2011. AUGUSZTUS 15.
Az idős prosztatarákos betegek terápiájában sokkal szűkebb spektrumát alkalmazzák a lehetséges kezeléseknek, mint a fiatalabb betegek esetében – a legújabb kaliforniai tanulmányok szerint.
A nagy kockázatú, azaz az igen rosszindulatú, agresszíven növekvő és korán halálhoz vezető prosztatarák kezelésében 75 év felettiek esetében elsősorban a kevésbé agresszív terápiát (pl. hormonkezelés) részesítik előnyben. A kutatók szerint az életkor szerepének a terápia megválasztásában sokkal kisebbnek kellene lennie.
„Vizsgálatainkban arra voltunk kíváncsiak, vajon az életkor szerepet játszik-e a betegség lefolyásában és a túlélésben” – mondta Dr. Matthew R. Cooperberg, a kutatás vezetője. – „Eredményeink szerint a nem kellően agresszív terápia az oka a nagyobb halálozási aránynak.”
A prosztatarák a leggyakoribb rosszindulatú daganat férfiakban. A tüdőrák után a második leggyakoribb halálok rákos betegek esetében.
A kutatók az urológiai szakrendelések adataira támaszkodó adatbázist vizsgálták át, melyekben 13 805 prosztatarákos beteg adatait szerepeltek. Azt találták, hogy az idős betegeknek nagyobb arányban volt nagy kockázatú betegsége a diagnózis megállapításakor és ha agresszívebben kezelték őket, akkor 46 százalékban kisebb volt a halálozási arány a kevésbé agresszíven kezeltekkel szemben.
„Az idősebb, nagy kockázatú betegségben szenvedők általában prosztatarák miatt halnak meg. Ennek egyik oka az elégtelen kezelés lehet” – mondta Dr. Cooperberg, a Kaliforniai Egyetem prosztatarák specialistája. – „Szerintünk az agresszív betegséget agresszív terápiával kell kezelni, függetlenül a beteg életkorától.”
Forrás: Medipress
Kapcsolódó anyagok: Melyik prosztatarák lesz halálos?
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás