a nyaktilót, mely a francia forradalom jelképévé is vált. 1793. október 16-án Marie Antoinette királynét is ezzel végezték ki, ám az eszköz e királyi beavatás ezután is, ha lehet úgy mondani, szép karriert futott be. A nyaktiló újkori pályafutását az emberi lelemény és humánum ösztönözte, neve egy francia orvostól, Joseph-Ignace Guillotin-tól ered, aki a francia forradalom alatt a törvényhozó nemzetgyűlés számára hat pontból álló javaslatot nyújtott be, hogy a halálraítélteket az addiginál kíméletesebb és gyorsabb módon végezzék ki: nyaktilóval. Kéne egy szerkezet - mondotta állítólag -, "amely úgy csap le, mint a villám, a fej leröpül, spriccel a vér, s az ember nincs többé. Uraim, én egy szempillantás alatt leválasztom az Önök fejét anélkül, hogy egy cseppnyi fájdalmat is éreznének". A javaslatot a forradalmi hevületben az azonos bánásmód gondolata is inspirálta, mivel eladdig a szegényeket akasztották, a kiváltságos személyeket pedig a nagyobb kockázatot, s ilyenformán nagyobb szenvedést okozó bárddal végezték ki. A javaslatot csak két évvel később fogadták el, egy másik előterjesztés révén. Állítólag a dolgom menetét meggyorsította, hogy a neves francia hóhérdinasztiából származó lelkiismeretes állami hóhér panaszkodott a dolgok állásáról, a kezelhetetlenné váló halálraítélt-áradatról. Magát a guillotine konstrukcióját elfogadták, elhatározták, hogy mostantól kezdve mindenkit csakis ezzel az eszközzel fognak kivégezni, és egy német zongoraépítő le is gyártotta azt. 1792. április 25- használták először hivatalosan a guillotine-t. Az eszközön pedig rajtaragadt a humánus orvos neve. Guillotine-történet A szerkezethez működési elvében hasonló építmények, kivégzőeszközök az ókortól kezdve felbukkannak a technika- és kultúrtörténetben. A perzsa irodalom is említi, de például ismert volt Itáliában is a szerkezet, ezzel itt nemeseket végeztek ki. A XVII. századi Angliában több helyütt is nyomára bukkanunk. Például a yorkshire-ben, Halifax piacterén a XVII században álló és hétvégenként működő a franciához hasonló nyaktilót találunk, a Halifax Gibbet-et. Skóciában ugyancsak ismertek hasonló szerkezetet (Scottish Maiden). De nemcsak az angolok nemzeti sajátossága volt eme eszköz használata. Richelieu bíboros 1632-ben nyaktilóval fejeztette le Párizsban Henriket, Montmorency hercegét. A francia forradalom alatt a guillotine soha nem pihent. Csak Párizsban 2625 fejet csapott le, a kivégzéseket párizs hóhérdinasztiája, a Sanson-család vezényelte. Franciaországban 1977-ben végeztek ki utoljára ezzel az eszközzel embert. A halálbüntetést pedig 1981-ben törölték. NZS