2012. JÚNIUS 07.
A stressz befolyásolhatja a gyerekek agyi fejlődését azáltal, hogy megváltoztatja a prefrontális kéregben a térbeli tájékozódásban fontos agyterület növekedését - állapították meg amerikai kutatók.
Számos állatkísérletben találtak már kapcsolatot az akut, valamint krónikus stressz és az agy összetett megismerési képességekért is felelős területe, a prefrontális kéreg változásai között - idézték fel közleményükben a Wisconsin-Madison Egyetem kutatói (www.news.wisc.edu/releases/17391).
Hasonló összefüggést találtak most az egyetem kutatói embereknél is. Azok a gyerekek, akik intenzív és tartós stresszt éltek át, rosszabbul teljesítettek a rövid távú memória tájékozódási tesztjein - számoltak be róla a Journal of Neuroscience című szakfolyóiratban most megjelent tanulmányukban.
Agyi szkenneléssel azt is megmutatták, hogy a sok stresszt átélt gyerekeknél az anterior cinguláris kéreg (ACC) néven ismert, az elülső homloklebeny közelében található agyterület kisebb azokhoz képest, akik nem szenvedtek el ilyen élményeket. Ez az agyterület kulcsszerepet játszik a térbeli munkamemóriában, amely azért felel, hogy felismerjük a körülöttünk lévő tárgyakat, és felfogjuk a környezetünkből kapott információkat.
Térbeli tájékozódást igénylő feladatokat úgy tudunk megoldani, hogy felhasználjuk az új és a korábban itt elraktározott információkat. "Ezek kis különbségek, de fontos kognitív képességekhez kapcsolódó különbségek" - hangsúlyozta Jamie Hanson, a kutatók egyike.
A kutatók csak egyetlen időpontban, egyfajta pillanatfelvételt készítettek MRI-vel a gyerekek agyáról, így azt nem tudják, hogy a változás visszafordíthatatlan, vagy csak késleltetett a 9-14 éves korú gyerekek agyában e terület fejlődése. Az agy plaszticitása rendkívül nagy, így a gyerekek későbbi életében kedvezően változhat fejlődésben lemaradt kognitív képességük is.
MTI 2012. június 7., csütörtök
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.
Egészségpolitika
Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet százszázalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.
A Covid-19-betegek 10%-a tapasztal elhúzódó gyógyulást. Holisztikus támogatással, pihenéssel, tüneti kezeléssel és az aktivitás fokozatos növelésével legtöbbjük spontán, bár lassan gyógyul. Az új, perzisztens vagy progresszív respiratorikus, cardialis vagy neurológiai tünetek specialista bevonását igényelhetik.
Egészségpolitika
Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.
Egészségpolitika
Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
2.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás