A párizsi szerelemért
2014. MÁRCIUS 10.
2014. MÁRCIUS 10.
Szöveg nagyítása:
A nagy sikerre való tekintettel a párizsi Városháza meghosszabbította március 29-ig a világhírű magyar származású fotóművész, Brassai mintegy háromszáz, az 1930-as években a francia fővárosról készült eredeti felvételeiből látható nagyszabású kiállítását. A Brassai: a párizsi szerelemért címmel ingyenesen látogatható tárlatot közel 200 ezren látták a november 8-i nyitás óta. A kiállítás - amelyre csak közel félórás utcai sorban állást követően lehet bejutni - eredetileg szombaton ért volna véget, de a nagy érdeklődésre tekintettel a fővárosi önkormányzat három héttel meghosszabbította azt. A kiállítás mindazt bemutatja, ami több mint fél évszázadon át Brassait, az írót, a fotóst, a filmest Párizs különböző helyeihez, a város értelmiségéhez, művészeihez, nagy családjaihoz, a prostituáltakhoz, a szélhámosokhoz, mindahhoz kötötte, ami a legendás Párizst jelenti. Az örmény anyától és magyar apától származó Halász Gyula (1899-1984) az erdélyi Brassóban született, Budapesten, majd Berlinben végezte tanulmányait, 1924-ben telepedett le Párizsban. Magyarországra és Erdélybe soha többé nem tért vissza, de eleinte magyar és német lapok franciaországi tudósítójaként dolgozott. Harmincéves korában kezdett fotózni, ekkor ismerkedett meg a szintén magyar származású André Kertésszel, akit elkísért fotóriportjaira. Brassai a párizsi magyar kolóniának köszönhetően ismerte meg a francia főváros éjszakai világát, amelynek megörökítésére kezdte használni fényképezőgépét. 1932-ben jelent meg első fotóalbuma, a Paris de nuit (Éjszakai Párizs), amelyet máig úgy tartanak számon, mint a fényképészet történetének egyik kivételesen fontos könyvét. A gyűjtemény szemléletében és technikájában is páratlan pillanatfelvételeinek - amelyekhez Brassai nem használt mesterséges fényt - eredeti előhívásai a tárlat legfőbb helyére kerültek. Ezek közül számos kép (például a Macskakövek) ma már ikonnak számít. Brassai 1932-től a párizsi falakon található graffitiket és falfirkákat fotózta, amelyek először csak 1956-ban kerültek kiállításra a New York-i Modern Művészetek Múzeumában (MOMA). Ezeknek külön részt szentel a kiállítás, ahogy a piacon ma már ritkaságnak számító aktfotóinak is. Szintén a harmincas évek elején ismerkedett meg a szürrealista művészek csoportjával és a Minotaure képzőművészeti folyóirat körével. Olyan zsenik barátságát élvezte, mint André Breton, Salvador Dalí, Giacometti, Tristan Tzara, Man Ray, megismerte Matisse-t, Mirót, Léger-t, Le Corbusier-t, s nem utolsósorban Picassót, akivel barátsága a művész haláláig tartott, s ennek emlékét őrzi a Beszélgetések Picassóval című kötete. Külön teremben láthatók a Picassóról és a műterméről készült felvételek, valamint más művészekről és enteriőrökről készült sorozatai, s megtekinthető az Amíg lesznek állatok című kisfilmje is, amelyet 1956-ban a vincennes-i állatkertben forgatott és amely a cannes-i filmfesztiválon különdíjat kapott. 2014. március 10., hétfő
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Hosszú életútja végigkísérte a 20. századot, pályáját rekordmennyiségű lakóhely-, nyelv-, név- és szakmaváltás kísérte.
Gondolat
„A művészet a szellemi világhoz vezető híd” – mondta Franz Marc (1880–1916)
Hírvilág
Mary Shelley alkotása felvetette a modern bioetika alapkérdéseit.
Gondolat
Soha az emberiség történetében nem volt olyan betegség, amely az orvoslást, a társadalom szociális szerkezetét és a túlvilág képzetét döntőbben determinálta volna, mint a lepra és a pestis...
A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás