Hírvilág

A COVID-19 válság hatása a privát egészségügyre

2020. MÁRCIUS 21.

A világjárvány minden gazdasági szereplőt súlyosan érint, a magánegészségügyi vállalkozások is egyre nehezebb helyzetben vannak. Az országban kihirdetett veszélyhelyzet tapasztalható visszaesést okozott a privát ellátásban. A napokban közel 100 intézmény vezetőjét kérdezték meg tapasztalataikról, a válság gyors hatásáról, egy online kutatásban.


Bár Európa déli és nyugati feléről már rendkívül riasztó hírek éreznek, a hazai privát egészségügyi vállalkozások 18%-a még nem érzékelte a koronavírus aggasztó gazdasági hatását, ugyanakkor a többség (63%) működőképes maradt, de egyértelműen érzi a világjárványt praxisa forgalmán.



Ha a járványhelyzet betegforgalomra gyakorolt hatását vizsgáljuk, a vállalkozások közel fele nagy mértékű visszaesést tapasztalt, 38%-uk azonban 25%-nál kisebb csökkenésről számolt be. A kérdések összeállításakor a leginkább arra voltunk kíváncsiak, hány rendelő tart zárva a kutatás kezdetén, március 16-tól. Bár idővel ez minden bizonnyal változik, ezen a héten a válaszadó praxisok közel harmada már zárva tart, míg 52%-a próbál talpon maradni, biztonsági és ésszerűsítési intézkedésekkel – számolt be a kutatás egyik legfontosabb megállapításáról, Straub Fanni, a kutatást indító FoglaljOrvost.hu és Praxisakadémia alapítója.

Ha azonban a praxisok jövőben terveit nézzük, kiderül, 66%-uk egyértelműen az időleges bezárásról döntött, vagy tervez dönteni. A vezető elképzelések között szerepel az online konzultáció bevezetése (41%), valamint a home office munkavégzés ott, ahol lehetséges. Kis mértékben bár, de felmerül a szakorvosok, szakdolgozók elbocsátása (11%), illetve a marketinges kiadások csökkentése (20%).



A még nyitva tartó rendelőknél a 3 leggyakoribb biztonsági intézkedés a sűrűbb fertőtlenítés, a váróban kihelyezett kézfertőtlenítő, valamint az ott maximalizált létszám. De ugyanígy jellemzőnek tekinthetjük a bejelentkező páciensek előszűrését, egyrészről a koronavírus-fertőzést kizárandó, másrészt arra törekedve, hogy csak valóban indokolt esetben menjen a rendelésre a páciens.

Bár környezetünk napról napra, óráról órára változik, a válságtervezést és hangulatot nagyban befolyásolja, milyen hosszú válságra számítanak a szereplők. A privát egészségügyben a kutatás során megkérdezett vállalkozások vezetőinek döntő többsége 3 hónapnál rövidebb krízissel számol, a válaszadók mindössze 24%-a gondolja úgy, hogy akár 6 hónapig is eltart, mire a járványhelyzeten és a vele együtt járó mélyebb válságon túllesz az iparág.



Forrás: Praxisakadémia
2020.március 21.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.