Hírvilág

A párizsi szerelemért

2014. MÁRCIUS 10.


A nagy sikerre való tekintettel a párizsi Városháza meghosszabbította március 29-ig a világhírű magyar származású fotóművész, Brassai mintegy háromszáz, az 1930-as években a francia fővárosról készült eredeti felvételeiből látható nagyszabású kiállítását.

A Brassai: a párizsi szerelemért címmel ingyenesen látogatható tárlatot közel 200 ezren látták a november 8-i nyitás óta. A kiállítás - amelyre csak közel félórás utcai sorban állást követően lehet bejutni - eredetileg szombaton ért volna véget, de a nagy érdeklődésre tekintettel a fővárosi önkormányzat három héttel meghosszabbította azt.

A kiállítás mindazt bemutatja, ami több mint fél évszázadon át Brassait, az írót, a fotóst, a filmest Párizs különböző helyeihez, a város értelmiségéhez, mű­vészeihez, nagy családjaihoz, a prostituáltakhoz, a szélhámosokhoz, mindahhoz kötötte, ami a le­gendás Párizst jelenti.

Az örmény anyától és magyar apától származó Halász Gyula (1899-1984) az erdélyi Brassóban született, Budapesten, majd Berlinben végezte tanulmányait, 1924-ben telepedett le Párizsban. Magyarországra és Erdélybe soha többé nem tért vissza, de eleinte magyar és német lapok franciaországi tudósítójaként dolgozott. Harmincéves korában kezdett fotózni, ekkor ismerkedett meg a szintén magyar származású André Kertésszel, akit elkísért fotóriportjaira.

Brassai a párizsi magyar kolóniának köszönhetően ismerte meg a francia főváros éjszakai világát, amelynek megörökítésére kezdte használni fényképezőgépét. 1932-ben jelent meg első fotóalbuma, a Paris de nuit (Éjszakai Párizs), amelyet máig úgy tartanak számon, mint a fényképészet történetének egyik kivételesen fontos könyvét. A gyűjtemény szemléletében és technikájában is páratlan pillanatfelvételeinek - amelyekhez Brassai nem használt mesterséges fényt - eredeti előhívásai a tárlat legfőbb helyére kerültek. Ezek közül számos kép (például a Macskakövek) ma már ikonnak számít.

Brassai 1932-től a párizsi falakon található graffitiket és falfirkákat fotózta, amelyek először csak 1956-ban kerültek kiállításra a New York-i Modern Művészetek Múzeumában (MOMA). Ezeknek külön részt szentel a kiállítás, ahogy a piacon ma már ritkaságnak számító aktfotóinak is.

Szintén a harmincas évek elején ismerkedett meg a szürrealista művészek csoportjával és a Minotaure képzőművészeti folyóirat körével. Olyan zsenik barátságát élvezte, mint André Breton, Salvador Dalí, Giacometti, Tristan Tzara, Man Ray, megismerte Matisse-t, Mirót, Léger-t, Le Corbusier-t, s nem utolsósorban Picassót, akivel barátsága a művész haláláig tartott, s ennek emlékét őrzi a Beszélgetések Picassóval című kötete. Külön teremben láthatók a Picassóról és a műterméről készült felvételek, valamint más művészekről és enteriőrökről készült sorozatai, s megtekinthető az Amíg lesznek állatok című kisfilmje is, amelyet 1956-ban a vincennes-i állatkertben forgatott és amely a cannes-i filmfesztiválon különdíjat kapott.



2014. március 10., hétfő

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Ki itt a Frankenstein?

NAGY Zsuzsanna

Mary Shelley alkotása felvetette a modern bioetika alapkérdéseit.

Gondolat

A misztikus kék ló

„A művészet a szellemi világhoz vezető híd” – mondta Franz Marc (1880–1916)

Gondolat

A váltóláz-ellenes kínakéreg (kinin) felfedezése

A mocsárláz vagy váltóláz (malária= mal aria, rossz levegő), ősidők óta az afro-eurázsiai népek állandó kísérője ismeretlen volt a prekolumbiánus Amerikában.

Gondolat

Gyömrői Edit – pszichoanalízisen innen és túl

Hosszú életútja végigkísérte a 20. századot, pályáját rekordmennyiségű lakóhely-, nyelv-, név- és szakmaváltás kísérte.

Gondolat

Az emberiség öt nagy ostora

Soha az emberiség történetében nem volt olyan betegség, amely az orvoslást, a társadalom szociális szerkezetét és a túlvilág képzetét döntőbben determinálta volna, mint a lepra és a pestis...