2011. AUGUSZTUS 15.
A kockázati pontszámok és az azok alapján számított kockázatok csaknem kultikus jelentőségre tettek szert, sőt sok állapot esetében komoly gyakorlati hasznuk is van.
Most a diabetest is a pontszám alapján előre jelezhető betegségek sorába kívánták állítani Amerikai Egyesült Államok-beli kutatók.
A kockázat ismeretének kézen fekvő előnye lenne, hogy lehetőséget nyújt a megelőzési intézkedések szempontjából kiemelten megcélzandó, nagy kockázatú betegek felismerésére és a prevenció tényleg időben való elkezdésére.
Ehhez majdnem 13 ezer felnőttet követtek prospektíven 10 évig, és a vizsgálat kezdetén felmért paraméterek és a vizsgálat végére fellépő cukorbetegség eseteinek összevetése alapján rögtön két pontrendszert is kidolgoztak, egy egyszerűsített és egy részletesebb rendszert.
Az egyszerűsített pontrendszerben a következőkért járnak „fekete” pontok:
– a családi anamnézisben szereplő diabetes,
– a hypertonia,
– a sötét bőrszín,
– az életkor (>55 év),
– az anamnézisben szereplő dohányzás,
– a nagy derékkörfogat,
– az alacsony testmagasság,
– a magas nyugalmi szívfrekvencia.
A részletes pontrendszerben ezeken kívül rosszpontot jelentenek a következők is:
– az alkoholabsztinencia,
– egyes laboreredmények (magas vércukor-, triglicerid- és húgysavszint, alacsony HDL-szint).
Az egyszerűsített pontrendszer szenzitivitása 69%-nak, specificitása 64%-nak adódott, az összetett rendszeré 74%-nak, illetve 71%-nak. Ez egészen jól hangzik, amíg ki nem számítjuk a pozitív prediktív értéket, amely azt jelzi, hogy a magas pontszámú alanyok mekkora aránya fog ténylegesen diabetesben megbetegedni, ez ugyanis még az 50%-ot sem éri el.
Az összetett pontrendszer szerint a legmagasabb kvintilisbe tartozó alanyok (az a 20%, akinek a legtöbb fekete pontja gyűlt össze) közül 46% betegedett meg diabetesben. Ez valószínűleg nem sokat segít a napi gyakorlatban…
Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid
Forrás: Ann Intern Med 2009 Jun 2; 150:741.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
A statint szedők körében különös hangsúlyt kell fordítani a diabetes megelőzésére.
COVID-19
A teljes magyar lakosság nagyjából 10%-a érintett cukorbetegség szempontjából. Sajnos, ahogy a legtöbb fertőző betegség lefolyását, a COVID-19-ét is jelentősen rontja a cukorbetegség. A cukorbetegség a COVID-19 fertőzés letalitását 50%-al növeli. A népbetegségnek számító cukorbetegség csak úgy, mint a súlyos tünetekkel járó koronavírus fertőzés gyakrabban érinti az egyébként is idősebb, polimorbid és ezért esendőbb betegeket. A két betegség között ezen kívül is számos kapcsolat lehet (ACE-2 expressio, DPP4, immunrendszer), mely a szemle tömören összegez. Maga a COVID-19 is rontja a glikaemiás paramétereket, ugyanis egyaránt károsítja az inzulinszekréciót és fokozza az inzulinrezisztenciát. Ez összhangban van azzal régi megfigyeléssel, mely szerint a lázzal járó betegségek esetén eddig is hasonló jelenséget láttunk.
A kérdés tehát az, hogy ezek elégségesek-e, vagy pedig szükséges bevonni melléjük a protokollba más egyéb paramétereket is, mint például a HbA1c. Bármilyen változtatás történne, a legfontosabb az, hogy a jelenlegi gyakorlatot még jobbá, sikeresebbé tegye.
Napi egyszeri bázisinzulinnal érdemes kezdeni a per os szerekkel nem kontrollálható diabetesben szenvedő betegek kezelését.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás