Hírvilág

Az idősek antikolinerg kezelése dementiát okoz

2011. AUGUSZTUS 15.

Francia kutatók kimutatták, hogy az otthonukban élő idős személyek csoportjában az antikolinerg szerekkel való tartós kezelés nemcsak átmenetileg, hanem hosszú távon is rontja a kognitív teljesítményt, és növeli a dementia kockázatát.

Az antikolinerg szerekről régóta ismert, hogy idős személyekben akut mellékhatásként – a jellemző székrekedésen és vizeletürítési nehézségen kívül – kognitív zavarokat és akár delíriumot is okozhatnak. Most a Franciaország három városában végzett 3-City Study kutatói arra keresték a választ, hogy vajon az éveken keresztül antikolinerg hatású gyógyszereket szedő személyek gyakrabban betegednek-e meg dementiában, mint az ilyen szert nem szedők.

A vizsgálatba 65 év feletti, dementiában nem szenvedő időseket vontak be, akiket a kezdeti kivizsgálás után 2 évvel, majd 4 év múlva újra megvizsgáltak. A kognitív képességeket a besoroláskor és az ellenőrzések alkalmával is a beszéd folyamatosságát mérő teszt, a vizuális motoros képességeket felmérő teszt és a Mini-Mental State vizsgálat segítségével határozták meg. Az ezek eredménye alapján felmerült gyanú esetén a végleges diagnózist egy független bizottság állította fel. Az alanyok gyógyszerszedését úgy mérték fel, hogy tételesen rákérdeztek az összes antikolinerg hatású gyógyszerre, és lehetőség szerint a választ ellenőrizték is a gyógyszer vagy a vény megtekintésével.

A betegek 14,6%-a szedett antikolinerg hatású gyógyszert legalább egyszer a vizsgálat folyamán, 4,6%-uk pedig legalább két éven keresztül (a besoroláskor és a két év utáni ellenőrzéskor is). A leggyakoribb ilyen szerek közé tartoztak a következők (a gyakoriság sorrendjében):

– triciklikus antidepresszánsok (amitriptylin, clomipramin stb.),
– a gastrointestinalis motilitást csökkentő szerek (alverin stb.),
– vizeletinkontinencia elleni szerek (oxybutinin stb.),
– H1-antihisztaminok (flunarizin, promethazin stb.),
– anxiolyticumok (hydroxizin stb.),
– antiarrhythmiás szerek (disopyramid),
– antiepileptikumok (carbamazepin),
– antipszichotikumok (levomepromazin stb.).

Az elemzésben csak azt tekintették tartós antikolinerg-expozíciónak, ha a beteg a vizsgálat kezdetekor és a két évvel későbbi ellenőrzéskor is szedett ilyen szert. Ebben a csoportban a dementia kockázata 65%-kal magasabb volt, mint az antikolinerg hatású gyógyszerrel nem vagy csak rövidebb ideig kezelt betegek esetében. A dementia az esetek többségében az Alzheimer-kór diagnosztikai kritériumainak felelt meg.

A szerzők maguk is megkérdőjelezik, hogy az antikolinerg hatású gyógyszerek tartós alkalmazása tényleg növeli-e a dementia vagy az Alzheimer-kór kockázatát, vagy ebben a vizsgálatban csak e szerek akut hatása érvényesült, ugyanis bizonyított, hogy előfordulhat a dementia téves diagnosztizálása antikolinerg gyógyszer hatása alatt álló idős személyek esetében.

Legalább ennyire valószínű azonban, hogy az antikolinerg hatású a gyógyszerek kifejtenek hosszú távú hatást, például az idegsejtek egymás közötti kapcsolatait és a túlélésüket befolyásoló trofikus faktorok révén. Mindenesetre a többi esetleges mellékhatás mellett nem szabad megfeledkeznünk a kognitív teljesítmény romlásáról sem, ha antikolinerg hatással (is) rendelkező gyógyszert rendelünk idős betegeknek.

Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid

Forrás: Arch Intern Med 2009 Jul 27; 169:1317.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Dementia-ellátás a COVID-19 járvány idején

A SARS-CoV-2 vírus agresszív terjedésével a halálos áldozatok száma világszerte növekszik. Nemzetközi adatok alapján a legtöbb halálos fertőzés az idősebb korosztályban történik, akiknél gyakran valamilyen más egészségügyi probléma is fennáll.

Agykutatás

Egészséges életmód és a dementia kialakulásának esélye

Az egészséges életmód ellensúlyozza a genetikai prediszpozíció hatását, és a kognitív tartalék még pathologiás agyi folyamatok megléte esetén is csökkenti a demencia-kockázatot.

Hírvilág

Antihipertenzívumok és demencia

Egyes vérnyomáscsökkentő gyógyszerek csökkenthetik a demencia kialakulásának kockázatát - közölték amerikai kutatók.

Egészségpolitika

Új algoritmus érzékeli az Alzheimer-kór korai jeleit

Az Alzheimer-kór előfordulásának várható jelentős növekedése a magasabb várható élettartam miatt, a modern társadalmak egészségügyi rendszereinek egyik legnagyobb jövőbeli kihívása világszerte. Az Alzheimer-kór jelentős változásokat okoz a tevékenységek időbeli szerkezetében, s ez hátrányosan befolyásolja a mindennapi tevékenységeket. A rendellenes mozgásos viselkedés, és az alvás-ébrenlét ciklus degenerációja a súlyos viselkedési tünetek között van. A korai felismerés, és még inkább az ilyen viselkedések előre jelzése lehetővé teszi a gyors beavatkozásokat, amelyek célja, hogy késleltessék a tünetek megnyilvánulását vagy súlyosbodását, és ezáltal csökkentsék az egészségügyi intézményekben való ellátás szükségességét, vagy legalábbis gyakoriságát/folyamatosságát.

Hírvilág

Okosabbak leszünk az E-vitamintól?

A nagy dózisú E-vitamin mérsékelten lassítja a funkcionális hanyatlást a halálozás járulékos növelése nélkül, de ennek klinikai jelentősége tisztázatlan.