Hírvilág

Az abszurd királya

2012. ÁPRILIS 05.

„Ha azt nézzük, tisztességes tudott maradni egy nagyon bonyolult században, bár sokan úgy gondolják, hogy egyszerű meghúzni a határt a tisztesség és tisztességtelenség között, de szerintem ez nem is olyan könnyű. Nemcsak személy szerint ő élt tisztességesen, hanem a műveiben is megjelent ez. Képes volt ezeket a műveket egy más értékszinten tartani, ami már nem rendszerfüggő" – mondta apjáról Örkény Antal.

Örkény István mindannyiunk kedvence 1912-ben Budapesten született, jómódú polgárcsalád fiaként. A budapesti piarista gimnáziumban érettségizett, majd a műegyetem vegyészmérnöki karára iratkozott be, ahol 1934-ben kapott diplomát. Első jelentős novelláját, a Tengertáncot József Attila közölte a Szép Szóban. Az írás után rendőrhatósági figyelmeztetésre Örkénynek 1938-ban Londonba kellett utaznia. Első kötete, a Tengertánc, 1941-ben jelenik meg, s evvel máris bekapcsolódik a modern európai áramlatokba. 1942 áprilisában bevonultatták be katonának, a 2. Magyar Hadsereg katonájaként indul a doni frontra. 1943-ban hadifogságba esett. 1946 karácsonyán tér haza.

A háború, majd a hadifogság szenvedéseit, megpróbáltatásait dokumentarista prózában jelenítette meg. 1947-ben jelent meg a Lágerek népe, melyben ezt az időszakot dolgozza fel.

Az 1956-os forradalomban való részvétele miatt nem publikálhatott. Mindezek után az első kötete, a Jeruzsálem hercegnője (1966) az irodalmi élet szenzációja lett; melyben új hangvétel csendült meg. Ironikus társadalmi szatírákkal és a groteszk térhódításával. Ebben kapott helyet az Egyperces novellák első ciklusa.

A groteszk

Örkény korának kifejezésére használja a groteszket, mely a válságban lévő korok adekvát stíluseszköze. egyperces novelláinak ő adta ezt a címet, nyúlfarknyi novelláinak előzménye a pesti vicc és a kabaré, de persze ne felejtsük ki az elődök sorából Szókratész párbeszédeit és a görög bölcselkedők hosszú sorát sem. Az írások rövidsége megköveteli a rendkívüli tömörítést, az olvasói képzelet tölti ki az űrt.

A rövid írások archetipikus léthelyzetekben mutatják be a huszadik század emberének problémáit, konfliktusait; elsősorban az elidegenedést, egyén és történelem viszonyát.
A világ korunkban alapjaiban ellentmondásos, a tiszta kommunikáció lehetetlen, a dolgok automatizmusa elsodorja az embert.
Filmszerűen éljük át helyzetetek, melyekben dramatizálva, bizonyos fura automatizmussal, mintegy fordítva is történhetnek a dolgok. a világ rendje kibillen, felborul.
Egy művet groteszkké az abban felhasznált elemek társítása és egymás mellé szerkesztése tesz. A művész csak találgat, s már nem összegez.

Az irodalmon belül ezzel az eszközzel többen éltek, meghatározó jelentőséghez jutott Jonathan Swift és E.A. Poe műveiben is, a huszadik században Franz Kafka, a magyarok közül Weöres Sándor és Örkény István is.

A Tóték című darabját 1967-ben mutatták be, s ez meghozta számára a világsikert.

Mindenkinek más a kedvenc Örkény egypercese. Nekem ez:

A SZÍNÉSZ HALÁLA

Ma délután az Üllői út egyik mellékutcájában eszméletét vesztve összeesett Zetelaki Zoltán, a népszerű színművész.
A járókelők bevitték a közeli klinikára, de ott hiába próbálták a tudomány legújabb vívmányaival - még vastüdővel is - életre kelteni. A jeles színész, hosszú haláltusa után, este fél hétkor kiszenvedett; tetemét átszállították a Bonctani Intézetbe.
A Lear király esti előadása e tragikus esemény ellenére is zavartalanul folyt le. Zetelaki késett ugyan egy kicsit, s az első felvonásban feltűnően fáradtnak látszott (néhol szemlátomást a súgó segítségére szorult), de aztán egyre jobban magára talált, s a király halálát már olyan meggyőző erővel jelenítette meg, hogy nyíltszíni tapsot kapott érte.
Utána hívták vacsorázni, de nem ment. Azt mondta:
- Ma nehéz napom volt.

Lipták Judité pedig ez:

VÁGÓHÍD

Előbb egy kilátótoronyba vittek, ahonnan beláthattuk az egész panorámát.
Aztán az elnöki palota renaissance udvarát bámultuk meg, innen egy
gyógyforráshoz vezetett utunk, ahol - vezetőnk biztatására - mindnyájan
megkóstoltuk a kút savanykás, de életadó vizét. Visszaültünk az autóbuszba. A
hangszóró most a Belváros szépségeit ecsetelte, s aztán megálltunk a Nemzeti
Képtár előtt. A szoborgyűjteményt végignéztem, de aztán fájdalmak leptek el, és
nem mentem tovább. A többiek néhány szép Rembrandt- és Breughel-képet láttak.
- Most - szólalt meg a hangszóró - városunk egyik legmodernebb intézményét, a
vágóhidat tekintjük meg. Az állatok lemészárlása oly humánus, sőt nemes
alapelvek alapján történik, hogy nemcsak a gyenge idegzetű hölgyek, hanem a
gyermekek is bátran végignézhetik.
Hatalmas csarnokokon mentünk végig. Minden fényárban úszott, a márványfalak
között halk zene szólt, melyet egyetlen bődülés vagy röffenés sem zavart meg.
Utunk a mázsálótól egészen a sonkapácolóig vezetett, s minden egészen más volt,
mint ahogy elképzelésemben élt. Nem láttam megtorpanó, felhorkanó, visszahőkölő
állatokat, sem tagbaszakadt székálló legényeket, amint lesújtanak a nehéz
taglóval. A vágómarhák, a sertések, a birkák hófehér folyosókból léptek elő, s
egy nagy teremben, mindenféle áramütés vagy kábítószer vagy mérgesgáz nélkül
lassan elálmosodnak, lepihennek, s oly észrevétlenül szenderültek át a halálba,
mint ahogy a folyótorkolatban az állóvízbe siklik át egy csónak.
Félrevontam az idegenvezetőt.
- Egy szívességre szeretném kérni - mondtam.
- Sajnos, nem lehet - válaszolta.
- Nyomós okaim vannak - mondtam.
- Mindenkinek nyomós okai vannak - mondta.
- Meghálálnám a szívességét - mondtam.
- Nekem már vagyonokat ígértek - mondta.
- A birkáknak szabad? - kérdeztem.
- Sajnálom - mondta. - Szigorúan tilos.

Persze mindkettő a halálról szól.

NZS

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Hermann Ildi : NHL

2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt

Gondolat

Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

CSONTOS Erika

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

COVID-19

Mi lesz majd „normális” a koronavírus után?

Jogosan állapítja meg a cikk szerzője, hogy ebben a tekintetben senki nem tud akár rövid vagy hosszú távú prognózist mondani. Nem tudhatjuk, hogy a régi struktúrák és beidegződések hogyan változnak meg a napjainkban lejátszódó események hatására. Bizonyos kérdések azonban olyan válaszadási kényszereket tesznek nyilvánvalóvá, amelyekből mégis képet alkothatunk a jövőt illetően. Ezek a kérdések: az idő gyorsulása, az új klinikai irányelvek, az egészségügyi dolgozók munkakörülményei, az orvos-beteg kapcsolat változása, készenlét a veszélyekkel szemben és a társadalmi egyenlőtlenségek.

Gondolat

Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Gondolat

A szülés medikalizációja

DR.BÁNFALVI Attila