2011. AUGUSZTUS 15.
A prosztata-megnagyobbodásban szenvedő férfiak esetében az obstruktív alvási apnoé lehet az oka az éjszakai felébredésnek és vizelésnek.
A Journal of the American Board of Family Medicine március/áprilisi számában megjelent tanulmányban a Negevi Ben Gurion Egyetem kutatói jóindulatú prosztata-megnagyobbodással diagnosztizált 55-75 éves férfiakat vizsgáltak, akik legalább egyszer tapasztalnak éjjeli vizelési ingert. A kontroll csoport tagjai ugyanebbe a korcsoportba tartozó férfiak voltak, akik nem szenvedtek prosztata-megnagyobbodásban, illetve éjjeli vizelési ingertől.
Az izraeli kutatók kimutatták, hogy a prosztata-megnagyobbodásban szenvedő férfiak 57,8 százaléka tapasztal obstruktív alvási apnoét, és ez az alvászavar lehet a valódi oka azoknak az ébredéseknek, amelyekről a férfiak azt gondolják, hogy a vizelési inger miatt következhetnek be. Az alvási apnoét horkolás és a személy légzésének rövid szünetei jellemzik, ami éjszakai ébredésekhez és nappali álmossághoz vezet.
„Ha a prosztata-megnagyobbodásban szenvedő férfiak éjjeli vizelését alvászavar váltja ki, akkor ez kezelhető, és javíthatjuk a páciensek életminőségét” – nyilatkozta Dr. Howard Tandeter. Ha tehát a prosztata-megnagyobbodásban szenvedő betegek gyakori éjjeli vizelési ingerről és felébredésről számolnak be, a kezelőorvosoknak gyanakodniuk kell arra, hogy obstruktív alvási apnoé állhat a háttérben, és e szerint kell végezniük a kezelést.
Forrás: Medipress
Kapcsolódó anyagok: LAM (Lege Artis Medicinae) - 2003; 132(01) Újdonságok az alvásdiagnosztikában
Fontos végigalaudni az éjszakát
Alvászavar, tesztoszteronszint és középkorú férfiak
Az emberek fele az oldalán fekszik, és minden harmadik horkol -így alszunk mi, magyarok
A viselkedésterápia csökkenti a vizelet - inkontinenciát
cikk címe
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás