Hírvilág

A tudományos pályát választó nők nemzetközi napja

2016. FEBRUÁR 15.

A nők tudományos életbeli alulreprezentáltságára hívta fel a figyelmet az UNESCO és az Európai Parlament is a tudományos pályát választó nők és lányok nemzetközi napján, amelyet idén tartottak meg először.

Az ENSZ Közgyűlése tavaly decemberben nyilvánította február 11-ét a tudományos pályát választó nők és lányok nemzetközi napjává. Az UNESCO főtitkára a nemzetközi nap alkalmából közzétett üzenetében hangsúlyozza: ma nagyobb szüksége van a világnak a tudományra és a tudománynak a nőkre, mint bármikor. Irina Bokova emlékeztet arra, hogy a legutóbbi UNESCO-jelentés szerint a világ tudományos kutatóinak csupán 28 százaléka nő. A nők kevésbé férnek hozzá a forrásokhoz, és kisebb esélyük van arra, hogy vezető pozícióba kerüljenek a tudományos életben.

Mélyreható és maradandó változásokra van szükség minden szinten: a nők és lányok tudományos oktatásától kezdve egészen a tudományos kutatásokban való részvételükig - mutat rá az UNESCO főtitkára, kiemelve, hogy egyetlen ország sem képes előrelépni kreativitása, energiája és álmai csupán felét használva.

Az UNESCO adatai szerint Magyarországon 2010-ben a tudományos pályát választók között 32,1 százalékban voltak nők, 2013-ban arányuk 30,9 százalékra csökkent, 2015-re viszont 31 százalékra emelkedett. A sort Európában Lettország vezeti 52,4 százalékkal, Magyarország az európai országok között az utolsó negyedben található a 32,7 százalékos női kutatói arányt felmutató Belgium és a 31,9 százalékot produkáló Dánia között.

Miközben egyre több nő kapcsolódik be a felsőoktatásba, viszonylag kevesen választják a kutatói pályát - hívja fel a figyelmet az UNESCO.

Adataik szerint Magyarországon az egyetemi alapképzésben tanulók 53 százaléka nő, a doktori képzésben az arányuk már csak 49 százalék, a kutatóknak viszont már csak 31 százaléka nő.

A tudományágak szerinti bontásból az körvonalazódik, hogy mint a legtöbb országban, úgy Magyarországon is a nők a társadalomtudományokra összpontosítanak, és továbbra is alulreprezentáltak a mérnöki és műszaki területeken.

A természettudományokat választók között 24 százalékban vannak nők, a műszaki tanulmányok területén arányuk 20 százalék, az orvostudományok területén 48, az agrártudományokban 38, a társadalomtudományokban 44, míg az egyéb humán területeken 46 százalék a nők aránya.


Forrás: MTI
MTI 2016. február 11., csütörtök 19:20

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.