenére a bizottsági tagok visszautaltak az ülés előző témájára, s az egészségügyért felelős államtitkár megismételte, jelen helyzetben nincsen mód a fizetések emelésére, arra csak a struktúraátalakításból, intézmények összevonásából remélt megtakarítást lehet majd fordítani.

A bizottság tagjai szerint aggasztó az ágazatban az utánpótlás helyzete, a fiatalok számára nem vonzó a pálya, perspektívátlan a helyzet a mostani dolgozók számára is, ám míg egyes képviselők szerint egységes emeléssel kell orvosolni a helyzetet, addig mások azt mondták, differenciáltan kell ezt megtenni.

A bizottság alig egy hónapja kinevezett új, fideszes alelnöke, Jánosiné Dr. Bene Ildikó azt hangsúlyozta, hogy az ágazat helyzetének egyik sarkalatos pontja valóban a dolgozók egzisztenciális helyzetének javítása, ám a másik a működés ellehetetlenülésének megakadályozása. Kovács Tibor (MSZP) vele szemben azt mondta, a kormány vagy nem tud, vagy nem akar erről a kérdésről beszélni, mert lehet ugyan komplex terveken gondolkodni, de akkor nem lesz egyhamar megoldás, pedig itt azonnal lépni kell. Szerinte egyébként a mostani vezetés annak a „levét issza”, hogy a szociális népszavazással megakadályozták a vizitdíjak beszedését. Ez az összeg azóta is hiányzik a rendszerből.

Az LMP-s Szilágyi László arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány minden dokumentumban és fórumon elismerte, hogy megalázóan alacsonyak a fizetések az ágazatban, ugyanakkor érdemben eddig semmit nem tett a bérrendezés érdekében. Szerinte is differenciált emelés kellene: az elszegényedő, és rossz népegészségügyi mutatókkal rendelkező térségekben kellene a legmagasabb fizetéseket adni.

Az ülésre érkező Szócska Miklós államtitkár röviden foglalta össze országjárása eredményeit, a legfontosabbnak azt tartotta, hogy most nem „kapacitásszervezési boszorkánykonyhában” készítik elő az átalakításokat, hanem párbeszéd folyik az ágazat szereplőivel: intézményfenntartókkal, dolgozókkal egyaránt.

Bár a tavaly év végi konszolidációval enyhült a szorongató helyzet, de ennek ellenére az egészségügy a „fenntarthatóság határán billeg”. Megismételte ugyanakkor, hogy méretgazdaságossági átalakításokkal felszabadíthatóak a tartalékok a rendszerben, amelyeket a béremelésre lehet fordítani. A gazdasági válság társadalmi hatásai a kollégákon csapódnak le, akik így mély depresszióban vannak, ennek ellenére változtatásra kész partnerekkel találkozott az országjárása során.

„A konkrét lépéseknél már nem partnerek, hanem szakmai és politikai ellenlábasok lesznek” – jósolta Kovács Tibor (MSZP) a beszámolót követően, míg Szilágyi László arra figyelmeztetett, a Semmelweis Tervben is leszögezték: a térségi kórházak vezetői között számítanak vitára. Gyenes Géza alelnök viszont Mátyás királyhoz hasonlított Szócskát, s azt mondta, több valós véleményt ismert volna meg az államtitkár, ha álruhában vegyül el a dolgozók között. Ismét hangsúlyozta azt a korábbi véleményét, hogy nem a helyzet felmérésével kellene foglalkozni lassan egy éves kormányzás után, hanem a megoldáson kellene dolgozni. Sérelmezte, hogy egyes szervezetek, így a Magyar Orvosi Kamara képviselőt az államtitkárság nem hívták meg a roadshow állomásaira.

„Ide állok Önök elé, nem titkos szeánszokon hozzuk a döntéseket, hanem az érintettekkel együtt próbálunk megoldásokat keresni” – válaszolt Szócska a kritikusoknak. Mint mondta, tiszta tudattal vállalkozott a reform menedzselésére, s nem fog a nehéz válaszok elől elfutni. Ez alatt a kilenc hónap alatt módszeresen haladtak előre, de a rendszer, mint „beteg” felnyitásakor „áttétes daganatot találtak”. Ennek ellenére nem kegyetlen módon, rendeleti szabályozással akarja megoldani a helyzetet, de az igazságokat kimondják, a kemény válaszokat megadják.

eLitMed.hu, T.O.
2011-03-09

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma