Hírvilág

Az elvándorló rezidensek sem paraziták

2011. AUGUSZTUS 15.

A „lóvét” még nem tudja „virítani”, de amit adminisztratív eszközökkel megtehet, azt meg is teszi az egészségügyi államtitkárság a rezidensek helyzetének javítására. A Parlament egészségügyi bizottságának kedd délutáni ülésén a képviselők azt is firtatták, hogy a „rezidens bomba” miért éppen a Fidesz kormányzásának idején robbant fel, ahogyan a hozzászólásokból az is kiderült, hogy egyesek szerint a Magyar Orvosi Kamarának (MOK) főszerepe van a fiatal orvosok elvándorlásában, akik nem paraziták, csak boldogulni szeretnének.

Ahogyan még vagonrakodást is vállaltak 25 évvel ezelőtt az orvostanhallgatók, a mostani rezidenseknek is dolgozniuk kellene a tanulmányaik mellett – jegyezte meg az ülésen Heintz Tamás (Fidesz). Papp Magorhoz, a Magyar Rezidens Szövetség elnökéhez intézett szavaiból az is kiderült, a fiatal orvosok nem számíthatnak több pénzre, hiszen az egészségügy költségvetésének felét hitelből fedezi az állam, s abból nem tudják biztosítani a béremelést. Arra csak egy másik ágazattól lehetne pénzt elvenni, de nem biztos, hogy ezt a társadalom tolerálná.

Mindezt azok után mondta a kormánypárti honatya, hogy a grémium meghallgatta Szócska Miklós ágazatért felelős államtitkár beszámolóját a rezidensek helyzetéről azon az ülésen, amelynek napirendjén eredetileg az ágazati humán erőforrás körülményeiről folyt volna a diskurzus, ám úgy tűnt, az egyelőre túl nagy falat lenne, így néhány órával a tanácskozás megkezdése előtt módosították a tervet, s csak a gyakorló orvosok problémái kerültek megvitatásra.

„Napirenden kell tartani a témát, nem pedig elfutni előle, bár az elvándorlás nem új keletű probléma, már évekkel ezelőtt is voltak jelei” – kezdte beszámolóját az államtitkár, aki hozzátette, sokat tud a rezidensek helyzetéről, ismeri az optimális bérigényüket, ahogyan azzal is tisztában van, hol és hogyan szeretnének dolgozni. Azonban szerinte nem csupán az anyagiakon kell javítani, hanem a képzés és a szakképzés minőségén is, amelyhez a III.-IV. negyedévben uniós pályázatokból rendelnének forrást.

Anyagi hozzájárulás is lesz

Az államtitkárság elzárkózik a korábbi ágazati vezetők cinikus hozzáállásától, mely szerint menjenek csak el a magyar szakorvosok külföldre, hiszen ha hiány lesz munkaerőben, akkor hajlandó lesz a piac megfizetni a szakembereket. Most inkább egy rugalmasabb, ésszerű szabályozási rendszeren dolgoznak, hiszen „ostoba szabályok miatt egyetlen embert sem veszíthetünk el” – mondta Szócska Miklós.

Megszüntették a röghöz kötést, eltörölték a korábban felállított pályázati rendszert, a minisztérium előre, szakmákra lebontva határozza meg a rezidensi keretszámokat, mód van a szolgáltató- és akár a szakmaváltásra is az új rendszerben – sorolta eddigi intézkedéseiket Páva Hanna helyettes államtitkár. A jövőben készülnek arra, hogy elismerjék: a szakorvosképzésben részt vevő gyakorló orvosoknak költségeik is vannak, így évente 100 ezer forintnyi hozzájárulást ad majd az állam a rezidenseknek a lakhatáshoz, utazáshoz, amelyet utólag, az első év után igényelhetnek.

Míg jelenleg a tutorok és a mentorok nem érdekeltek abban, hogy oktassák a rezidenseket, így anyagi ösztönzőként előbbiek – 3 rezidens oktatása mellett – 90 ezer, utóbbiak 5 tutor felügyeletéért 26 ezer forintos bérkiegészítést kapnak majd, amely „az eddigiekkel ellentétben el is jut hozzájuk”. Az ellátási egyenlőtlenségek kiegyensúlyozására a későbbiekben nem országos, hanem megyei szinten határozzák meg a hiányszakmákat, amelyek választása esetén továbbra is jár az 50 százalékos bérpótlék.

Míg korábban a bérpótlék nem minden esetben jutott el a hiányszakmát választó kollégáihoz, ma nem tud olyan munkahelyről, ahol azt ne folyósítanák – jegyezte meg ennek kapcsán Papp Magor, aki Heintz Tamás képviselő vagonrakodásos felvetésére elmondta azt is, egy-egy rezidens képzése 3 millió forintos terhet ró a családi kasszára, így a szakorvos jelöltek ma is vállalnak munkát tanulmányaik mellett. A szakmaiságról szólva elmondta, jelenleg nem szakképzés, hanem önképzés folyik a rendszerben, így ezen a területen valóban változtatásokra van szükség.

Politikai érdek?

A rezidensek helyzete évek óta rossz, sem anyagiakban, sem körülményeik javításában nem jeleskedtek az eddigi vezetők, így érdekes, hogy miért éppen most, a Fidesz kormányzása alatt robbant fel a rezidensbomba – ezt Hollósi Antal (Fidesz) firtatta, célozva arra, hogy valamiféle politikai lobbi érdekek mentén elégedetlenkednek a fiatal orvosok. Papp Magor erre úgy reagált, a korábbi években valóban voltak demoralizáló hatású szakmapolitikai intézkedések, amelyek kiszámíthatatlanná tették a pályát, ám a jelenlegi helyzet valóban nem a mostani kormány okozta, sőt ez igyekezett a hibákat orvosolni.

Ugyanakkor az elmúlt néhány évben oly mértékben felgyorsult az elvándorlás, hogy az már-már az ellátást is veszélyezteti. „Nézhetjük tétlenül, hogy ez a folyamat végbemegy, de meg is harcolhatunk az itthon maradásért” – mondta a Rezidens Szövetség elnöke, aki elmondta, 2013-ra 25 ezer fő alá csökkenhet az aktív orvosok száma, akik már nem fogják tudni ellátni a betegeket.

Kellemetlen perceket élhetett át az ülésen jelenlévő MOK elnök, Éger István, hiszen többen is azzal vádolták a kamarát, hogy segíti az uniós munkaerőpiac nyitottsága miatt működő „agyelszívást”. A rezidensekhez a külföldi álláslehetőségek híre hamarabb eljut, mint a hazaiaké, s ennek nagy teret ad a MOK lapja azzal, hogy megjelenteti a külföldi álláshirdetéseket – jegyezte meg Szócska. Mint azt Heintz Tamás képviselő szemléletesen be is mutatta – egész oldalas reklámokban csábítják Németországba és Angliába a doktorokat, míg a hazai kórházak csak nyúlfarknyi aprókban keresik az újságban a szakembereket. A képviselő az sajtóterméket lobogtatva tette fel a kérdést: mindez akkor kinek az érdeke?

Míg Páva Hanna helyettes államtitkár azt hangsúlyozta, megérti a rezidensek érzelmeit, a meglévő, jó munkakapcsolatra alapozva továbbra is konstruktív együttműködést és türelmet kér tőlük, addig Iván László (Fidesz) zárszóként leszögezte, hogy a külföldi munkát vállaló rezidensek nem paraziták, csupán boldogulni szeretnének, így az államtitkárságnak nyomást kell gyakorolnia a kormányzat és a költségvetés felé annak érdekében, hogy ebben segítsék őket.

eLitMed.hu, T.O.
2011-06-22

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.