Hírvilág

A palliatív kezelés javítja az életminőséget

2011. AUGUSZTUS 15.

A JAMA-ban közölték az egyik legelső véletlen besorolásos, kontrollos vizsgálatot, amelyben a daganatos betegeken végzett palliatív beavatkozások hatását mérték. A palliatív ellátás beváltotta a hozzá fűzött reményeket:
klinikailag jelentős mértékben javította a betegek életminőségét és a hangulatukat, bár az alapbetegség tüneteit nem befolyásolta.

A palliatív ellátás elsődleges célja a betegek és családtagjaik életminőségének az optimalizálása. A palliatív ellátásra vonatkozó klinikai gyakorlati irányelvekben is az életminőség kérdéseire összpontosítanak, beleértve a szenvedés enyhítését, az orvosi döntéshozatal segítését és a gyászoláshoz nyújtott tanácsadást. Kevés adat igazolja azonban az irányelvek alkalmazásának kedvező hatásait.

Most amerikai szerzők vizsgálták a palliatív ellátás hatásait az onkológiai kezelésben, 322, újonnan diagnosztizált, előrehaladott, rosszindulatú daganatban szenvedő beteg esetében. A betegek egyik csoportja véletlen besorolás szerint csak szokásos ellátást kapott, a másik csoport ezen kívül a Project ENABLE (Educate, Nurture, Advise, Before Life Ends) alapján kidolgozott palliatív kezelésben is részesült. A palliatív ellátásban részesülő betegek tanácsokat és támogatást kaptak telefonon speciálisan képzett ápolóktól, négy hétig hetente, aztán pedig havonta.
A szokásos ellátásban részesült csoportban nem került sor ilyen segítő telefonbeszélgetésekre, azonban a betegek igénybe vehettek minden rendelkezésre álló onkológiai és támogató szolgálatot, köztük egy interdiszciplináris palliatív ápolási munkacsoport szolgáltatásait is.

A palliatív ellátásban részesült betegek csoportjában magasabbnak találták az életminőség-pontszámot, és a betegek kisebb valószínűséggel szenvedtek depresszióban, mint a csak a szokásos ellátásban részesülők. A csoportok között nem különbözött szignifikánsan a tünetek súlyossága, a túlélés és az egészségügyi szolgáltatások igénybe vétele (a kórházban, illetve az intenzív osztályon töltött napok száma, a sürgősségi osztály felkeresése és a daganatellenes kezelés).

Az úttörő vizsgálat eredményei szerint az életminőség és a hangulat a palliatív intervenciók hatására nemcsak statisztikailag szignifikánsan, hanem valószínűleg klinikailag is jelentős mértékben javult, ugyanis az életminőség mérőszámai a csoportok között több mint egy standard hibányi mértékben különböztek.

A palliatív ellátás egyik legfontosabb célja a tünetek enyhítése, de akárcsak a korábbi vizsgálatok többségében, ebben a vizsgálatban is úgy tűnt, hogy ezt a célt nem sikerült elérni. Ez valószínűleg annak tulajdonítható, hogy a betegek a vizsgálat kezdetekor sem szenvedtek nagyon súlyos tünetektől, tehát a betegek a tünetek kezelése tekintetében megfelelő terápiában részesültek a vizsgálat keretein kívül is.


Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid

Forrás:
JAMA 2009 Aug 19; 302:741.

Kapcsolódó anyagok:
Kezelés az élet végén. LAM 2003;13(5)

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

A patient-reported outcome szerepe a psoriasis kezelésében - A Figyelő 2015;2

WIKONKÁL Norbert

A psoriasis bőrtünetei szemmel láthatóak, emiatt nagyon jelentősek a betegség pszichés vonzatai. Az utóbbi években számos tanulmány eredménye bizonyította, hogy az életminőség-csökkenés mértéke eléri a súlyos szívbetegségben, cukorbetegségben vagy egyéb krónikus betegségben szenvedők életminőség-romlását.

Gondolat

Az érzelmek szerepe a tudományos kutatásban - videointerjú Mérő Lászlóval

BME-TMIT szemináriumi előadása után Mérő Lászlót az érzelmek tudományos kutatásban betöltött szerepéről kérdeztük. Az emberi hangulatok és érzelmek a tudományos kutatások összetett folyamataira is hatással vannak.

Gondolat

Mégis kinek az élete? -- beszélgetés a Centrál Színházban az eutanáziáról

A Centrál Színház nagysikerű előadása, a Mégis kinek az élete? után orvosok és színészek vitatták meg az eutanázia napjainkban is folyamatosan vihart kavaró kérdéseit 2011. december 7-én.

Klinikum

Mire is van szüksége a távolodónak?

A végstádiumba érkező páciens, a krónikus, gyógyíthatatlan betegséggel küzdő, vagy demens beteg szenvedése nem a szavak szintjén csökkenthető. A velük töltött együttérző kapcsolatban –Miller megfogalmazásában: reflektív támogatóként- rávezeti őket arra, hogy mi jelenti számukra a legmegfelelőbb étket és azt kínálja föl nekik ehető táplálék, vagy illatokból, érintésekből, kedves látványból, hangokból álló szimbolikus falatok, vagy éppen csönd formájában, melyek érzéki-esztétikai örömet okoznak a távozónak.

Klinikum

Tisztelt Kollégák! - A Figyelő 2016;1

NAGY György

A gyulladásos reumatológiai kórképekben a betegeink életkilátásait és élet mi nőségét jórészt a cardiovascularis (CV) rizikó határozza meg. A bővülő terápiás fegyvertár birtokában egyre több kísérletes és klinikai kutatás irányul a szisztémás autoimmun betegségek és a CV kórképek sokrétű kapcsolatának vizsgálatára, továbbá szakmai ajánlások is segítik a napi klinikai döntéshozatalt.