Hírvilág

A kimerültség mérhető a beszéden át

2011. AUGUSZTUS 15.


Mit tudhat meg egy kutató abból, hogy emberek egy csoportja összeül beszélgetni, filmet nézni, olvasni, barátkozni? Nagyon is sokat - állítja a Melbourne-i Egyetem akusztikusa, Adam Vogel, aki egy fáradtságkezelő tanulmány során hasonló környezetben végzett megfigyeléseket.

A Journal of the Acoustical Society of America című folyóiratban olvasható jelentés bemutatja a virrasztás beszédre gyakorolt hatásait, továbbá leír egy új módszert, amely akusztikusan elemzi a beszédet, hogy kutatási eredményeiből következtetéseket vonjon le, miként hat a kimerültség a központi idegrendszerre. Az eredmények jelentősek a munkavállalók, munkaadók, biztonsági szakemberek és katonai vezetők számára, akiknek a hosszú műszakok alatt meg kell küzdeniük a kimerültséggel - jegyezte meg Vogel. - Egyre nagyobb az érdeklődés az objektív, non-invazív rendszerek iránt, melyek segítségével felismerhető és kezelhető a fáradtság mind egészségügyi mind munkahelyi értelemben – mondta.

Az egyén beszédének elemzésével a normál, nyugodt beszédtempótól való eltérés mérésével lehetővé válik az orvosok számára, hogy objektív döntéseket hozzanak a munkaképesség szempontjából. Klinikai kísérletek során is monitozorható vele a kimerültség, ahol a figyelem kulcsfontosságú a mért eredményeknél. Az ausztrál tanulmányban 18 fiatal felnőtt vett részt, akiktől beszédmintákat gyűjtöttek be kétóránként.

Vogel munkatársaival együtt a beszéd elemeit vizsgálta, mint például a szünetek hosszát, a beszédet igénylő feladat végrehajtásának teljes idejét. Az eredményekből kiderült, hogy minél fáradtabb valaki, annál lassabban beszél, továbbá gyakrabban változik a hangmagasság, elmosódik a tónus. A kísérletet vezetők azt a következtetést vonták le, hogy a kimerültség miatt nehezebb kontrollálni a beszédben résztvevő izmok munkáját. „Habár 24 órán át ébren maradni testileg és lelkileg is fárasztó, ez nagyszerű módja annak, hogy új barátokra tegyünk szert – jegyezte meg Vogel. - A legtöbb kísérleti alany nagyon jól szórakozott a tesztek között, filmet néztek, olvastak és beszélgettek.

Forrás: Medipress



Kapcsolódó anyagok: Interdiszciplinaritás, munkahelyi stressz, holisztikus szemléletű ellátás





HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

COVID-19

Dementia-ellátás a COVID-19 járvány idején

A SARS-CoV-2 vírus agresszív terjedésével a halálos áldozatok száma világszerte növekszik. Nemzetközi adatok alapján a legtöbb halálos fertőzés az idősebb korosztályban történik, akiknél gyakran valamilyen más egészségügyi probléma is fennáll.

Egészségpolitika

Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta.

Klinikum

Ebadta lehetőségek: kutyás terápiák az egészségügyben műhelykonferencia

A Budai Családközpontú Lelki Egészség Centrum szervezésében 2018. szeptember 8-án került megrendezésre az Ebadta lehetőségek: kutyás terápiák az egészségügyben című műhelykonferencia a budapesti Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak Pszichiátriai és Pszichiátriai Rehabilitációs Osztályán.

Klinikum

A biológiai terápia 15 éve - A Figyelő 2015;2

HOLLÓ Péter

Mintegy 15 évvel ezelőtt új fejezet kezdődött a gyógyszergyártásban: megjelentek az első olyan szerek, melyekkel egy adott betegség patomechanizmusába célzottan tudunk a kulcsfontosságú molekulák gátlása révén beavatkozni. Legfőbb jellemzőjük, hogy biotechnológiai úton előállított, fehérjetermészetű molekulák, a gátolni tervezett molekulák vagy receptoraik antitestjei.