Az első magyar adománybolt
LEOPOLD Györgyi
2011. NOVEMBER 07.
LEOPOLD Györgyi
2011. NOVEMBER 07.
Szöveg nagyítása:
Volt egy álmom - mondja Murányi Mónika, aki tanító-konduktorként végzett annak idején a nemzetközi hírű Pető Intézetben, ahol a segítőkészség, az empátia, az áldozatvállalás szinte alapkövetelmény. Az álom már évekkel ezelőtt megvalósult, amikor létrehozta a Kórházi Önkéntes Segítő Szolgálat Alapítványt, a KÖSSZ-t. - Egy évet töltöttem Amerikában, és ott láttam, megtapasztaltam, hogy milyen természetes módon működik az önként vállalt munka - meséli. - Tudtam, hogy máshol, főként az angolszász országokban is nagy hagyományai vannak ennek a tevékenységnek, és megismertem gyakorlatát is. Azt is tudtam, hogy a magyar egészségügy az egyik olyan frekventált terület, ahol az önkéntes segítőkre nagy szükség van. Ezért született az alapítvány, amelynek meg kellett találni működési területét, formáját, tervezhetővé és szervezhetővé kellett tenni az egész rendszert. - Úgy tűnik, mára elmondható, hogy sikerült. - Valóban évek óta sikeresen folyik az önkéntes segítők tevékenysége, de nem volt könnyű hazai terepen, itthoni körülmények között megszervezni, elfogadtatni, működtetni. Igaz, valamikor, nehéz időkben nálunk is természetes volt az önkéntes segítés, az egymás iránti felelősségvállalás, szolidaritás, de volt olyan időszak is, amikor a sok kötelező és elvárt "önkéntes, társadalmi munka" mintha kiölte volna az emberekből ezt a nemes cselekedetet. Szerencsére mára felnőtt egy új nemzedék, amelynek újra "belefér", sőt bele is tartozik az értékrendjébe a segíteni akarás. Tehát volt mire, volt kikre építeni. Így sikerült elérni, hogy saját központunk legyen, hálózatot működtessünk, képzéseket szervezzünk önkéntesek számára, menedzseljük munkájukat, és módszertani irányítást adjunk. Két gyermek- és két felnőtt kórházban vannak jelen önkéntes segítőink, de harminc intézményben koordináljuk az önkéntes munkát. Központunk a Szent Margit Kórházban található, és egy évtizede jelen vagyunk az egészségügy mindennapjaiban. - Az idén sokszor elhangzott, hogy ez az önkéntesség éve. Az alapítvány számára minden év annak számít. Van-e ehhez elég jelentkező, mennyire népszerű a másokért végzett tevékenység? - Szerencsére van. Elmondhatom, hogy túljelentkezés van. Most is 150-en várják, hogy megkapják a szükséges képzést, és bekerülhessenek a rendszerbe, elkezdhessék munkájukat. Az önkéntes segítő munka sok apró dologból tevődik össze. Nem kell különös, nagy vállalásokra gondolni, olyan mindennapi, a betegek életét megkönnyítő segítség ez, mint az etetés, esetleg séta a folyosón, segítség az öltözködésben, kíséret a mosdóba, egy jó szó, egy simogatás, apró gesztusok, amelyek a kórházi létet megkönnyítik, és elviselhetőbbé teszik. Mivel különböző korú és képzettségű emberek kerülnek az önkéntesi körbe, egy egységes alapképzés után mehetnek csak a betegágy mellé segíteni... - Hogyan sikerül az intézményrendszert fenntartani, finanszírozni, működtetni? - Nehezen. Központi segítségre nem számíthatunk, a szponzorok köre is állandóan fogy, a pályázatok esetlegesek, minden anyagi lehetőség beszűkült. Éppen ezért gondoltuk úgy - már korábban is -, hogy "több lábon" kellene állnunk ahhoz, hogy életképesek maradjunk. 2008 óta kísérleti jelleggel szerveztük az első budapesti adományboltot, amely végül hosszas előkészítés után, külföldi mintára nyílt meg, és 2011 júliusa óta már valódi üzleti szemlélettel működik a főváros központi részén. Ez az első ilyen jellegű magyar adománybolt, ahova bárki behozhatja megunt, felesleges ruháit, könyveit, háztartási eszközeit, dísztárgyait, és mi igen kedvező áron értékesítjük. Az így befolyt összeg kimondottan karitatív célokra fordítódik, vagyis rendszerünk működtetésére, hogy a továbbiakban is el tudják látni önkénteseink a kórházi "aprómunkákat." Az Angliából indult charity shop hálózat már igen sok helyen ismert a világban. Mi még tanuljuk, nem volt gyakorlatunk üzleti vállalkozásban, de ha beindul, reméljük, nálunk is népszerű lesz, és megkönnyíti szervezeti létünk anyagi helyzetét. Egy álom megvalósult. És nemcsak azt teszi boldoggá, elégedetté, aki megálmodta, hanem azokat is, akiknek mosolyt, fényt hoz naponta a kórházi ágyukhoz, és azoknak is, akik önként sietnek segíteni a hívó szóra. Leopold Györgyi/MTI
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
Idegtudományok
Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.
A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.
Egészségpolitika
A közelmúltban elképesztő képek jelentek meg a hazai sajtóban egy határszéli szociális otthon ágyipoloska-fertőzöttségét bemutatva. A tudósítások egyöntetűen arról szóltak, hogy az elmúlt időszakban az ágyipoloskák az otthon különböző épületeiben, lakószobáiban általánosan elterjedtek, így a bemutatott jelenség valójában több száz ott élő (és dolgozó) ember életét keseríti meg, és már huzamosabb ideje. Nem csupán megkeseríti mindennapjaikat, hanem egészségüket is veszélyezteti. Mert az ágyi poloska (Cimex lectularius) a vérszívó poloskák családjába tartozva elsősorban emberek vérével táplálkozik, így súlyos betegségek terjesztője is lehet.
Egészségpolitika
Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.
Szemelvények a köszvény magyar kultúrtörténetéből. Az első magyar monográfia a köszvényről
Szemelvények a köszvény magyar kultúrtörténetéből. Orvosi értekezés a köszvényről – Cseresnyés Sándor, magyar nemes
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
A Magyar Stroke Társaság XVIII. Kongresszusa és a Magyar Neuroszonológiai Társaság XV. Konferenciája. Absztraktfüzet
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás