Amíg vér nem folyik
2013. NOVEMBER 06.
2013. NOVEMBER 06.
Szöveg nagyítása:
A magyar kormány jelentős lépést tett azzal, hogy a családon belüli erőszakot beemelte a büntető törvénykönyvbe (Btk.), de továbbra is hiányzik egy átfogó nemzeti stratégia vagy iránymutatás a probléma kezelésre - hangzott el a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberi jogi szervezet legfrissebb jelentésének szerdai ismertetésén Budapesten. A jelentést 2012 decembere és 2013 júliusa között Budapesten, Kaposváron és Szolnokon készített 29 mélyinterjú alapján állították össze. Lydia Gall, a HRW Balkán- és Kelet-Európa-kutatója szerint többször is előfordult, hogy az áldozatok nem merték a rendőrséget hívni, mert a hatóságok sokszor a nőket hibáztatták. Tapasztalatai szerint a rendőrök nem tehetnek semmit, "amíg vér nem folyik". Álláspontja szerint a törvény nem védi azokat, akik nem élnek együtt élettársukkal, ráadásul az csak többszöri bántalmazásra vonatkozik, ezért önmagában a Btk. szigorítása nem jelent megoldást. Lydia Gall szerint gondot jelent a rendőrök hozzáállása, ők sokszor éppen az áldozatokat hibáztatják, hogy miért maradnak ebben a kapcsolatban, és kiskorú veszélyeztetése miatt a bántalmazott anyák elleni eljárással fenyegettek. A bíróságok sem nyújtanak a megfelelő védelmet, hiszen sokszor olyan bizonyítékokat kérnek, amelyekre nem lenne szükség az ideiglenes távoltartáshoz. Fontos lenne, hogy egyértelmű iránymutatásokat kapjanak a bíróságok az ideiglenes távoltartás elrendeléséhez - tette hozzá. Elmondta: az orvosokat és a szociális munkásokat is el kellene látni megfelelő iránymutatásokkal. Mindössze 122 férőhely van a családon belüli erőszak áldozatainak, ebből 28 a titkos címen lévő krízisközpontban. Legalább ezer férőhely kellene, ráadásul a nők csak 60 napot tölthetnek a központokban, és csak gyerekes anyák kérhetnek hosszabbítást. Sokuknak nincs munkája, így kénytelenek visszatérni a bántalmazóhoz. Gauri van Gulik, a Human Rights Watch nők jogainak globális szószólója szerint a családon belüli erőszak nem magyar sajátosság, de a legfontosabb, rejtett problémája a női jogok csorbulásának. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország is aláírta a nők hátrányos megkülönböztetését tiltó nemzetközi egyezményt. Ebben a kormányzat egyebek mellett azt vállalta, hogy fizikai védelmet nyújt a nőknek, lehetővé teszi, hogy az áldozat - megfelelő alternatívák mellett - szabadon dönthessen a jövőjéről, valamint felvilágosító kampányokkal és oktatással igyekszik elősegíteni az erőszak megelőzését. Egy nemzetközi vizsgálat szerint Magyarország nem felel meg ezeknek az elvárásoknak - mondta. Gauri van Gulik ugyanakkor biztatónak nevezte, hogy Magyarország is tervezi a családon belüli erőszak megfékezésére született európai szintű Isztambuli Egyezmény aláírását. A HRW jelentése számos ajánlást is megfogalmaz. A szervezet nőjogi szószólója ezek közül kiemelte, hogy a jelenlegi jogszabályok szerint az áldozatnak legalább két esetet kell bizonyítania. Álláspontja szerint ez szokatlan és veszélyes, ezért nem kellene megvárni a második bántalmazást a feljelentéshez. Hozzátette: egy átfogó nemzeti stratégiára, akciótervre van szükség, amelyhez megfelelő költségvetési forrásnak is rendelkezésre kellene állnia. Fontos a hatóságok, minisztériumok, civilek felelősségének, feladatainak meghatározása. Gauri van Gulik álláspontja szerint a kormányzatnak fel kell ismernie, hogy finomítani kell a jogszabályokat, miközben a meglévő szabályok betartása kívánnivalókat hagy maga után. Hellenbárt László, az S.O.S. Krízis Alapítvány intézményvezető-helyettese szerint néhány jogszabályt módosítottak ugyan, ám a hatósági szemlélet nem nagyon változott, így súlyosbítva az áldozatok helyzetét. Álláspontja szerint intézményi és központi felelősségvállalás nélkül kevés esélye van egy gyermekét egedül nevelő, kiskeresetű nőnek a lakhatásra. Sok ponton kellene megváltoztatni a jelenlegi struktúrát. A rendőrség számára léteznek utasítások a családon belüli erőszakkal kapcsolatban, de azokhoz hasonlók nem készültek az ügyészek, bírák, egészségügyi és szociális munkások számára. Judith Sunderland, a HRW vezető Nyugat-Európa-kutatója az élettársát bántalmazó Balogh József országgyűlési képviselő ügye kapcsán kérdésre válaszolva elmondta, hogy különösen nagy súllyal esik a latba, ha egy választott képviselő kerül gyanúba. MTI 2013. november 6., szerda 14:59
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Egészségpolitika
A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobil egység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás