Hírvilág

A gáncs nélküli impresszionista: Ferenczy Károly

NAGY Zsuzsanna

2011. NOVEMBER 24.


Ferenczy Károly neve a köztudatban leginkább az 1896-ban formálódó nagybányai művészteleppel kapcsolódott össze, életműve szinte egybeforrt a Nagybánya-fogalommal. Az impresszionizmus és posztimpresszionizmus hazai változatának megteremtésével, a művészkolónia kiemelkedő alkotójaként, vezető mestereként a modern magyar festészet megalapozójává vált.

Festészete több szakaszra bontható, első korszakát, ahogy ő nevezte egy interjújában, „finom naturalistának” lehetne nevezni, leíró ábrázolásmóddal. Müncheni korszakában megjelenik a szimbolizmussal és szecesszióval átszűrt panteizmus, majd az impresszionizmus színgazdagsága.

Valér fia így vall róla: „Egzakt tudományok sose foglalkoztatták, a természettudományok közül csak azok érdekelték, amelyek az emberi testtel függnek össze: anatómia, fiziológia, orvostudomány. A tudálékos nagyképűséget megvetette, nagyhangú elveket, világnézeti fejtegetéseket sose hallottam tőle. Sokszor, félig humorosan is, leszólta a – szerinte – túlrészletes, túlságosan elméleti okoskodást, vagy ahogy ő szerette mondani, a spizfindig (gáncsoskodó) teoretizálást, a spintizálást, grüblirozást”.

Bízvást mondható, hogy ő a 20. századi magyar festészet egyik legjelesebb képviselője, aki páratlan hatást gyakorolt kortársaira és az elkövetkezendő nemzedékekre.
„Hivatott, hivatását betöltő művész volt Ferenczy Károly. Akkor jött, abban a pillanatban, amikor szükség volt művészetére, verekedő, kiválasztott személyiségére. Nem a véletlen sodorta őt közénk, hanem kellett, hogy nevét, művészetét belédobja abba a tespedő, kiélt valamibe, amit a kilencvenes évek magyar művészetének könyvelnek el azok, akik azzal foglalkoznak. Rippl-Rónai hat évvel előtti kollektív kiállításán kívül nem volt még egy olyan szenzációja a képet néző közönségnek, mint Ferenczy ezerkilencszázháromban rendezett kiállítása. Férfias erejének teljességét, kiegyenlített művészetének színét, ízét mutatta, új igazságot hozott, olyan igazságot, amelyet csak kimondani kellett, hogy beteljesedjék.” – írta róla Bálint Aladár a Nyugatban.
"A portrait körülbelül kész és igen jó; azaz, benne van az én őszinte különlegességem". – mondta egy művéről.

Saját művész szemléletét így fogalmazta meg: "Törekvésem erősen szintétikus naturalizmus; éppúgy, amint Spencer szerint a filozófiában, szigorúan el kell választani a "knowable"-t, a tudhatót, az unknowabletől, úgy a pikturában mindig meg kell különböztetni a "paintable"-t az "unpaintable"-től, fel kell tudni ismerni, hogy a természet szépségeiből mi fog "képet adni", mi alkalmas arra, hogy abból a vásznon műtárgy válhassék."

Az életmű mintegy felét, köztük máig lappangó műveket bemutatva nyújt áttekintést az életműről a Magyar Nemzeti Galéria. A november végétől május végéig látható Ferenczy Károly kiállításon a látogatók 150 festménnyel, 80 grafikával és mintegy 50 dokumentummal (fotó, levél, katalógus, könyv) találkozhatnak.

NZS

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

EESZT - állandó társ a háziorvosi ellátásban

Az EESZT talán a háziorvosok számára nyújtja a legtöbb segítséget, mivel megismerhetik betegük kórelőzményeit, melyek tekintetében eddig a páciensre voltak utalva. A NEAK által ellenőrzött kötelező adatszolgáltatás biztosítja számukra, hogy a szükséges információkat megtalálhassák a rendszerben, azonban részükre is előír kötelezettségeket, amiket a napokban megjelent jogszabály-módosítás alapján az egészségügyi államigazgatási szerv is ellenőrizni fog.

Hírvilág

A kényszerbetegség kulcsa

Népszerű elképzelés, hogy a kényszerbetegségre jellemző cselekvéseket, mint például az állandó kézmosást zavaró obszesszív félelmekre adott reakcióként végzik a betegek. Ezt azonban megkérdőjelezik az új kutatási eredmények.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Agykutatás

Omega-3-zsírsavak a depresszió ellen

Az étrend-kiegészítőként forgalmazott omega-3-zsírsavak hatásosak a major depresszió kezelésében.

Agykutatás

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Hírvilág

Ki itt a Frankenstein?

NAGY Zsuzsanna

Mary Shelley alkotása felvetette a modern bioetika alapkérdéseit.

Hírvilág

H1N1: Gyógyszerkorrupció?

Az Európa Tanács 2010 januárjában vizsgálatot indít a gyógyszergyártó cégek és a H1N1-influenza kampány kapcsolatáról.