Hírvilág

Anglia legszárazabb júliusa volt az idei 1935 óta

2022. AUGUSZTUS 02.

Anglia legszárazabb júliusa volt az idei 1935 óta - adta hírül a brit meteorológiai szolgálat (Met Office) friss jelentését.

Az egyelőre nem végleges adatok alapján Kelet-, Délkelet- és Dél-Angliában az idei július volt az eddigi legszárazabb. Az angliai folyók vízszintje jelenleg alacsony, aminek súlyos hatásai vannak a mezőgazdaságra, a természeti környezetre és a vadon élő állatokra. A vízszolgáltatók arra figyelmeztettek, hogy lehetséges a háztartások vízhasználatának korlátozása.

Délkelet-Angliában és Dél-Anglia középső részén átlagosan mindössze öt milliméter eső esett, Anglia átlaga 23,2 milliméter volt. Az Egyesült Királyság átlaga júliusban 46,3 milliméter volt, ezzel 1936 óta a hónap a 19. legszárazabb július lett az országban.

Az első locsolási tilalom 5-én lép életbe, a Southern Water vízszolgáltató ügyfeleit érinti Hampshire-ben és Wight szigetén. A fogyasztók nem tölthetnek fel kerti medencéket, nem locsolhatnak és nem moshatnak autót locsolócsővel.

A gazdák a szárazság pusztító hatásaira figyelmeztettek, a burgonya, a cukorrépa és a kukorica megszenvedi az esőhiányt, egyes gazdák a szokásosnál korábbi aratásra kényszerültek.

A vadon élő állatok közül sokan nem alkalmazkodtak a melegebb, szárazabb körülményekhez. A tudósok arra figyelmeztettek, hogy egyes fajok - köztük a poszméhek és számos madárfaj - nagy nehézségek árán maradnak
csak életben.

Idén a januártól júniusig tartó időszak volt a legszárazabb az országban 1976 óta.

Forrás: MTI

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Ökológia

Reflexiók a kibontakozó ökológiai krízisre az 1970-es évek művészetében

Az ökológiai gondolkodás az 1970-es évekig nem volt számottevő jelentőségű, bár Aldo Leopold ökológus már a század elején felhívta a figyelmet az erőforrások kimerülésével kapcsolatos aggodalmaira.

Ökológia

Célkitűzések a biodiverzitás megőrzéséért

2010-ben jött létre a Biológiai Sokféleség Egyezmény (Convention on Biological Diversity), amelynek létrehozásakor egy 10 éves keretrendszert, a biodiverzitási stratégiát (Strategic Plan for Biodiversity 2011–2020) is kidolgozták. Távlati célként azt jelölték meg, hogy 2050-re az ember harmóniában éljen a természettel, a biodiverzitást értékelve, megőrizve, helyreállítva és bölcsen használva. Ennek elérése érdekében fogalmazták meg a 20 Aicsi-célt, amely részletezi a tágabb célkitűzések eléréséhez szükséges teendőket – többek között a biodiverzitás-csökkenés mögött húzódó okok kezelését, a biodiverzitás fenntartható használatát, illetve az ebből származó javak igazságos elosztását.

Hírvilág

X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs – 2019 Végre megértettük?

A X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencia fókuszában az idén a rendkívüli katasztrófákat okozó felmelegedés és kontinenstüzek miatti tömeges tudatra ébredés áll. Fákat ültetnek az emberek világszerte. A fiatalok az utcán követelik jogukat a jövőhöz. Ráébredtünk: nincs tovább!

Ökológia

Fenyegető klímaváltozás

Szél Ágoston rektor személyes meghívására tartott előadást Áder János köztársasági elnök a Semmelweis Egyetem Szent-Györgyi termében a medikusoknak. A közelmúltban megrendezett párizsi klímacsúcs jegyében, az elnök előadásában többek között, az ott elhangzott információkat összegezte.

Ökológia

Gondolatok az IPCC jelentés kapcsán

HARTAY Mihály

Minél több adattal rendelkezünk a modern társadalom működéséről, annál nagyobb valószínűséggel állítja a bizottság az emberi tevékenység klímaváltozásra gyakorolt hatását. 2001-es harmadik jelentésben 66%-ra, 2007-es negyedik jelentésben 90%-ra értékelték az emberi hatás esélyét, a mostani már 90-100% közötti valószínűséget állapít meg. A jövő pedig mindezek alapján determinált. Ma már egyre kevesebben állítják ennek az ellenkezőjét.