2017. FEBRUÁR 14.
Szöveg nagyítása:
Az orángutánok kommunikációját megfigyelő kutatók szerint az ember egyik legközelebbi rokonának hangjai rávilágítanak az emberi beszéd eredetére és fejlődésére. Adriano Reis e Lameira, a Durhami Egyetem kutatója 48 orángután csaknem ötezer "csókszerű hangját" rögzítette és elemezte. Véleménye szerint az állatok ezeket az összeszorított ajkakkal képzett, mássalhangzószerű hangokat kombinálják különböző üzenetek közlésére. A megfigyelés betekintést enged abba, hogyan formálták első szavaikat az emberek ősei. A szakértő és kollégái eredményeiket a Nature Human Behaviour című szaklapban mutatták be. Több ezer órányi hanganyag kielemzése után a szakértők megállapították, hogy az állatok számos különböző információt építettek be a cuppanó hangba. A szakértők szerint ez ahhoz hasonló, mint amikor az emberek több szót használnak ugyanarra a dologra. "Úgy tűnik, biztosra akartak menni abban, hogy az üzenet megérkezik, ezért ugyanazt az üzenetet különböző hangkombinációkkal is elküldték" - vélik a tudósok. "Az emberi nyelv rendkívüli módon fejlett és komplex, gyakorlatilag bármilyen információt képesek vagyunk hanggá alakítani. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a szavak valamilyen kezdetleges előhangokból váltak komplex üzenetekké. Az orangután hangjait gyakorlatilag egyfajta időgépként használtuk, visszamentünk abba az időbe, amikor őseink azokat a hangokat használták, amelyek később mássalhangzókká és magánhangzókká váltak" - mondta Reis e Lameira. A kutatócsoport azért a csókhoz hasonlóan képzett hangokat használta, mert sok mássalhangzóhoz hasonlóan ezek is elsősorban az ajkak, a nyelv és az állkapocs mozgásával képződnek, nem a hangok használatával. A nyelv evolúciójában a magánhangzószerű majomhangok kutatásához képest a mássalhangzók tanulmányozása jóval bonyolultabb. Serge Wich, a liverpooli John Moores Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője szerint azonban ezek fontos alkotóelemei a nyelv fejlődésének. Kiemelte: a legtöbb nyelvben jóval több a mássalhangzó, mint a magánhangzó. Forrás: MTI MTI 2017. február 9., csütörtök 15:20
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
Idegtudományok
Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.
A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.
Egészségpolitika
Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.
A táplálkozás filogenetikai szemlélete
Digitalizáció az egészségügyben: a 65 éven felüli betegek és orvosok digitális egészséggel kapcsolatos használati szokásai, attitűdjei és igényei Magyarországon
Addikció és szégyen
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
Klinikum
Véletlen folytán, egy egyszerű vérvétellel derülhet ki az egyik legsúlyosabb gyerekbetegség3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás