Hírvilág

18. századi zombori ördögűző mentalitását feltáró kötet jelent meg

2017. MÁRCIUS 07.

Egy 18. századi zombori ördögűző ferences szerzetes mentalitását feltáró kötetet jelentetett meg a Balassi Kiadó. A könyv szerzője, Bárth Dániel az MTI-nek elmondta: mikrotörténeti munkájában nem végleges és megnyugtató válaszokat keresett, hanem sokkal inkább nyugtalanító kérdéseket igyekezett felvetni a bácskai városban történekkel kapcsolatban.

A ma Szerbia területén található Zombor városában 1766 és 1769 között egy horvát származású ferences szerzetes, Rochus Szmendrovich (1727-1782) nagy port felkavaró csoportos ördögűzésnek vetett alá számos helyi lakost a település katolikus templomában. Noha a zomboriak jó része rajongással övezte a démoni megszállottságban szenvedőket, köztük ortodox felekezetűeket is kúráló klerikust, az egyházi vezetés inkább botrányt látott a történtek mögött. A kötet a szerzetes élettörténetén, az általa írott leveleken, valamint a páratlanul jól dokumentált skandalum iratanyagán keresztül közelít az ördögi megszállottság és az exorcizmus (ördögűzés) témájához.

"Az exorcizmus katolikus gyakorlata a 16-17. században érte el európai kicsúcsosodását. Ekkor - részben a boszorkányhisztériával összefüggésben - még a középkorhoz képest is megnőtt a látványosságig fajuló, nyilvános ördögűző szertartások száma, és szinte járványként terjedtek a démoni megszállottság szindrómái" - hangsúlyozta Bárth Dániel.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) tanszékvezető docense hozzátette: Nyugat-Európában a 18. század már a "lecsendesedés" időszakát hozta el, amikor maga az egyház is óvatossá és tartózkodóvá vált az ördögűzéssel kapcsolatban. Mindebben szerepet játszott a racionalizmus térhódítása a filozófiában és az egyházi gondolkodásban.

"Ugyanakkor többek között Németországban vagy Magyarországon egyaránt előfordultak kisebb-nagyobb skandalumok, amelyek középpontjában egy-egy karizmatikus pap tevékenysége állt. Ezek azonban elszigetelt eseteknek tekinthetők" - mondta el. A szerző szerint bár a zombori események idején az ünnepélyes exorcizmus elvégzése már püspöki engedélyhez volt kötve, Rochus atya esetében mégsem ennek hiánya, vagy az ördögűzés puszta ténye váltotta ki az egyházmegyei vezetés rosszallását.

"Úgy tűnik, megtűrték volna a tevékenységet, ha az nem csap át teátrális látványosságba, ha a ferences szerzetes nem vesz kezelésbe ortodox szerb megszállottakat, ha nem építtet deszkaállást, színpadot a templomban, és ha betartja az alapvető liturgikus utasításokat" - emelte ki a kutató.

Az egyházi vezetés elvárása szerint exorcizmust ugyanis ekkor a hívektől elzártan, alig néhány szemtanú társaságában, csak latin nyelven lehetett végezni az egyházmegye által jóváhagyott liturgikus könyvekből. Rochus atya mindezt megszegte, amikor nyilvánosan és ráadásul népnyelvet is használva, a saját maga válogatott forrásokra hagyatkozva végzett ördögűzést.

A szerző hangsúlyozta: a horvát ferences tevékenysége és világképe az úgynevezett katolikus felvilágosodás - amely leginkább az egyházi vezetés mentalitására volt jellemző - ellenoldalát, egyfajta katolikus ellen-felvilágosodást jelenít meg. A kifejezés egy olyan korábbi (késő középkori, 16-17. századi) gyakorlat továbbélésére utal, amelyben az emberi élet legkülönfélébb fenyegetettségeire az egyház igyekezett közvetlen megoldásokat kínálni áldások és átkok, latin kifejezésekkel benedikciók és exorcizmusok formájában.

Bárth Dániel hozzáfűzte: ezek olyan szóbeli és tárgyiasult szentelményeket, rítusokat jelentettek, amelyek erősítették a pap hatalmát és az isteni kegyelem azonnali, közvetlen és hatékony kiszolgáltatását ígérték a testi és lelki bajokkal - a legkülönfélébb betegségekkel az orrvérzéstől az impotenciáig -, valamint az agrártevékenységük külső fenyegetettségével, például zivatar, jégeső és aszálya csapásaival küzdő híveik számára.

"E fokozatosan kiszorított gyakorlat liturgikus szövegei a betegségek és a csapások hátterében lépten-nyomon az ártó démonokat és a földi segítőiket, a rontó boszorkányokat emlegetik" - fogalmazott a kutató, aki úgy vélte: a zombori történtek értelmezésében fontos szerepet kell kapnia magának a településnek is.

"Zombor egy többnemzetiségű és többvallású szabad királyi nagyváros volt a 18. század második felében. Olyan közeg, ahol a főszereplőnk kiélhette missziós attitűdjét" - mutatott rá. A városban ekkor katolikus részről többségben bunyevácok éltek együtt nagyjából kiegyenlített arányú ortodox szerb lakossággal.

Rochus atya a meggyógyított ortodox megszállottakat át akarta téríteni a katolikus hitre, és így járt el a görögkeleti elítéltekkel is, akiket a vesztőhely árnyékában tett katolikussá. A helyi katolikus délszláv városi előkelőségek úgy tűnik, szívesen fogadták a ferences térítő lendületét, politikai pozíciójuk fenntartása és a helyi együttélés szempontjából is pozitívnak tartották az "erős pap" feltűnését, aki egyfajta "megmondó emberként" kínált megoldást például a deviánsnak minősített lakosok viselkedésére, életére is - emelte ki.

A zombori ördögűző. Egy 18. századi ferences mentalitása című kötet szerzője kitért arra is: munkája utolsó fejezetében azokat a sejtéseit összegzi, amelyek a ferences szerzetes átírásban több száz oldalt kitevő, konyhalatin nyelvezetű levelezését átolvasva alakult ki benne a főszereplő személyiségéről.

Forrás: MTI
MTI 2017. március 1., szerda 12:45

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

EESZT - állandó társ a háziorvosi ellátásban

Az EESZT talán a háziorvosok számára nyújtja a legtöbb segítséget, mivel megismerhetik betegük kórelőzményeit, melyek tekintetében eddig a páciensre voltak utalva. A NEAK által ellenőrzött kötelező adatszolgáltatás biztosítja számukra, hogy a szükséges információkat megtalálhassák a rendszerben, azonban részükre is előír kötelezettségeket, amiket a napokban megjelent jogszabály-módosítás alapján az egészségügyi államigazgatási szerv is ellenőrizni fog.

Hírvilág

A kényszerbetegség kulcsa

Népszerű elképzelés, hogy a kényszerbetegségre jellemző cselekvéseket, mint például az állandó kézmosást zavaró obszesszív félelmekre adott reakcióként végzik a betegek. Ezt azonban megkérdőjelezik az új kutatási eredmények.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

„Kivisszük a betegséget, behozzuk az egészséget”: tavaszi gyógyító hiedelmek

Az érdekességre törekedve tekintjük át a magyar nyelvterület tavaszi gyógyító szokásait.

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.