A kínai egészségügyi rendszer fejlődése
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
A lakosság egészségét és a részére nyújtott egészségügyi rendszert egymással is kapcsolódó környezeti, gazdasági és szocio-kulturális tényezők befolyásolják.
A kínai egészségügyi rendszer fejlődése öt szakaszban írható le:
1. A felszabadulás után - 1949-1963
A háború és a japán megszállás nagyon meggyöngítette a kínai egészségügyi rendszert. 1949-ben megalakult a Kínai Népköztársaság. Az állam fokozatosan átvette az egészségügy irányítását, háromfokozatú (alap-, járó- és fekvőbeteg) ellátást épített ki, az egészségügyi dolgozók alkalmazottak lettek.
A hangsúly a prevención, a nyugati és a hagyományos gyógyítás integrációján, és a tömegmegmozdulásokon (kampányokon) volt.
Nagy különbség alakult ki a falu és a város között: a városokban állami egészségügy, a falvakban a közösségekre alapozott „kooperatív egészségügyi központok” látták el a lakosságot.
A „Nagy Ugrás” éveit (1958-1960) kivéve a lakosság egészsége rohamosan javult, elsősorban a fejlődő csatornázás, vízminőség és élelmezés következtében.
2. A Kulturális Forradalom - 1966-1976
Minden, így az egészségügy felett is a politika uralkodott, olyan mértékben, hogy pl. az elmeosztályokon megszüntették a gyógyszeres kezelést és a betegeket „képzéssel”, azaz Mao könyvéből való felolvasással kezelték.
Az orvosegyetemeket 5 évre bezárták és a diákokat falura küldték földmunkára.
Mao bevezette az úgynevezett „mezítlábas doktorok” rendszerét, fiatalok tízezrei kaptak 3-6 hónapos képzést, elsősorban prevencióban és alapvető egészségügyi ismeretekben és ezeket küldték ki a falusi lakosok ellátására.
A statisztikák politikai jellegűek voltak, kevés valós adat áll rendelkezésre ebből az időszakból.
3. A Korai Reform - 1977-1989”
Teng Xioping visszakerült a hatalomba és gyors decentralizálást, depolitizálást vezetett be.
A gazdasági fejlődés és koordinált közegészségügyi intézkedések drámai javulást eredményeztek a fertőző betegségek terjedése, a csecsemőhalálozás, és a várható élettartam terén. A krónikus betegségek váltak vezető halálokká.
Az „egyke” mozgalom a lakosság relatív elöregedéséhez vezetett és a figyelmet a gyermekek egészségére irányította.
A falusi lakosság jelentős része a városokba ment munkát keresni, egészségügyi ellátásuk bizonytalanná vált.
Ugyanakkor a decentralizálással a helyi közösségekre hárult az egészségügy, ami nagy egyenlőtlenségekhez vezetett szegény és gazdag régiók között. Az egészségügyben a tulajdon közös maradt, a finanszírozás priváttá lett. Kevés családnak volt egészségügyi biztosítása, ami megóvhatta volna őket a katasztrofális egészségügyi kiadásoktól.
A gyógyszerek és beavatkozások árának maximalizálása a drága gyógyszerek és műveletek igénybevételét fokozta.
A szegényebb falusi „kooperatív egészségügyi központok” kevéssé képzett, olcsó munkaerőt alkalmaztak tevékenység alapú bérezéssel, így azok nem voltak érdekeltek a prevencióban.
4. A Késői Reform - 1990 – 2002
Eredménytelenek a kormányzat törekvése arra, hogy uralja a drámaian növekvő egészségügyi költségeket, jobb ellátást biztosítson falun, és „lefedje” a biztosítás nélküli lakosokat; főleg a nagy ellenérdekeltség (gyógyszergyárak, nagy kórházak, stb.) miatt, és azért, mert a kis települések nem rendelkeztek a központi tervekhez szükséges erőforrásokkal.
Ugyanilyen okokból maradtak eredménytelenek a kormány egészségpolitikai törekvései a fejlődés negatív következményei (elhízás, közlekedési balesetek, fokozódó dohányzási szokások, üzemi balesetek, környezetszennyezés) ellen.
A gazdagodó városi középosztály jobb minőségű ellátást igényelt, míg a falusi lakosság az egyenlőtlen esélyekre panaszkodott.
Az egyre fejlődő – bár még arányában kicsi – privát ellátás igyekezett az fokozódóan egészségtudatos városi lakosság növekvő igényeit kielégíteni. Ugyanakkor újra emelkedett a már visszaszorított fertőző betegségek (nemi-betegségek, hepatitis B, shistosomiasis, stb.) előfordulása
5. A jelen időszaka - 2003–tól napjainkig
A 2003 évi SARS járvány ráébresztette a kínai vezetőket és lakosságot arra, hogy mennyire meggyengült az egészségügyi ellátásuk és milyen nagyok lettek az esély-egyenlőtlenségek.
A fentiek miatt megerősödött a politikai akarat az egészségügyi rendszer alapvető átalakítására. Helyreállították a közegészségügy központi menedzsmentjét és erőforrásokat allokáltak az egyenlőtlenségek csökkentésére.
A „post-SARS reformok” eredménye még nem látható, de az eddigiek optimizmusra adnak okot.
2020-ra tervezik az általános egészségügyi ellátást, amelyben a jelenleg nem biztosítottak is részesülnek majd. A SARS járvány óta bevezetett közegészségügyi intézkedések eredményei a fertőző betegségek terén, valamint a hatékony közegészségügyi válasz szecsuani földrengésre, biztatóan mutatja, hogy mire képes a kínai egészségügy.
A jelen feladatok középpontjában a minőség-fejlesztés, a széleskörű ellátás és a költség-hatékonyság áll.
Forrás: The Lancet
Szemlézte: Házijogorvos , dr. Szatmári Marianna
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás